Ugrás a tartalomhoz

Linux/Saját linux live CD készítése/ZFS root fájlrendszerű gép installálása felhőben

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez a szócikk azzal foglalkozik, hogyan lehet egy felhőben bérelt gépre ZFS root fájlrendszerű debiant telepíteni.

A gép bérlése nagyon olcsó, a szolgáltató gondoskodik a folyamatos működésről, a meghibásodott alkatrészek cseréjéről. Állandóan be van kapcsolva, szünetmentes táppal rendelkezik, és látja az internetet. A legolcsóbb lehetőség virtuális gépet bérelni, de tudatában kell lennünk, hogy a gép tartalmába a szolgáltató adminisztrátorai bármikor bele tudnak nézni (pl. qemu-val). Vagyis személyes adatokat nem szabad így kezelni (pl. aláírásgyűjtés).

VPS konzol helyreállítás módban

Gép bérlése

[szerkesztés]

A „felhő” egy szolgáltatót jelent, aki díjazás ellenében a legegyszerűbb esetben három dolgot szolgáltat:

A virtualizációval nincs gondunk: a webes adminisztrációs felületen úgy látszik, mintha a hardver előtt ülnénk. Az egyetlen különbség, hogy a diszkhez és a hálókártyához a virtuális eszköz drivere kell. A linux mindkét drivert tartalmazza.

Az alapkiépítésű virtuális gép bérleti díja a magyar szolgáltatóknál 2017–18-ban havi 1000–1500 Ft+ÁFA körül van. Egyes szolgáltatók külön számlázzák a fix IP-cím és a domain-név árát, ez havi további kb. 100–150 Ft.[1] Az alapkiépítés egy processzor, szolgáltatótól függően ½–1 Gbyte RAM, 10–15 Gbyte diszk. A hálókártya természetesen látja az internetet, sebessége általában 1 Gbyte/sec. A DNS szervert a szolgáltató adja, és az adminisztrációs felületen keresztül a felhasználó is hozzáfér a saját adataihoz.

A gépet bármikor lehet bővíteni diszkkel, processzorral, memóriával. 10 GByte diszk havi ára 100 Ft körül van. Külön díjért minden szolgáltatónál van lehetőség rendszeres mentést rendelni. Ez nem a diszk fizikai sérülésétől véd (az a szolgáltató dolga), hanem a véletlenül felülírt tartalom helyreállítására jó.

A ZFS fájlrendszert azért érdemes használni, mert beépített tömörítést tud, és alapkiépítésben bizony elég kicsi a diszk. Ezen felül el tudjuk szeparálni egymástól a fájlrendszereket anélkül, hogy előre meg kellene mondani a méretüket. Itt természetesen nincs szükség RAID-re: azt a szolgáltató megcsinálja a virtuális diszk alatt, számunkra nem láthatóan.

A bérelt gép használata

[szerkesztés]
VPS adminisztrációs felület böngészőből

A szolgáltató a gépet kiválasztható, előre telepített operációs rendszerrel adja. E szócikkben ez debian 9.5, ami ssh-n keresztül érhető el. Az itt leírtak teljesen hasonlóak ubuntu vagy más debian alapú linux esetén, de kis változtatással redhat alapú rendszerekre is alkalmazhatók.

Ezen felül ad egy böngészőből elérhető adminisztrációs felületet, aminek legfontosabb eleme a konzol. Ezzel ssh nélkül érhetjük el a virtuális gépet karakteres terminálról, mintha előtte ülnénk. Szerencsés esetben a böngészőbe ehhez nem kell semmilyen kiegészítőt telepíteni. Telepítéskor, bootoláskor hasznos, vagy ha a VPS-nek épp a hálózati beállításaival van gond.

Az adminisztrációs felület biztosítja azt is, hogy helyreállítás módban bootoljuk be a gépet. Ez egy másik, csak olvasható linux rendszer, ami látja a VPS diszkjét, és megtalálhatók rajta a szokásos adminisztrációs linux parancsok: partícionálás, fájlrendszerek létrehozása, mountolás, grub, stb. A helyreállítás mód ugyanazon a konzolon érhető el, mint a VPS. Ezzel helyrehozhatjuk a VPS-t, ha nem tud bootolni. Ugyanaz a funkció, mintha liveCD-ről vagy a telepítő CD rescue módjában bootolnánk a munkaállomásunkat.

