„Lett nyelvtan/Mondatrészek/Határozók/Módhatározó” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
KeFe (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
<noinclude>[[Kategória:Lett nyelvtan |
<noinclude>[[Kategória:Lett nyelvtan]]</noinclude> |
||
<div style="padding:1em; text-align:left; border: 1px solid #8A8AFA; background:#E8ECEF;-moz-border-radius:15px;"> |
|||
<span style="font-family: Times New Roman; font-size: 30px"> <div style="background-color: #FFDAB9;"> <p align="center">Módhatározó</p></div></span> |
|||
{|style="background:#E8ECEF; width: 100%; font-family: georgia, garamond, times; border:#C8CCCF solid 3px; padding: 1em;" |
|||
|- |
|||
| width="25%" valign="Top"| |
|||
[[Fájl:Flag of Latvia.svg |50px|left]] |
|||
<center><big><big><b> {{bszín| Lett nyelvtan |#000080}}</b></big></big></center><br/> |
|||
<br/> |
|||
<center><big><b>{{bszín|{{SUBPAGENAME}}|#0000FF}}</b></big></center> |
|||
|} |
|||
A módhatározó a cselekvés módját nevezi meg. A módhatározó alakilag nagyon hasonlít az ÁLLÍPOTHATÁROZÓHOZ, ugyanis a módhatározónak is a melléknevekből ''-i'' képzővel létrehozott HATÁROZÓSZÓ a legjellemzőbb formája. A lett gondokodásmód nem tesz éles különséget a mód- és az állapothatározó között, a két határozó egy mondatban kötőszóval összekapcsolva egymás mellett szerepel. |
A módhatározó a cselekvés módját nevezi meg. A módhatározó alakilag nagyon hasonlít az ÁLLÍPOTHATÁROZÓHOZ, ugyanis a módhatározónak is a melléknevekből ''-i'' képzővel létrehozott HATÁROZÓSZÓ a legjellemzőbb formája. A lett gondokodásmód nem tesz éles különséget a mód- és az állapothatározó között, a két határozó egy mondatban kötőszóval összekapcsolva egymás mellett szerepel. |
||
A lap jelenlegi, 2015. december 27., 16:20-kori változata
|
A módhatározó a cselekvés módját nevezi meg. A módhatározó alakilag nagyon hasonlít az ÁLLÍPOTHATÁROZÓHOZ, ugyanis a módhatározónak is a melléknevekből -i képzővel létrehozott HATÁROZÓSZÓ a legjellemzőbb formája. A lett gondokodásmód nem tesz éles különséget a mód- és az állapothatározó között, a két határozó egy mondatban kötőszóval összekapcsolva egymás mellett szerepel.
- Es gulēju labi šonākt. ’Jól aludtam az éjjel.’
- Skolotāja saprata viegli jautājumu. ’A tanárnő könnyedén megértette a kérdést.’
- Nākotnē visi dzīvos ilgi un laimīgi. ’A jövőben mindenki hosszan és boldogan fog élni.’
A valamilyen nyelven való beszédet úgy fejezhetjük ki, hogy az adott nemzet férfitagjainak megnevezéséről levágjuk az esetvégződést, és helyére az -iski ’-ul/-ül’ képzőtt tesszük. (vö. 27.1.1.11.2.)
- Viņš runā jau angliski. ’Ő csak angolul beszél.’
- Kur interneta lapā atrodama informācija latviski? ’A az internetes honlapon hol található információ lettül?’
- Kā vāciski ir „suns”? ’Hogy van németül, hogy „kutya”?’
A pēc elöljárószó ’szerint’ értelemben való használatával is megadhatunk módhatározót. A pēc elöljárószóként birtokos esettel és részesesettel áll.
- Es kārto grāmatas pēc alfabēta. ’Betűrend szerint rendezem a könyveket.’
- Darbs iet pēc plāna. ’A munka a terv szerint halad.’
Egyes módhatározók alakjai HATÁROZÓSZÓKÉNT rögzültek:
- végződés nélkül: bail ’szörnyen’, brīv ’szabadon, ingyen’
- részesettel:, godam ’becsületesen’, kājām ’gyalog’, klusām ’csendesen’, lēnām ’lassan’, papilnam ’bőségesen’
- tárgyesettel: végződéssel: braukšus ’utazva, vezetve’, guļus ’fekve’, jāšus ’lóháton’, lēkšus ’vágtázva’, peldus ’úszva’, rāpus ’csúszva-mászva’, sēdus ’ülve’, skriešus ’futva’, stāvus ’állva, felegyenesedve’, tupus ’guggolva’
- lokatívusszal: balsī ’hangosan’.