„Kertészet/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke” változatai közötti eltérés
KeFe (vitalap | szerkesztései) a A Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Fehérgyűrűs csüngőlepke lapot átmozgattam a következő névre: Kertészet/Növényvédelem/Kártevők/Lepkefélék/Fehérgyűrűs csüngőlepke . |
KeFe (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
[[Kategória:Kertészet]]{{Kert-főcím}}{{TOC right}} |
||
A '''fehérgyűrűs csüngőlepke''' ''(Zygaena carniolica)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályának]] a [[lepkék]] ''(Lepidoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjéhez]], ezen belül a [[csüngőlepkefélék]] ''(Zygaenidae)'' [[család (rendszertan)|családjához]] tartozó [[faj]]. |
|||
==Elterjedése, élőhelye== |
|||
[[Kép:Zygaena carniolica 280805.jpg|thumb|Fehérgyűrűs csüngőlepke]] |
|||
A [[Bajkál-tó]]tól, a [[Tiensán]] hegységtől [[Anatólia|Kis-Ázsián]] és Közép-Európán át egészen [[Franciaország]]ig, Dél-[[Olaszország]]ig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja. |
|||
Magyarországon elsősorban a [[Dunántúl]]on, az [[Északi-középhegység]]bben és a [[Duna–Tisza köze|Duna–Tisza közén]] elterjedt. |
|||
Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.) |
|||
==Alfajai== |
|||
Rendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható. |
|||
Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni. |
|||
==Megjelenése== |
|||
A hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is. |
|||
==Életmódja== |
|||
A repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg ''[[Carduus]]''-, ''[[Centaurea]]''-, ''[[Knautia]]''- és ''[[Scabiosa]]'' fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők ''[[Ajuga genevensis]]'' és ''[[Sambucus ebulus]]'' virágokon is. A hernyók tápnövényei az ''[[Anthyllis vulneraria]]'', ''[[Dorycnium herbaceum]]'', ''[[Onobrychis viciifolia]]'', ''[[Onobrychis arenaria]]'', ''[[Lotus uliginosus]]'', ''[[Lotus corniculatus]]''. |
|||
==Veszélyeztetettsége== |
|||
[[Magyarország]]on elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj. |
|||
A lap 2011. március 5., 03:54-kori változata
A fehérgyűrűs csüngőlepke (Zygaena carniolica) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a csüngőlepkefélék (Zygaenidae) családjához tartozó faj.
Elterjedése, élőhelye
A Bajkál-tótól, a Tiensán hegységtől Kis-Ázsián és Közép-Európán át egészen Franciaországig, Dél-Olaszországig elterjedt, fragmentált populációi élnek Spanyolországban és Iránban is. Nem ismert Skandináviában és a Brit-szigeteken sem. A szibériai faunakör tagja.
Magyarországon elsősorban a Dunántúlon, az Északi-középhegységbben és a Duna–Tisza közén elterjedt.
Természetes élőhelye az alföldi nedves és szikes rétek, legelők, domb- és hegyvidéki legelők, útszélek, kaszálórétek, sziklafüves- és sztyepplejtők, karsztbokorerdők, gesztenyeerdők tisztásai. Az ázsiai hegységekben eléri a 4000 m-es magasságot is (pl. Taurus, Elburs hegységek.)
Alfajai
Rendkívül változékony faj, igen sok helyi változatát illetve „földrajzi alfaját” (kb. 30 alfaj) írták le. Az alsó-ausztriai, magyarországi, kelet-szerbiai és ukrajnai populációk a flaveola Esper, 1786 alfajhoz tartoznak. Ez a taxonómiai helyzet azonban vitatható.
Egyes vélemények szerint a Bécs mellől leírt Z. carniolica flaveola nevű alfaj pannon endemizmus, de ezt egzakt vizsgálatokkal még nem sikerült igazolni.
Megjelenése
A hím elülső szárny hossza; 12–15 mm, a nöstényé 13–16 mm. Az elülső szárnyának 6 piros pettye keskeny, olykor szélesebb fehér keretet visel. A foltok összefolyhatnak, redukálódhatnak egy fehéres mezőben. A potroh utolsó 1–3 szelvénye vörös, de előfordulnak teljesen fekete vagy vörös potrohú példányok is.
Életmódja
A repülési ideje az május végétől július közepéig, olykor a végéig tart. Az imágók főleg Carduus-, Centaurea-, Knautia- és Scabiosa fajokon táplálkoznak, de gyakran megfigyelhetők Ajuga genevensis és Sambucus ebulus virágokon is. A hernyók tápnövényei az Anthyllis vulneraria, Dorycnium herbaceum, Onobrychis viciifolia, Onobrychis arenaria, Lotus uliginosus, Lotus corniculatus.
Veszélyeztetettsége
Magyarországon elterjedt, helyenként gyakori, nem veszélyeztetett faj.
Forrás:
Magyar Wikipédia:, Fehérgyűrűs csüngőlepke, 2011. március 1., 06:33 (CET)