Az adminisztrációs felület harmadik fontos, de veszélyes eleme a gép újratelepítése, ha az annyira összeomlott, hogy konzolról sem tudjuk helyreállítani. A helyreállítás letörli a diszket, és újratelepíti az eredeti operációs rendszert. Természetesen minden korábbi módosítás és adat elvész: annak visszaállításáról nekünk kell gondoskodnunk.

Installálási terv

[szerkesztés]

Ha ZFS root fájlrendszerű gépet akarunk telepíteni, helyreállító üzemmódban nem fogjuk látni a gép fájlrendszerét, így ha az nem bootol, nem tudunk mit tenni. Szükségünk van egy pici helyreállító rendszerre (a továbbiakban: mini rescue). A megoldás nagyon hasonlít a munkaállomáson a ZFS fájlrendszert ismerő liveCD-re.

A szolgáltató az általa felinstallált operációs rendszert egyetlen partícióban adja, mely a teljes diszket elfoglalja. Ezt a rendszert le kell csökkentenünk, hogy egy másik partíció számára helyet csináljunk, és oda feltegyünk egy minimális, ZFS fájlrendszert ismerő telepítő rendszert. Ez lehet a liveCD-nk másolata, de feltehetjük közvetlenül is. Ez a rendszer szolgál majd a ZFS root fájlrendszerű gép helyreállítására és offline mentésére is.

A lépések:

  • helyreállítás módban lecsökkentjük a szolgáltató által felinstallált fájlrendszer és partíció méretét
  • létrehozunk egy második, legalább 800M méretű partíciót, ahová felinstallálunk egy minimális rendszert. A ZFS kernelmodulokat nem itt, hanem egy másik gépen fordítjuk le, hogy minél kisebb legyen a rendszerünk.
  • bootoljuk a ZFS-t ismerő minirendszerünket, letöröljük a szolgáltató által felinstallált rendszert, és ZFS root fájlrendszerű gépet installálunk a helyére.

Második partíció létrehozása

[szerkesztés]

A partíciókat az alábbi utasítások valamelyikével ellenőrizhetjük:

cat /proc/partitions
fdisk -l

A szolgáltatótól kapott rendszer ext4 fájlrendszerű (df -hT parancs), és a teljes diszket elfoglalja. Le kell csökkenteni, hogy legyen helye a második partíciónak.

Ext4 fájlrendszer méretét csak lecsatolt módban lehet csökkenteni, root fájlrendszert viszont nem lehet lecsatolni. Helyreállítás módban kell bootolni a virtuális gépet, ami így két diszket lát: a példában sda a bebootolt helyreállító rendszer, sdb a normál üzemű VPS-ünk diszkje, aminek egyetlen partíciója van: sdb1.

A fájlrendszer méretének csökkentése

[szerkesztés]

Helyreállítás módban vagyunk. 5G-re csökkentjük a szolgáltató által installált VPS fájlrendszerének a méretét:

e2fsck -f /dev/sdb1        # csökkentés előtt ellenőrizni kell a fájlrendszert
resize2fs /dev/sdb1 5G     # méretcsökkentés. A biztonság kedvéért a partíció új méreténél kisebbet adunk meg.

Az eredmény ellenőrzéséhez felmountoljuk sdb1-et, és megnézzük a méretét, nehogy a partíció csökkentése után megsérüljön a fájlrendszerünk:

mount /dev/sdb1 /mnt -o ro # csak olvashatóra csatolunk
df -hT
umount /dev/sdb1

A partíció méretének csökkentése

[szerkesztés]
parted /dev/sdb

A parted interaktív módjában vagyunk.

  • print: kiíratjuk a partíciók méretét
  • resizepart: a partíció méretének csökkentése.

A resizepart

  • megkérdezi a csökkentendő partíció méretét. A válasz esetünkben 1, mivel egy partíciónk van csak
  • megkérdezi az új méretet. A fent kiíratott méretből levonunk 800M-et, és azt írjuk be. Pl.: 14.7G.

Kilépés parted-ből: q

Új partíció létrehozása

[szerkesztés]

Legegyszerűbb az fdisk paranccsal: fdisk /dev/sdb. Ez is interaktív módba kerül:

  • p: kiírja a partíciós táblát
  • n: új elsődleges partíciót hoz létre a lecsökkentett mögé, a diszk végéig. A kérdésekre végig Entereket kell nyomni.
  • w: felírja a módosított partíciós táblát a diszkre
  • q: kilép fdisk-ből.

