„A zene története/Az olasz opera Verdi után” változatai közötti eltérés

Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
a
nincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
{{Azenetörténete-cím}}
<div style="display:block;border:1px solid #C6C6DF;vertical-align: top;width:99%; background-color:#F2F2FF;margin-bottom:8px;margin-top:5px;padding-left:5px;padding-right:4px;">
<h2 style="padding:3px; background:#9292AB; color:#0000FF; text-align:center; font-weight:bold; font-size:120%; margin-bottom:5px;margin-top:0;margin-left:-5px;margin-right:-4px;">ElőszóAz olasz opera Verdi után </h2></div>
 
==Az olasz opera Verdi után ==
 
A 19. század vége felé új törekvés alakult ki, a '''Verizmus'''. Eddig az operaszerzők mitológiai, történelmi, társadalmi témákat dolgoztak fel. Ebben az időben a hétköznapi élet kerül az operaszínpadra. (A latin verum szó jelentése: igazság, valóság.) Más az opera zenéje is, elmarad a patetikus hangvétel, népdalszerűvé válik az intonáció. A cselekmény gyorsabb lesz, így a kötött zenei formák is lazábbakká válnak. Új zenei nyelv áll elő, ebben nagy szerepe van Wagnernek is. A deklamáció itt is megvalósul. <u>Az első ilyen irányú opera Bizet Carmen-je, de ebben a verista-elem még csak csírájában jelentkezik</u>.
 
Az olasz Sonzogno kiadóvállalat operaírásra írt ki pályázatot. E pályázatra adta be [[w:Ruggiero Leoncavallo|'''Ruggiero Leoncavallo''']] (1858. Nápoly-1919. ?) Bajazzók c. saját szövegére komponált operáját. Pályázatát visszavonta, mert a kiírás egyfelvonásos operára szólt, mégis ezzel aratta egyetlen sikerét - egyéb színpadi művei nem voltak sikeresek. Ez a mű - a később említett Mascagni operájával együtt - kiindulópontjává vált az olasz verizmus színpadi mozgalmának. A Bajazzók rövid története: Egy vándor-színtársulat egy faluban tréfás színdarabot játszik, melyben a férjét megcsaló asszonyról van szó. A társulat faluba érkezésekor feltűnik Canio - a társulat vezetője - Nedda nevű feleségének szeretője, Silvio. Találkozásukra fény derül, és Canio elkeseredésében az előadás alatt öli meg a szerelmes párt. Az opera népi környezetben játszódik, jelentékeny helyet kapnak benne az olasz népzenei motívumok.
 
Ugyanezen pályázat díját [[w:Pietro Mascagni|'''Pietro Mascagni''']] (1863. Livorno-1945. Róma) nyerte el egyfelvonásos ''Cavalleria rusticana'' - Parasztbecsület - c. operájával.
Mascagni egyszerű szülők gyermeke volt, csak egy mecénás segítségével tanulhatott a milánói kozervatóriumban, ahol azonban félbehagyta tanulmányait és elszegődött egy vándortársulathoz, s mint karmester barangolta be hazáját. Később Crignolában telepedett le, ahol mint zongoratanító és dirigens működött. Itt írta meg operáját, melyben szintén a féltékenység viszi előre a cselekményt, s mellyel világsikert aratott. Operája melodikájában behízelgő, dallamos, érzelmi ellentéteiben megkapó drámai muzsika. A „Parasztbecsület” történelmi jelentősége, hogy benne a század operamuzsikája, mely már teljesen át volt itatva olasz népi melodikus elemekkel, a színpadon népi környezetbe került. M. későbbi műveivel, kivéve talán a ''Fritz barátunk'' címűt, nem tudta sikerét öregbíteni.
 
Leoncavallo és Mascagni iskolát teremtettek.
A verista operák sorába tartozik [[w:Eugene D’Albert|'''Eugene D’Albert''']] ''Hegyek alján'' c. műve is.
 
[[w:Giacomo Puccini|'''Giacomo Puccini''']] (1858. Lucca-1924. Brüsszel) közvetlen ezekhez az elődökhöz kapcsolódik, de még erősebb drámai érzékkel és dallami invencióval rendelkezik. ''Manon'', ''Bohémélet'', ''Tosca'', ''Pillangókisasszony'' c.operái mind ezt bizonyítják. Utóbbi kettőben új harmóniai jelenségek jelentkeznek: '''nincs funkciós összefüggés''', '''pentatónia, egészhangú skála a jellemzői'''. Későbbi műveiben már <u>közel kerül az impresszionizmushoz</u>, sőt, fel is használja elemeit. Harmóniavilága új, néha már a '''politonalitás''' is megjelenik műveiben.
 
Három egyfelvonásos operája, az ''Angelica nővér'' - férfi szereplő nincs benne -, ''Köpeny'', ''Gianni Schicci'' triptichonszerűen függenek össze, azonos stílusúak, egy estére szánta a szerző, együtt kell előadni, de a sorrend nem számít. (Utóbbi a vígopera-műfaj egyik legkiemelkedőbb alkotása.)
 
Modernsége legjobban a ''Turandot'' c. operájában mutatkozik, ez jelenti művészetének tetőpontját. Puccini, betegsége miatt, csak Liu haláláig tudta megírni, Alfano által hozzáfűzött befejező része gyengébbre is sikerült, így mutatták be, így adják elő.
 
