Ugrás a tartalomhoz

Növények/V/Vénic-szil

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | V
(Növények/V/Vénic szil szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2318 bájt

Növények

Vénic-szil

Vénic-szil


Vénic-szil
(Ulmus laevis, Syn: -)
Más neve(i): Kocsányos-, lobogós-, vagy nyolchímű szilfa, szúnyogfa, vénicszil, vénic szil, vénicfa.


A vénic-szil a kétszikűek osztályának a csalánvirágúak rendjébe, ezen belül a szilfafélék családjába tartozó fa.
Kelet-, délkelet-, közép- Európa a hazája. Meleg kontinentális síkvidéki fafaj, a domb- és hegyvidéken ritkán fordul elő. Magyarországon területaránya elenyésző, többek közt a Gödöllői-dombság területén él. Homoki tölgyesekben illetve tölgy- kőris- szil ligeterdőkben fordul elő.
Közepes termetű fa, legfeljebb 25 méter magasra nő meg. Törzse erősen ágas, térgörbe, alul nagy terpeszekkel. Kérge barnásszürke, hálózatosan repedezik. Koronájára a szabálytalan alak jellemző, szabad állásban az alsó ágak lehajlanak. Hajtásai vékonyak, barnák, fénylők. Elliptikus levelei váltakozó állásúak, 7– 13 cm hosszúak, fonákuk enyhén szőrözött. A levélszél kétszeresen, élesen fűrészes. Virágai változó méretű kocsányon csüngenek, levélhónalji csomókban nyílnak, színük zöldesvörös. Lependék termése van.
Márciusban lombfakadás előtt virágzik. Termése májusban érik. Sárgás az őszi lombszíneződése.
Árnyéktűrő, melegigényes, az erdősztyepp klímatípusban fordul elő. A talajjal szemben igénytelen, sziktűrő. Közepes tápanyagigénnyel rendelkezik. A nedves talajokat részesíti előnyben és az egy hónapnál rövidebb idejű elöntést még kibírja.
Nagy alkalmazkodóképességgel rendelkezik. Magzókorát 20- 30 évesen éri el, apró Lependéktermései a széllel jól terjednek. Tuskóról és gyökérről egyaránt jól sarjad. Lassan növő fafaj. Fája vörösesbarna színű, kemény, nehéz és göcsös. A szilfavész kevésbé károsítja, mint a többi szilfajt.


Lásd még: Gyógyhatása

Magyar Wikipédia: Vénic-szil


A Wikimédia Commons tartalmaz Vénic-szil témájú médiaállományokat.