Folytathatjuk konzolról, de kényelmesebb a szolgáltató által installált VPS-t használni. Megszüntetjük a helyreállítás módot, és visszabootoljuk a VPS-t. A diszk neve /dev/sda-ra változik, mivel a szolgáltató helyreállító diszkje itt már nem látszik.

Ha azt tervezzük, hogy a dos-os partíciós táblát GPT-re alakítjuk, akkor kell egy harmadik, GPT típusú partíció, ahová GPT-ben a grub be tud települni, és a diszk végén szabad helyet kell hagynunk a második partíciós táblának. Mielőtt megtennénk, tisztázzuk a szolgáltatóval, hogy a VPS egyáltalán tud-e bootolni GPT-ből.

A mini rescue installálása

[szerkesztés]

Visszabootoltuk a szolgáltató által felinstallált VPS-t, aminek közben lecsökkentettük a fájlrendszerét és a partícióját.

E szócikkben debian alapú rendszerből indulunk ki, de a mini rescue-t rpm-alapú rendszerben is telepíthetjük, a live CD-hez hasonlóan. Annyi a különbség, hogy a live CD csomagot nem kell telepíteni. Akkor célszerű így tenni, ha a ZFS root rendszert is fedorában szeretnénk telepíteni.

Először rendbe tesszük a szolgáltató rendszerét.

apt-get update
apt-get upgrade
apt-get install debootstrap     # ha a szolgáltató magától nem teszi fel

Van egy 800M méretű partíciónk: sda2. Ide szeretnénk mini rescue-t installálni. Az utasítássor röviden:

mkfs.ext4 /dev/sda2             # fájlrendszer létrehozása
mount /dev/sda2 /mnt            # mountolás /mnt-be
debootstrap stretch /mnt        # debian install mini rescue-ba
# belépünk az új rendszerbe
mount /dev  /mnt/dev  --bind
mount /proc /mnt/proc --bind
mount /sys  /mnt/sys  --bind
chroot /mnt
# beléptünk az új rendszerbe. chroot-ban vagyunk
passwd                          # root jelszó változtatás, hogy boot után be tudjunk lépni konzolról
dpkg-reconfigure tzdata         # időzóna beállítás a leendő rendszerben
apt-get update                  
apt-get upgrade                 # frissítünk, ha a debootstrap csomagjai nem a legújabbak
# kernel install
apt-get install linux-image-amd64
# grub install
apt-get install grub-pc         # /dev/sda-ba rakatjuk a grub-ot, amikor megkérdezi

A rendszerünk már most tud bootolni, de a root fájlrendszere csak olvasható lesz a boot után, és nincs sem hálózat, sem ssh.

root fájlrendszer

[szerkesztés]

Hozzuk létre a /etc/fstab fájlt az alábbi tartalommal, hogy a bootoláskor a root fájlrendszer írható legyen:

/dev/sda2       /       ext4    errors=remount-ro               0 1

grub konfigurálás

[szerkesztés]
A grub menüje. A ZFS root a kiválasztott tétel, /dev/sda2 a mini rescue. c kézi módba visz, e-vel lehet megnézni a grub konfigurációját.

Módosítsuk a grub beállításait (/etc/default/grub). Valahol a fáljba (pl. a végére) tegyünk egy sort:

GRUB_TIMEOUT=60

Ez egy percig vár billentyűre, mielőtt elindítaná a bootolást. Ennyi idő elég, hogy a szolgáltató adminisztrációs felületéről elindítsuk a VPS konzolját, és szükség esetén beavatkozzunk.

Módosítsuk az alábbi sort:

GRUB_CMDLINE_LINUX_DEFAULT="quiet"   →   GRUB_CMDLINE_LINUX_DEFAULT=""

Ezzel látni fogjuk a konzolüzeneteket a bootolás alatt.

A fenti változtatások az update-grub utasításra lépnek érvénybe.

Hálózat, ssh

[szerkesztés]
apt-get install openssh-server  # feltesszük az ssh-t,  hogy ne konzolról kelljen dolgozni a boot után
apt-get clean                   # töröljük az install munkafájlokat
umount /proc /sys /dev          # lecsatoljuk a chroot virtuális fájlrendszereit
exit                            # kilepunk chroot-bol

A bootolás előtt a hálózatot kell még konfigurálni. A szolgáltató konfigját a /etc/network/interfaces fájlban találjuk; ezt kell beírni a /mnt/etc/network/interfaces-be. A hálókártya nevét az ip addr list paranccsal kérdezhetjük le. Ne felejtsük el a allow-hotplug név vagy auto név sort: ettől indul el automatikusan a hálókártya boot után.

