„Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kerti sarkantyúka” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „__NOTOC__ <noinclude>Kategória:Mit-mihez</noinclude>{{Szk-főcím}} {{Szk-mit-abc}} {{{!}} cellpadding="0" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;" {{!}…”
 
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
22. sor: 22. sor:
:Teájával meghűlést, köhögést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
:Teájával meghűlést, köhögést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.


:Kivonatát egyrészt erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, másrészt hajápolásra használják. Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
:Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
|}
|}

A lap 2017. május 3., 11:23-kori változata

Recept mérete: 2059 bájt

Szakácskönyv

Kerti sarkantyúka

Kerti sarkantyúka

Latin neve: (Tropaeolum majus)

Népies nevei: sárog sarkantyúnak, sárga tőcséresnek, pücülőnek, pücőknek, kapucinusvirágnak, sőt, sarkantyúvirágnak is – ez utóbbival nem kis gondot okozva, mert így gyakorta összetévesztik a piros sarkantyúvirággal (Centranthus ruber) és a hegyesszirmú sarkantyúfűvel (Delphinium oxisepalum) – mint láthatjuk, a három faj három nemzetséget képvisel.

Friss leveleivel és virágaival ételeket ízesítenek. Kivonatát erősítőszernek, afrodiziákumnak tartják, emellett hajápolásra használják.
A mag olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat.
A növény minden, föld feletti része ehető. Leveleit pikáns fűszeres ízük miatt salátaadalékként használják.
A virág íze az édes borséra, illetve a retekére emlékeztet; sajtokkal, salátákkal eszik.
Ecetes-sós lében tartósított bimbóinak íze a kapribogyóéhoz hasonlít. Csak nyersen fogyasztható: sütve-főzve vagy szárítva aromája elvész.
Gyógynövény is: főleg mustárolajat (növényi antibiotikumot), illóolajakat, káliumot és olajat tartalmaz. Antibiotikus, vérképző és összehúzó hatású. Leginkább fertőtlenítőként és antibiotikumként használják (magja olyan antibiotikumot tartalmaz, amely a bélflóra károsítása nélkül pusztítja el a légzőszervet megtámadó baktériumokat), de teákba és borogatásokba is teszik. Magjait biokrémbe sajtolják.
Teájával meghűlést, köhögést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.
Főzetével köhögést, meghűlést, húgyúti betegségeket gyógyítanak.