„Kertészet/Csigák/Félmeztelen csiga” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor: 5. sor:
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
[[Fájl:Daudebardia rufa live.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
[[Fájl:Daudebardia rufa live.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|Félmeztelen csiga}}
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
''(Daudebardia rufa)''
{{latin|Daudebardia rufa|-}}
{{népies|-}}
<br />


:A félmeztelen csiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi ragadozó csigafaj.
:A félmeztelen csiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi ragadozó csigafaj.
12. sor: 14. sor:
:Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg.
:Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg.


:A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldesssárga vagy vörösesbarna szaruszínű.
:A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldessárga vagy vörösesbarna szaruszínű.


:Az erdei avar alján, kövek alatt, vagy a laza földbe fúródva található meg, esők után bújik elő. Ragadozó, táplálékát földigiliszták, rovarlárvák, ászkák, kisebb csigák teszik ki.
:Az erdei avar alján, kövek alatt, vagy a laza földbe fúródva található meg, esők után bújik elő. Ragadozó, táplálékát földigiliszták, rovarlárvák, ászkák, kisebb csigák teszik ki.



{{commonscat|Daudebardia rufa|{{SUBPAGENAME}} }}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977). |'''Krolopp Endre''': [http://www.scribd.com/doc/98036011/29/XXIX-tabla Csigák, kagylók.] Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet''': Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977). |'''Krolopp Endre''': [http://www.scribd.com/doc/98036011/29/XXIX-tabla Csigák, kagylók.] Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN: 963 11 2610 2}}
{{commonscat|Daudebardia rufa|{{SUBPAGENAME}} }}

A lap 2021. március 12., 05:29-kori változata

A lap mérete: 2024 bájt

Kertészet

Félmeztelen csiga


Félmeztelen csiga
(Daudebardia rufa, Syn: -)
Más neve(i): -


A félmeztelen csiga Magyarországon is honos, a tüdős-csigákhoz tartozó szárazföldi ragadozó csigafaj.
A faj Közép- és Délkelet-Európában és a Mediterráneum keleti részén honos. Északon a Rajna-völgyig, délen Algéria tengerparti vidékéig tart elterjedési területe. Ismert Olaszországból, a Balkánról, Kisázsiából és Ciprusról. A nedves, dombvidéki vagy alacsony hegyvidéki erdőket kedveli, Bulgáriában 1500 m, Svájcban 1000 m tengerszint fölötti magasságig található meg. Németországi és svájci populációi veszélyeztetettek.
Magyarországon nem védett, a hegy- és dombvidékeken található meg.
A csiga testhossza 1,5-2 cm, sötétszürke, a talpán fehér. Jellegzetessége, hogy a háza a testéhez képest igen kicsi, a felnőtt állat nem képes belé visszahúzódni, csak a zsigerzacskóját védi. A ház 6 mm széles, 1,5 mm magas, 2,5-3 kanyarulatból áll. Az utolsó kanyarulat erősen kiszélesedik, hosszirányban megnyúlik, de lapos marad. A ház héja vékony és átlátszó, zöldessárga vagy vörösesbarna szaruszínű.
Az erdei avar alján, kövek alatt, vagy a laza földbe fúródva található meg, esők után bújik elő. Ragadozó, táplálékát földigiliszták, rovarlárvák, ászkák, kisebb csigák teszik ki.


Forrás: Magyar Wikipédia Félmeztelen csiga

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977).

A Wikimédia Commons tartalmaz Félmeztelen csiga témájú médiaállományokat.