A root kulcsát kell még az új rendszerbe tenni, mert az ssh debianbeli konfigurációjában a root csak kulccsal léphet be. A szolgáltató rendszerébe így vihetjük fel a kulcsot a munkaállomásunkról:

cd felhasználó_home/.ssh
ssh-copy-id -i id_rsa.pub root@VPS_IP-cím   # ha nincs id_rsa.pub, az ssh-keygen hozza létre

Ez létrehozza a VPS-en a /root/.ssh/authorized_keys fájlt, aminek tartalma a nyilvános kulcsunk. Ezt kell átmásolni a /mnt/root/.ssh/authorized_keys-be, hogy ne csak a szolgáltató rendszerébe, hanem a mini rescue-ba is be tudjunk majd lépni jelszó nélkül, így:

ssh -l root VPS_IP-cím

Bootolás

[szerkesztés]

Ezután systemctl reboot. A mini-rescue be fog bootolni. Ha valami probléma van, bootoljuk be sda1-ről a szolgáltató rendszerét, és javítsuk a hibát. (Ehhez kellett, hogy a grub 1 percig várjon.)

ZFS fájlrendszer

[szerkesztés]

A ZFS fájlrendszer telepítéséről már volt szó. Akkor live CD-re telepítettük, chroot-ban.

Most hasonló a feladat, chroot nélkül:

  • fel kell telepíteni a ZFS fájlrendszert a munkaállomásunkra, hogy ott fordítsuk le a kernel-modulokat
  • a ZFS kernelmodulokat telepíteni kell VPS-be, a ZFS-t kezelő programokkal együtt.
  • le kell törölni a szolgáltató gyári debianját, a helyére ZFS poolt tenni, és ráinstallálni egy debian rendszert.

ZFS kernelmodulok fordítása munkaállomáson

[szerkesztés]

A mini rescue-ban a legfrissebb gyári kernelt használjuk. Ugyanezt a kernelt fel kell tennünk a munkaállomásra is, hogy ahhoz fordítsuk le a ZFS-modulokat.

A fordítást a munkaállomáson végezzük, de nem chroot-ban. A fordítás módja a már említett cikkben megtalálható.

A kernelmodulokat két debian-csomagban állítjuk elő:

dkms mkbmdeb spl/ZFS-verzió -k kernelverzió
dkms mkbmdeb zfs/ZFS-verzió -k kernelverzió

A kernel verziója a /lib/modules könyvtárban található alkönyvtár neve. A ZFS-verziót a dpkg -l zfs-dkms parancs kimenetének Verzió oszlopa adja meg. E szócikk írásakor:[2]

dkms mkbmdeb spl/0.6.5.9 -k 4.9.0-8-amd64
dkms mkbmdeb zfs/0.6.5.9 -k 4.9.0-8-amd64

A fordítás kiírja, melyik könyvtárban keletkezik a két debian-csomag. A példában a két csomagfájl neve:

  • /var/lib/dkms/spl/0.6.5.9/bmdeb/spl-modules-4.9.0-8-amd64_0.6.5.9_amd64.deb
  • /var/lib/dkms/zfs/0.6.5.9/bmdeb/zfs-modules-4.9.0-8-amd64_0.6.5.9_amd64.deb

Ezeket kell felmásolni a VPS-ben egy külön könyvtárba. Telepítés VPS-en:

dpkg -i *.deb                # telepítés
modprobe zfs                 # betöltés
lsmod | grep zfs             # ellenőrzés: 6 modult kell látnunk

Ügyeljünk rá, hogy ha a kernel-verzió változik, újra kell fordítani a modulokat. Ha a ZFS root rendszerben elfelejtjük, az nem fog bootolni[3] (kernel panic: nem tudja csatolni a root fájlrendszerét), helyreállítás módban pedig nincs hálózat, és egyébként sem látjuk a ZFS fájlrendszert: nem is lenne hová másolni, és telepíteni sem tudnánk. Ezért kell a mini rescue: ez bootol ZFS-modulok nélkül is, így fel tudjuk másolni és telepíteni az újonnan fordított csomagokat, átmásolni a ZFS root-ba, és chroot-ban telepíteni oda is.

Az is tanulság, hogy először a mini rescue-ba telepítsük az új kernelt, mert ha valamit elrontunk, az éles még mindig bootol. Legvégső esetben pedig a mini rescue-t bármikor újra tudjuk telepíteni,[4] hiszen ott nincsenek mentendő adatok.