== Utóromantika ==
 
A zenei romantika végső stádiuma, melynek egyik nagy képviselője [[w:Anton Bruckner|'''Anton Bruckner''']] (1824. Ansfelden-1896. Bécs) osztrák zeneszerző. Igen szegénysorsú lévén nagyjában autodidakta volt. Először tanítóskodott, majd különböző helyeken orgonistaként működött - kiválóan. B. művészetében a méretek nagyon kitágulnak, művei hosszúak, <u>nagy zenekart követel</u>nek, a rézfúvós-kar erősen előtérbe nyomul, egész orgonaszerűen szól. Vezérmotívumot is alkalmaz. Ritmikája igen feltűnő, <u>sok a pontozott ritmus</u>, még hármas-pontozást is alkalmaz.
Művészete monumentális, de <u>modoros</u>; eredeti formáló, de ugyanakkor emlékeztet Schubertre, Wagnerre, Lisztre, mégis koncentráltan adja vissza korának jellegzetes fény- és árnyoldalait. ''9 szimfóniája'' a romantikus szimfónia egyik legjelentősebb megoldása. ''Te Deum-a a romantika katolikus ágának büszkesége''.
 
[[w:Gustav Mahler|'''Gustav Mahler''']] (1860. Kalischt-1911. Bécs) a legnagyobb-szabású karmester-egyéniségek egyike volt. Teljes odaadással érvényesítette a művek egyéni stílusát, főleg Mozart és Wagner operáinak volt kitűnő tolmácsolója. Négy évig a Magyar Királyi Állami Operaház igazgatója volt. Bevezette, hogy <u>csak magyarul lehetett énekelni</u>. Új előadói stílust vezetett be. Elve: nem sztárokra kell építeni az előadást, gondot kell fordítani az előadás minden kellékére. E miatt sok összetűzése volt különböző szervekkel.
 
Művei nehezen törnek utat. Bennük a népdal egyszerűsége vegyül egy misztikus lélek vívódásaival. Ő is 9 szimfóniát írt - a 10.-et Ernst Křenek fejezte be - , melyek közül a 9. a ''Dal a földről'' címet viseli. Ezt kínai költeményekre, alt- és tenorszólóra írta. Híres műve szimfóniáin kívül ''A vándorlegény dalai''.
 
Mahler óriási méreteket alkalmaz, ''Cisz-moll szimfóniájának'' egy tétele 45 perc. Magas regiszterekben is harmóniai történések vannak. Harmóniailag előkészítője az 1910 utáni törekvéseknek. A funkcióvonzások háttérbe szorulnak, '''kvint-párhuzamok''', '''előkészítetlen disszonanciák''', stb., jellemzik. A modern zene egyik előkészítője.
 
[[w:Richard Strauss|'''Richard Strauss''']] (1864. München-1949. Garmisch) német zeneszerző az utóromantika legnagyobb alakja. Irodalmi és filozófiai műveltségét a müncheni egyetemen alapozta meg. Zenét W. Mayer udvari karmesternél tanult. Első nyilvános sikereit 1881-ben aratta.
 
S. folytatja Wagner elveit és a programzenét, de utóbbit az eddigiektől eltérő eszközökkel. Berlioz eseményeket mond el (Fantasztikus szimfónia), Liszt már érzelmek rajzát adja, Straussnál csaknem látni lehet, amit meg akar jeleníteni. A '''naturalizmus''' itt jelentkezik a zenében először. <u>Szélgép</u>et, <u>vihargép</u>et alkalmaz, <u>gyereksírás</u>t érzékeltet. Az Alpesi szimfónia partitúrája több mint 60 vonalrendszer.
 
Harmóniavilága teljesen a '''kromatika''' és '''disszonancia''' felé halad, sokszor hangnemeket is kever ('''bitonalitás''', d-moll-E-dúr, közös hangzata a-cis-e), <u>itt keletkezik a kakofónia fogalma</u>. Bartók Straussból indul ki, tehát ő is a modern zene előkészítője. Mégis: öregkorára Mozart és Johann Strauss hatása alá kerül. A saját zenéjéből merítő modern zenét meg sem érti.
 
A szimfonikus költemény és opera terén nagy. Olasz benyomások alapján készül el első szimfonikus költeménye, az ''Itáliából'' című, mely a szimfónia és a szimfonikus költemény sajátos keveréke. Későbbiek: ''Don Juan'', ''Don Quixote'', ''Halál és megdicsőülés'', ''Till Eulenspiegel vidám csínyjei'', ''Imigyen szóla Zarathustra'', ''Alpesi szimfónia'' - ez is szimfonikus költemény. Formájukra csak nagyjából mondható, hogy szonáta-, rondó-, vagy más forma. Programjait aprólékosan dolgozza ki.
 
Opera terén Wagnertől indul el, de máshová jut el. Első a ''Salome'', mely egyfelvonásos, utána következik az ''Elektra''. Ezek forradalmi művek. A ''Rózsalovag'' más, bécsi stílus hatása alatt álló kiváló mű. Az ''Arabella''-ban szünettel fejez ki drámaiságot. ''Ariadne Naxosban'' c. operája - kamarazenekarral - ragyogó stílusparódia.
 
Balettjei közül ''József legendája'' a legnevezetesebb, a ''Tejszín'' könnyedébb és látványosabb.
 
Versenyműszerű kompozíciója a ''Burleszk zongorára és zenekarra''. Érdekessége, hogy a főtémát négy üstdob szólaltatja meg.
 
Ma is gyakran megszólaltatott művei: ''Dalok'', ''Csellószonáta'', ''Kürtverseny'', ''Ständchen''.
 
Kiváló karmester. Klasszicizmus és romantika nagyszerű interpretátora. Elméleti munkái is vannak a vezénylésről. <u>Átdolgozta Berlioz hangszereléstanát</u>, ma már ez is kezd elavulni.
 
 
== Jegyzetek ==
224 997

szerkesztés

Navigációs menü