Ugrás a tartalomhoz

Növények/V/Vörös fokföldirekettye

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Növények/R/Rooibos szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 3040 bájt

Növények

Vörös fokföldirekettye

Vörös fokföldirekettye
Vörös fokföldirekettye
(Borbonia pinifolia, Syn: Aspalathus linearis)
Drog Aspalathi folium,
Más neve(i): Vörös fokföldirekettye, vörös-tea, rooibos


A vörös fokföldirekettye avagy rooibos dél-afrikai cserje. Zsenge hajtásaiból készülő főzetét az ottani lakosság évszázadok óta issza kedvező élettani hatásai és finom íze miatt. Neve afrikaans nyelven „vörös bokrot” jelent.
A vörös fokföldirekettye 1-1,5 méter magas cserje, de termesztésben 50-60 centiméter nagyságúra visszavágják. Levelei, melyek szerteágazó, hosszú, hajlékony ágakon találhatóak meg, tűszerűek: hosszuk 1 cm – 5 cm között változik, 1 mm vastagok és enyhén szőrösek. A cserje meleg- és vízigényes.
Októberben virágzik, pillangó formájú, sárga virágai rövid nyélen ülnek. A termése vastag héjú, sárgásbarna színű, kemény magva van.
A rooibos tea alapanyagát a növényről annak 1-1,5 éves korában szedik le először. Zsenge hajtásait a nyári hónapokban szüretelik. A szüretelése, feldolgozása kézzel történik.
Afrika lakosai eredetileg is kézzel szedték le a növényi részeket, majd kőlapon összezúzták és hagyták megszáradni.
Ma is zúzzák, aprítják, halmokba rakva fermentálják. A fermentálás közben kapja meg jellegzetes vörös színét.
A teát gőzöléssel sterilizálják, megszárítják, majd átrostálják, végezetül pedig csomagolják.
A fermentálás nélkül készített zöld rooibos antioxidáns-tartalma nagyobb a vörösénél.
A levelek mellett a fás részek és a kéreg is hasznosítható.

A teája

Az 1700-as évektől van írásos feljegyzés európai használatáról, évszázadok óta jelen van az orvoslásban is. Nyugat-Európában az 1990-es évek közepétől kezdve rohamosan terjed a fogyasztása, mert élvezeti teaként a modern életmód kitűnő kiegészítőjének bizonyult. A legnagyobb rooibos tea fogyasztók Németország, Hollandia, Japán és az USA.


Tartalmaz:→ flavonoid, így C-glikozil-flavon (orientin, izoorientin), flavonol-glikozid (izokvercitrin, kvercitrin, eriodiktiol-származék), dihidrochalkon (aspalathin, nothofagin), illóolaj (guajakol, damascenon, geranilacetát, feniletilalkohol), 4-5% hidrolizálható tannin. Koffeinmentes, ásványi anyagokban (kalcium, mangán, fluor, cink, magnézium, réz) gazdag, cserzőanyag-tartalma alacsony.
Gyógyhatása(i): gyomor- és bélpanaszosok számára előnyös, keresett élvezeti tea, antioxidáns tulajdonságánál fogva lassítja az élettani öregedést. Jellegzetes, frissítő (fűszeres) íze a fekete teáénál édesebb. Mélyvörös színű.
Magyar Wikipédia: Vörös fokföldirekettye
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös fokföldirekettye témájú médiaállományokat.