Ugrás a tartalomhoz

Linux/Linux alapok/Rendszer felépítése

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
  • Alapvetően konzolos
    • DOS és Windows parancssor is hasonló
  • Van grafikus felület (GUI)

Fájlrendszer[szerkesztés]

FAT struktúrája
  • Nincs betűjelzés, mint a DOS/Windows esetén -> Minden a / alatt van
  • Csatolja a külső tárolókat (mount)
    • Ma már a Windows is tudja
    • az /etc/fstab állomány a partíciók automatikus csatolási pontjait és a hozzá tartozó beállításaikat tartalmazza.
    • fdisk vagy fdisk -l (partíciók kilistázása)
    • a /mnt alatt vannak a felcsatolt eszközök (bár ez nem annyira igaz, mert bárhol lehetnek felcsatolva, a legtöbb mai disztribúcióban a gyakran automatikusan felcsatolásra kerülő eszközök (pl. pendrive) a /media-ba kerülnek, de az igaz, hogy a /mnt-t azért hozták létre, hogy oda lehessen felcsatolni partíciókat)
EXT struktúrája

A FAT-tábla bejegyzéseket tartalmaz minden cluster-hez a tárolólemez egy folyamatos területén. Minden bejegyzés tartalmazza vagy a következő cluster számát egy fájlban, vagy fájlvége, nem használt lemez terület ill. a lemez speciálisan fenntartott területének jelzését. Csak soft-linket tud.


EXT-fájlrendszer: Inode-táblát használ. Az inode-ban van a fájlok leírása és az adatblokkok helye, a fájl neve nélkül. A fájlokhoz pontosan egy inode tartozik. Nagyobb méretű fájlok esetén akár több katalógusbejegyzés is tartozhat, ami hordozza a fájl nevét. Az inode tartalmazza a nevet, leírást, létrehozás időpontját, jogosultságokat, tulajdonost(UID), csoportot(GID), és azt is, hogy mennyi hivatkozás van rá. (a FAT-tal szemben sokkal többre képes) Soft-linket és hard-linket is tud, ami az egyik legnagyobb előnye a ext fájlrendszernek a FAT-tal szemben.

  • Soft-link: parancsikon, ha törlődik az eredeti, akkor törlődik, vagy éppen hibát ír ki, hogy nem találja
  • Hard-link: A fájlnak egy másolata, de ha az eredetit változtatjuk, akkor a másolat tartalma is változik, viszont csak akkor tűnik el véglegesen a fájl, ha az eredetin kívül az összes másolat törlődik.

Fájlrendszer tulajdonságai[szerkesztés]

  • Az engedélyeket minden fájlhoz külön csatolja
  • A hozzáférés a saját tulajdonosára vagy csoportokra korlátozza
  • olvasás, írás, végrehajtási engedélyek


Fájlkezelők[szerkesztés]

A Midnight Commander kinézete Fedora 29 alatt.

Kernel[szerkesztés]

Kernel = rendszermag, az OS „lelke”

Feladatai: perifériák kezelése, fájlrendszer kezelése, könyvtárstruktúra megvalósítása, processzor irányítása

Típusai:

  • Monolitikus: A rendszermag egyetlen, megbonthatatlan egységet képező modulból áll. Régebbi Linuxokra (2.0-nál régebbi) és UNIX rendszerekre jellemző.
  • hibrid: pl.: Windows – jogosultságok beállíthatók. A hibrid kernelek alapjában véve olyan mikrokernelek amelyekben néhány „nem létfontosságú” kódrészletet átmozgattak a felhasználói szintről (userspace) a kernel szintre (kernelspace) azért, hogy az kevesebb absztrakciót használva, gyorsabban fusson.
  • Mikrokernel: Nem egyetlen részben van megoldva a kernel, hanem több apró programban.
  • Moduláris: A moduláris kernel a monolitikus kernel problémáit igyekszik orvosolni. A kernel bizonyos részeit - fizika és logikai – és az ebből keletkezett modulokat, amik főképpen meghajtó programok, a memóriába be lehet tölteni. A kernel méretét spórolja ugyan, de a kettő együtt egyre és egyre nagyobb (mérete az relatív, attól függ, mennyi drivert szeretnél hozzáadni, általában 100 MB körüliek a komplett kernelek, de ha minimalista vagy, akkor lehet akár 10 MB alatt is). A mai Linux rendszereket már ide soroljuk be (pontosabban monolitikus moduláris a Linux kernel). A kernel modulok a /lib/modules/kernel-verzió mappába találhatók.

