„Kertészet/Légyalkatúak/Aknázólegyek” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor: 3. sor:
{{Kert-kártevők}}
{{Kert-kártevők}}
{{Kert fejezetek}}
{{Kert fejezetek}}
{{{!}} cellpadding="5" cellspacing="5" border="0" style="margin:0px -5px;"
{{!}} valign="top" style="width:840px; border:solid 1px #8787FF;" {{!}}
[[Fájl:EuropäischenZweiflügeligen1790TafCCXX.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}


[[Fájl:EuropäischenZweiflügeligen1790TafCCXX.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Aknázólegyek]]
{{cím2|{{SUBPAGENAME}} }}

{{cím2|{{SUBPAGENAME}}}}
{{latin|Agromyzidae|Liriomyza langei, Phytomyza rufipes}}
{{latin|Agromyzidae|Liriomyza langei, Phytomyza rufipes}}
{{népies|-}}
{{népies|-}}
19. sor: 17. sor:




:Az aknázólegyek mérete 1,7–2,3 mm között változik, színük sárgás-fekete, sárga hátlemezzel. Hőmérséklettől függően 2–10 hétig élnek. Tojásaikat a levél szövetébe rágott mélyedésekben helyezik el. Ezek a rágások a teljes levélszövetet beboríthatják (lásd a tüneteknél), beltéri termesztésnél azonban ritkán okoznak gondot. A kikelt lárvák úgynevezett aknákat rágnak a levél szövetébe, ami szélsőséges esetben olyan sűrű lehet, hogy nem marad ép zöldfelület.
:Az aknázólegyek mérete 1,7–2,3 mm között változik, színük sárgás-fekete, sárga hátlemezzel. Hőmérséklettől függően 2–10 hétig élnek. Tojásaikat a levél szövetébe rágott mélyedésekben helyezik el.
:Ezek a rágások a teljes levélszövetet beboríthatják (lásd a tüneteknél), beltéri termesztésnél azonban ritkán okoznak gondot. A kikelt lárvák úgynevezett aknákat rágnak a levél szövetébe, ami szélsőséges esetben olyan sűrű lehet, hogy nem marad ép zöldfelület.




27. sor: 27. sor:


== Kezelés ==
== Kezelés ==
:A járatokban rejtőző nyüvek ellen a permetezés gyakran hatástalan, de ezeknek a kártevőknek is megvan a maguk természetes ellensége, például a darazsak (Dacnusa sibirica, Diglyphus isaea, Opius pallipes).
:A járatokban rejtőző nyüvek ellen a permetezés gyakran hatástalan, de ezeknek a kártevőknek is megvan a maguk természetes ellensége, például a [[Kertészet/Rovarok/Darazsak|darazsak]] ''(Dacnusa sibirica, Diglyphus isaea, Opius pallipes)''.


:A károsított leveleket szintén el kell távolítani, míg a kifejlett egyedekkel szemben a sárga rovarcsapdák is hatékonyak lehetnek. Biológiai védekezésként Neem-olaj alkalmazható.
:A károsított leveleket szintén el kell távolítani, míg a kifejlett egyedekkel szemben a sárga rovarcsapdák is hatékonyak lehetnek. Biológiai védekezésként Neem-olaj alkalmazható.

A lap 2019. november 3., 06:41-kori változata

A lap mérete: 2345 bájt

Aknázólegyek


Aknázólegyek
Aknázólegyek
(Agromyzidae, Syn: Liriomyza langei, Phytomyza rufipes)
Más neve(i): -


A Diptera rendbe tartozó aknázólegyek vírusátvitele a légyimágók tojócsövével történik. Két vektor vírusterjesztő szerepe ismeretes.

Az egyik a (Liriomyza langei), amely a Chenopodium mozaik vírus (sowbane mosaic sobemovirus), és a dohány mozaik vírus (tobacco mosaic tobamovirus),
a másik a (Phytomyza rufipes), a tarlórépa göndörödés vírus (turnip crinkle carmovirus).


Az aknázólegyek mérete 1,7–2,3 mm között változik, színük sárgás-fekete, sárga hátlemezzel. Hőmérséklettől függően 2–10 hétig élnek. Tojásaikat a levél szövetébe rágott mélyedésekben helyezik el.
Ezek a rágások a teljes levélszövetet beboríthatják (lásd a tüneteknél), beltéri termesztésnél azonban ritkán okoznak gondot. A kikelt lárvák úgynevezett aknákat rágnak a levél szövetébe, ami szélsőséges esetben olyan sűrű lehet, hogy nem marad ép zöldfelület.


Tünetek

A lárvák folyamatos táplálkozása világos színű aknákat hoz létre, leginkább a friss, lédús hajtásokon. Ezáltal a levelek növekedése lelassul, a virágzás tovább tart. Ritkán fordul elő teljes pusztulás, de a növény más betegségekre is fogékonyabb lesz.


Kezelés

A járatokban rejtőző nyüvek ellen a permetezés gyakran hatástalan, de ezeknek a kártevőknek is megvan a maguk természetes ellensége, például a darazsak (Dacnusa sibirica, Diglyphus isaea, Opius pallipes).
A károsított leveleket szintén el kell távolítani, míg a kifejlett egyedekkel szemben a sárga rovarcsapdák is hatékonyak lehetnek. Biológiai védekezésként Neem-olaj alkalmazható.

Magyar Wikipédia Aknázólegyek

Forrás: Magyar Wikipédia Aknázólegyek

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).

A Wikimédia Commons tartalmaz Aknázólegyek témájú médiaállományokat.