ZFS pool létrehozása

[szerkesztés]

Ismét a VPS-en vagyunk, a mini rescue-ban (sda2). Ide is fel kell telepíteni a ZFS-t, de csak a utility-ket. Itt csak felsoroljuk a végrehajtandó lépéseket:

  • /etc/apt/source.list bővítése contrib-bal
  • apt-get update ; apt-get install zfsutils-linux

Ezután a szolgáltató gyárilag installált rendszerét (/dev/sdba1-et) felülírjuk a ZFS pool-lal. A többit már láttuk.

A dataseteket is létre kell hozni. Az előbbi szócikkben is vannak rá példák, de ezúttal a /var és /var/lib könyvtárat nem tesszük külön dataset-be. Az alábbi scriptet érdemes a mentés mellett tárolni, mert ezzel hozhatók létre a datasetek a visszaállítás előtt.

zfs create -o canmount=on -o mountpoint=/ -o devices=on helyi/ROOT
mkdir /mnt/usr /mnt/var /mnt/var/lib
zfs create             -o mountpoint=/usr/share     helyi/usrshare
zfs create -o quota=1G -o mountpoint=/var/log       helyi/varlog
zfs create -o quota=1G -o mountpoint=/var/cache     helyi/varcache
zfs create -o quota=1G -o mountpoint=/var/spool     helyi/varspool
zfs create -o exec=off -o mountpoint=/var/lib/mysql helyi/mysql
# tobbi
zfs create -o canmount=on -o quota=1G helyi/tmp
chmod 1777 /mnt/tmp
zfs create -o canmount=on -o setuid=off helyi/opt

A swap létrehozása (ugyancsak a mentés mellett tárolandó, ha nincs ZFS-t ismerő mentő rendszerünk, és kézzel mentünk):

zfs create -V 1G -b $(getconf PAGESIZE) -o compression=zle -o logbias=throughput \
        -o sync=always -o primarycache=metadata -o secondarycache=none \
        -o com.sun:auto-snapshot=false -o refreservation=1G  helyi/swap
mkswap /dev/helyi/swap
swapon /dev/helyi/swap


Az installálás és bootolás után ezt fogjuk látni:

NAME            MOUNTPOINT      MOUNTED  RATIO  AVAIL   USED  USEDSNAP  USEDDS  USEDREFRESERV  USEDCHILD
helyi/ROOT      /                   yes  1.98x  12.1G   272M         0    272M              0          0
helyi/mysql     /var/lib/mysql      yes  1.00x  12.1G    96K         0     96K              0          0
helyi/opt       /opt                yes  1.00x  12.1G    96K         0     96K              0          0
helyi/tmp       /tmp                yes  1.00x  1024M   120K         0    120K              0          0
helyi/usrshare  /usr/share          yes  1.60x  12.1G  85.6M         0   85.6M              0          0
helyi/varcache  /var/cache          yes  2.11x  1023M  1.45M         0   1.45M              0          0
helyi/varlog    /var/log            yes  4.38x  1024M   308K         0    308K              0          0
helyi/varspool  /var/spool          yes  1.00x  1024M    96K         0     96K              0          0
helyi           /                    no  1.90x  12.1G  1.35G         0     96K              0      1.35G
helyi/swap      -                     -  1.13x  13.1G     1G         0     64K          1024M          0

Debian telepítése ZFS-be

[szerkesztés]

Mostantól azt feltételezzük, hogy a leendő ZFS root fájlrendszer a /mnt könyvtárba van mountolva. Az alaprendszer és a kernel telepítését feljebb már láttuk:

apt-get install debootstrap       # a telepítéshez kell a debootstrap csomag
debootstrap stretch /mnt          # az alaprendszer telepítése ZFS-be

A ZFS root bootolhatóvá tétele

[szerkesztés]

A ZFS-be telepítendő rendszerben szükség lesz a ZFS kernelmodulokat tartalmazó két csomagra és néhány, a mini-rescue-ban már módosított fájlra, amiket még a chroot-ba lépés előtt átmásolunk.

