Linux/Linux alapok/Alapvető parancsok

Root vs. felhasználói jogosultság

[root@ubuntu ~]# - root jogosultság
[user@ubuntu ~]$ - felhasználói jogosultság

Rootként végre tud a user hajtani olyan dolgot, amit amúgy sima joggal nem tudna pl. apt install, de sudo parancs használatával felhasználói jogosultsággal is lehet futtatni a parancsot. Részletesebben a Felhasználókezelés - Rendszergazda című fejezet ír róla.

Parancsok

<parancs> --help: kiírja az adott parancsra a kapcsolókat
cd: change directory – könyvtár változtatása (→ cd .. = egy könyvtárral visszalépés)
pwd: print working directory – kiírja, hogy melyik mappába tartózkodsz
w: megmutatja, hogy ki van bejelentkezve, mit csinál (w <felhasználónév> esetén kiírja az adott felhasználó tevékenységét)
who: ez csak a tty(teletype) interfacet, a dátumot és az IP-t írja ki a felhasználóra
ls: fájlok kilistázása
- ls -a: kilistázza a rejtett állományokat
- ls -A: hiányzik a . és a .. (. a jelenlegi mappára utal, a .. pedig az előző könyvtárra)
- ls -l: részletes könyvtárlista
- ls -al: a föntebbi parancsok alapján: részletes könyvtárlista + rejtett fájlok + . és ..
exit: a shell-be bejelentkezett felhasználót kilépteti, és a shellt zárja be
sudo <parancs>: rendszergazdaként hajtható végre a parancs
mv: move, mozgatás A-ból B-be: szintaxis: mv <forrás> <cél>, akár átnevezésre is használható.
mc: midnight commander parancsa - (a mc nincs fent alapból semelyik disztrón, vagy csak nagyon kevés disztróban található meg, így le kell szedni)
touch fajl: fajl nevű állomány létrehozása
echo valami: a beadott „valami” adatot az echo saját standard kimenetére irányítja.
nano fajl: fajl nevű állomány szerkesztése (a nano nincs alapból fent minden disztrón, külön fel kell tenni)
less fajl: fajl nevű állomány kiírása, de lehet benne lépkedni, q-val lehet a szöveges megtekintőből kilépni
rm: remove, törlés
- rm -r: rekurzív, azaz mindenre hat a törlés
- rm -f: force, azaz erőltetett, argumentumoktól függetlenül törlődik a fájl/mappa
- rmdir: mappa törlése, bár az rm -rf egyszerűbb parancs rá.
mount: eszköz csatolása (pl. mount /dev/sdb -ta /mnt/usb)
umount: eszköz lecsatolása (pl umount /mnt/usb)
ln: link/hivatkozás készítése (hard-link)
- ln -s: soft-link/symlink készítése (a különbség a soft- és hard-link között a Rendszer felépítése c. fejezetben le van írva)
df = disk free = melyik partíción mennyi szabad hely van
du = disk usage = lemezhasználat; meg kell adni paramétereket, mert az összes könyvtárat fogja különben kilistázni
- du /home esetén a /home könyvtárnak a tartalmát írja ki (mármint hogy mennyi helyet foglal a vincseszteren egyes mappái)
- du -h kiírja, hogy mennyi kB, MB, GB-ot foglal (ha nem rakjuk ezt ide akkor bájtba írja ki)
- du -s szummáz (összes mappát egybe veszi egyként kiírja hogy mekkora helyet foglal)
free = szabad memória és szabad swap hely
top (fekete-fehér) / htop (színes) = kiírja az aktuálisan futó appokat (mint Windowsnál a Feladatkezelő)
uname = rendszerről ír ki infót, -a kapcsolóval részletesen ír ki a kernellel kapcsolatba infót

Ezt írja ki Manjaro esetében például:Linux manjaro 5.6.11-1-MANJARO #1 SMP PREEMPT Wed May 6 10:20:32 UTC 2020 x86_64 GNU/Linux

uptime = mióta megy a rendszer, és mekkora terheltséggel
netstat = hálózati statisztika
man = A parancs manual oldalait nyitja meg, rövid, tömör, célratörő leírás
info = ugyanaz, mint a man, csak Red Hat-es rendszereknél jellemzőbb

Hálózatkezelés

ifconfig = ip cím, hálózati beállítás, küldött, fogadott csomagok mennyisége
iwconfig = ugyanaz mint az ifconfig, csak itt vezeték nélküli hálózatok beállítására van
ping (egy ip-cím/weboldal megpingelésére) : ping www.google.hu ; ping -c 3 www.google.hu (a -c kapcsoló után meglehet adni hogy hányszor küldjön csomagot az adott oldanak)
ifup = interface up – scriptet futtat le mikor aktiválódik pl. ifup eth0 = eth0 interface felkapcsolódik)
ifdown = interface down – ugyanaz mint az ifup, csak itt az interfacet lekapcsoljuk, pl. ifdown eth0
ifstatus - interface állapota
ifstat – monitorozza az interface-ek letöltési/feltöltési sebességét

Felhasználókezelés

adduser/useradd – felhasználó létrehozása
userdel – felhasználó törlése
chmod - a fájlok-, könyvtárakra vonatkozó jogokat állíthatjuk be - részletesebben a Fájlrendszer, jogosultságok című fejezet ír róla.
chown – tulajdonos módosítása
usermod – felhasználó módosítása

csomagkezelési parancsok: dpkg, rpm, apt, yum, dnf, pacman, zypper stb.

Egyéb parancsok

clear – terminált lepucolja
chroot – root könyvtár módosítása
kill – folyamat kilövése PID alapján (ps -A kiírja azt)
- kill -9 – minden alszálat megöl
- killall - listának az összes elemét, de a kill -9 @(...) egyszerűbb
halt - a gép megáll, de a tápja megy (ATX v2-es tápoknál)
shutdown / sudo init 0 – a gép teljesen leáll
reboot – a gép újraindul – sudo init 6
/bin/bash – parancsértelmező
service – gépen futó szolgáltatásokat lehet vele indítani/újraindítani
systemctl – ugyanaz mint a service
cron: a gép nélküled dolgokat csinál (időközönként, indításonként, leállításonként), a cron daemon futtatja ezeket (óránként, naponta, hetente...)
crontab: a felhasználó sajátja
- crontab -e: crontab szerkesztése

/etc/skel mappa: új felhasználónak a home könyvtárába kerülnek a mappában levő fájlok (skel = skeleton, csontváz)
/etc/sudoers fájl: azok a felhasználók, akik tudják a sudo parancsot használni. (13. fejezetben részletesebben elmagyarázva)