„Kertészet/Madarak/Hegyi fakusz” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
{{Kert fejezetek}} |
{{Kert fejezetek}} |
||
<br/> |
<br/> |
||
[[Fájl:|bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] |
[[Fájl:Certhia familiaris 1 (Martin Mecnarowski).jpg |bélyegkép|jobbra|200px|{{SUBPAGENAME}}]] |
||
[[Fájl:IKAl 20101121 Vogel.jpg|bélyeg|jobbra|200px|]] |
|||
<br/> |
<br/> |
||
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
{{latin||-}} |
{{latin|Certhia familiaris|-}} |
||
{{népies| |
{{népies|hosszúkarmú fakúsz}} |
||
A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj. |
|||
| ⚫ | |||
: A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban. |
|||
: Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló. |
|||
: Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő. |
|||
: Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm.[5] Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed. |
|||
: A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát. |
|||
: A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza. |
|||
| ⚫ | |||
: Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett! |
|||
: |
|||
<br/> |
<br/> |
||
</div></div> |
</div></div> |
||
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
{{portál|Gomba||Növények||Kertészet}} |
||
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996 |
{{Forrás|'''Magyar Wikipédia''' [[w:{{SUBPAGENAME}}|{{SUBPAGENAME}}]]|'''Papp László''' Zootaxonómia. (1996).|<br>'''Peterson, Mountfort & Hollom''': Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)}} |
||
<br/> |
<br/> |
||
{{commonskat||{{SUBPAGENAME}}}} |
{{commonskat|Certhia familiaris|{{SUBPAGENAME}}}} |
||
A lap 2020. január 18., 16:30-kori változata
A lap mérete: 1802 bájt
Hegyi fakusz
.jpg)
Hegyi fakusz
- (Certhia familiaris, Syn: -)
- Más neve(i): hosszúkarmú fakúsz
A hegyi fakúsz a verébalakúak rendjébe, ezen belül a fakúszfélék családjába tartozó faj.
- Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
- A fajt Carl von Linné német természettudós írta le 1758-ban.
- Európa és Ázsia területén honos. Természetes élőhelyei a hegyvidéki öreg tű- és lomblevelű erdők. Költőhelyén állandó, de kóborló.
- Magyarországon állandó és rendszeres fészkelő.
- Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 8-11 gramm.[5] Vékony, lefelé hajló csőre van. Tollazata alfajtól függően a szürkétől a vörhenyesbarnáig terjed.
- A fák kérgének repedéseiben jellegzetes csavarvonalban keresgéli apró rovarokból (pattanóbogarak, hangyák, levélbogarak, poloskák) és pókokból álló táplálékát.
- A hím énekel, a tojó fészket épít, évente kétszer. Fészekalja 4-10 tojásból áll, melyen 14-15 napig kotlik. A fiókákat még 15-16 napig gondozza.
- Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel. Magyarországon védett!
Forrás: Magyar Wikipédia Hegyi fakusz
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