cp -p spl-modules-4.9.0-8-amd64_0.6.5.9_amd64.deb zfs-modules-4.9.0-8-amd64_0.6.5.9_amd64.deb /mnt/root/
cp -p /etc/network/interfaces /mnt/etc/network/interfaces    # legyen hálózat a boot után
cp -pr /root/.ssh/ /mnt/root/   # átmásoljuk a munkaállomásról bejelentkező felhasználó kulcsát a ZFS root-ba
cp -p /etc/apt/sources.list /mnt/etc/apt/sources.list        # a ZFS-csomagok repository-ja miatt
### Ugyanaz következik, mint a mini-rescue telepítésekor
mount /dev  /mnt/dev  --bind
mount /proc /mnt/proc --bind
mount /sys  /mnt/sys  --bind
chroot /mnt
# beléptünk az új rendszerbe. chroot-ban vagyunk
passwd                          # root jelszó változtatás, hogy boot után be tudjunk lépni konzolról
dpkg-reconfigure tzdata         # időzóna beállítás a leendő rendszerben
apt-get update                  # frissítünk, ha a debootstrap csomagjai nem a legújabbak
apt-get upgrade
# kernel install
apt-get install linux-image-amd64     # kernel telepítés
ln -s /bin/rm /usr/bin/rm       # a ZFS /usr/bin-ben keresi az rm parancsot. Rejtely, miert.
cd /root                        # ide tettük a ZFS-modulokat
dpkg -i *.deb                   # telepítjük őket
apt-get install zfs-initramfs   # az initrd-be is települjenek a ZFS-modulok
apt-get install grub-pc         # boot loader install BIOS módban. A grub-ot /dev/sda-ba rakatjuk, amikor megkerdezi.
# A /etc/default/grub fájlban a GRUB_TIMEOUT módosítása. Lásd alább.
# a kernel kész
apt-get install openssh-server  # legyen ssh a boot után
# kilépés chroot-ből
apt-get clean                   # a letöltött és felinstallált csomagfájlok törlése
umount /dev /sys /proc
exit

A /etc/default/grub fájlban a GRUB_TIMEOUT változó értékét itt is 60-ra módosítjuk, nehogy kizárjuk magunkat a rendszerből, ha az nem bootol, és a VPS konzol nem indul el elég gyorsan. Utána update-grub.

ZFS import tiltása mini-rescue-ban

[szerkesztés]

A helyi pool a root fájlrendszerbe importálódik, ez ütközik a mini-rescue rootjával. Azt szeretnénk, hogy a ZFS pool ne importálódjék, amikor bebootoljuk a mini-rescue-t:

systemctl disable zfs.target

A ZFS-modulok továbbra is betöltődnek bootoláskor, kézzel lehet importálni a helyi poolt. Lásd a következő alfejezetet.

Ezután bootolhatjuk a ZFS root fájlrendszerű gépet.

Off-line mentés

[szerkesztés]

Bebootoljuk a mini rescue-t.

zpool list                   # nem lát poolt
zpool import                 # importálható poolok listája: a helyi (=sda1) pool
zpool import -R /mnt helyi   # importáljuk a ZFS root rendszert /mnt alá

Az importálandó pool névvel vagy eszközzel adható meg. Az utóbbit olyankor használjuk, ha két különböző eszközön ugyanolyan nevű pool van.

A ZFS root rendszert a /mnt könyvtár alatt látjuk. A datasetek listáját lásd fenn.

A kézi mentéshez rsync-et használunk: ezt fel kell telepíteni mini rescue-ba:

apt-get install rsync

A mentést végző gépen rootként kell bejelentkezni, mert normál felhasználó nem tudná elmenti az eszközfájlokat és más tulajdonába adni a kimentett fájlokat. Ehhez a mentő gép root-jának publikus kulcsát hozzá kell írni a mini rescue-ban a /root/.ssh/authorized_keys végére (legegyszerűbb szövegszerkesztővel, copy & paste-tel).

A mentés ennyi:

rsync -aze `which ssh` root@IP-cím:/mnt/ célkönyvtár

A foglalt hely fenn látható. Az 1,35G-ből 1G-t a swap foglal el, amit nem mentünk.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A szolgáltató általában elvárja, hogy az IP-címet és a domain-nevet több hónapra/évre előre kifizessük.
  2. Debian stretch 9.6
  3. Az előző kernellel fog tudni. Ezért érdemes megtartani néhány régebbi kernelt. Az is kell, hogy még a kernel panic előtt elinduljon a konzol, hogy a grub menüjéből kiválaszthassuk a régi kernelt vagy a mini rescue rendszert.
  4. Jó esetben helyreállítási módból is, ha van benne debootstrap.)

Kapcsolódó lapok

[szerkesztés]