„Kertészet/Lepkefélék/Pókhálós molyok” változatai közötti eltérés

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
KeFe (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
[[Fájl:Yponomeuta evonymella whole tree.jpg|thumb|right|250px|Csupaszra rágott fák a hernyók szövedékével<br />Röyken, Norvégia]]
[[Fájl:Yponomeuta evonymella whole tree.jpg|thumb|right|250px|Csupaszra rágott fák a hernyók szövedékével<br />Röyken, Norvégia]]
[[Fájl:Yponomeuta evonymella Dscn6957.jpg|thumb|right|250px|„Nyári hernyófészek” hernyókkal<br /> egy tarra rágott fán]]
[[Fájl:Yponomeuta evonymella Dscn6957.jpg|thumb|right|250px|„Nyári hernyófészek” hernyókkal<br /> egy tarra rágott fán]]
[[Fájl:Itoplectis maculator - Wollenberg 2011.ogv|bélyeg|jobbra|200px|]]


A '''pókhálós molyfélék''' ''(Yponomeutidae)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó ''Yponomeutoidea'' [[család (rendszertan)|öregcsalád]] névadó [[család (rendszertan)|család]]ja.
: A '''pókhálós molyfélék''' ''(Yponomeutidae)'' a [[valódi lepkék]] ''(Glossata)'' [[rend (rendszertan)|alrend]]jébe tartozó ''Yponomeutoidea'' [[család (rendszertan)|öregcsalád]] névadó [[család (rendszertan)|család]]ja.


Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb [[biotóp]]okban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A [[hernyó]]k között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).
: Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb [[biotóp]]okban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A [[hernyó]]k között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).


Egyes fajaik, mint például a [[pókhálós almamoly]] ''(Yponomeuta malinellus)'' egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az [[élősködő darazsak]] ''(Masarinae)'' általában kordában tartják (Brehm).
: Egyes fajaik, mint például a [[pókhálós almamoly]] ''(Yponomeuta malinellus)'' egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az [[élősködő darazsak]] ''(Masarinae)'' általában kordában tartják (Brehm).


== Rendszertani felosztásuk a Magyarországon ismertebb fajokkal ==
== Rendszertani felosztásuk a Magyarországon ismertebb fajokkal ==
: A családot hat alcsaládra és egy további, alcsaládba be nem sorolt nemre tagolják:

A családot hat alcsaládra és egy további, alcsaládba be nem sorolt nemre tagolják:


'''1.''' [[Fémesmolyfélék]] alcsaládja ''(Argyresthiinae)''; egyes munkákban (Pastorális, 2011) '''Argyresthiidae''' néven önálló családként szerepel öt nemmel:
'''1.''' [[Fémesmolyfélék]] alcsaládja ''(Argyresthiinae)''; egyes munkákban (Pastorális, 2011) '''Argyresthiidae''' néven önálló családként szerepel öt nemmel:

A lap 2017. március 2., 22:34-kori változata

A lap mérete: 14595 bájt

Pókhálós molyok


Kecskerágó-moly (Yponomeuta evonymella)
Csupaszra rágott fák a hernyók szövedékével
Röyken, Norvégia
„Nyári hernyófészek” hernyókkal
egy tarra rágott fán
A pókhálós molyfélék (Yponomeutidae) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó Yponomeutoidea öregcsalád névadó családja.
Ezeket a változatos méretű molylepkéket főleg a szárazabb biotópokban találjuk meg, mert igen tűrőképesek. Éppen ezért az egyes fajok elterjedési területe igen nagy; hazánkban 42 fajukat mutatták ki. A hernyók között vannak magevők, lombevők és aknázók is. Legismertebb fajaik a tápnövényen kialakított és „nyári hernyófészeknek” nevezett, hatalmas szövedékekben élnek társasan (Mészáros, 2005).
Egyes fajaik, mint például a pókhálós almamoly (Yponomeuta malinellus) egyes években jelentős károkat okozhatnak, de létszámukat természetes ellenségeik, az élősködő darazsak (Masarinae) általában kordában tartják (Brehm).

Rendszertani felosztásuk a Magyarországon ismertebb fajokkal

A családot hat alcsaládra és egy további, alcsaládba be nem sorolt nemre tagolják:

1. Fémesmolyfélék alcsaládja (Argyresthiinae); egyes munkákban (Pastorális, 2011) Argyresthiidae néven önálló családként szerepel öt nemmel:

2. Attevinae alcsalád egyetlen nemmel:

3. Rügymolyfélék alcsaládja (Praydinae); egyes munkákban Praydidae néven önálló családként szerepel három nemmel:

  • Prays
    • Égerrügymoly (Prays fraxinella, Prays curtisella , 1784) – Magyarországon általánosan elterjedt
    • Havasi égermoly (Prays ruficeps , 1854) – hazánkban szórványos

4. Saridoscelinae alcsalád egyetlen nemmel:

5. Scythropiinae alcsalád egyetlen nemmel:

6. Pókhálós molyformák (Yponomeutinae) alcsalád 148 nemmel:

7. Alcsaládba be nem sorolt:

Névváltozatok

  • pókhálós molyok[1]
  • pókhálósmolyfélék<ref name="BuschmannC2003">


  1. Mészáros Zoltán, Szabóky Csaba [2005]. A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma (PDF), Bp.: Agroinform Kiadó. Meglátogatva: 2015. január 1.. 
A Wikimédia Commons tartalmaz Pókhálós molyok témájú médiaállományokat.

Forrás: Pókhálós molyok

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935