A kernel helye: A /boot könyvtárban van, van a vmlinuzhoz és az initrd-hez soft-link a gyökérben.

Fájlrendszerek[szerkesztés]

A fájlrendszereknél hatalmas szerepe van a tömbösítésnek Linuxnál

Virtuális fájlrendszerek (a rendszer számára):

  • SMBFS, SSHFS, NFS, stb.

Támogatott fájlrendszerek:

  • ext2, ext3, ext4 (Linux saját fájlrendszere)
  • ReiserFS, Btrfs, ZFS, XFS
  • FAT32, NTFS
  • stb.

Könyvtárszerkezet[szerkesztés]

  • Hierarchikus
    • könyvtárok
    • fájlok

egyszintű könyvtár: Commodore mágneslemez; mágnesszalag

  • Elérési út
    • Root (gyökér): /
    • pl: /home/joe/myfile.txt
  • Csatolt (mount) tárolóeszközök
    • pl. /mnt/usb
  • Csatolás:
    • mount /dev/scd -t ISO9660 /mnt/cdrom (ha CD-olvasót akarunk használni)
    • mount /dev/sdb -ta /mnt/[név] - a -ta jelző az automatikus felismerést jelenti.
    • Az sda,sdb, sdc… a merevlemezeket jelölik, a legtöbb modern disztró automatikusan a /media/[partíció név]-be csatolja.
  • lecsatlakoztatás: umount /dev/sdb

Főbb mappák[szerkesztés]

  • /bin, /sbin
    • futtatható, bináris állományok (az sbin-es programokat csak rendszergazda futtathatja), nem szükséges fájlkiterjesztés
  • /boot
    • rendszer betöltésének állományai: GRUB, LILO, kernel (/boot/vmlinuz)
  • /cdrom, /media, /mnt
    • média becsatolása: USB, Floppy, CD/DVD
  • /dev
    • az eszközöket (mindet) fájlokon keresztül érjük el pl: /dev/dsp (hangkártya) /dev/cdrom (CD) /dev/sda2 (első winchester/SSD második partíciója)
  • /etc
    • konfigurációs fájlok
    • rendszergazda éri el
    • globális konfig hely
  • /home
    • felhasználók mappa
    • felhasználó fájljai
    • beállítások, konfigurációs fájlok, mappák
    • pl.:
      /home/peter
      /home/peter/dokumentumok
  • /lib
    • megosztott objektumok, libraryk
    • mint windows esetén a DLL-ek
    • valamint a kernel moduljai
  • /lost+found
    • sérült fájlok
    • helyreállíthatók
  • /proc
    • az éppenfutó műveletek – fájlként sorszámozva, illetve információk a rendszerről (processzor, memória stb.)
    • példaparancs (processzorinfó): cat /proc/cpuinfo
  • /tmp
    • ideiglenes fájlok helye
    • rendszer és felhasználó szinten
  • /usr
    • felhasználói fájlok helye
    • telepített programok
    • library-k
    • források (kernel): /usr/src
    • dokumentációk: /usr/share/doc, /usr/doc
    • ikonok, és így tovább.
  • /var
    • szolgáltatások gyűjtőkönyvtára
    • átmeneti tárolók (cache): /var/cache
    • naplófájlok (log): /var/log/maillog
    • levelezési fiókok (mailbox): /var/mail/root
    • www könyvtár: az apache alapértelmezett weblap könyvtára (/var/www)

Felhasználók[szerkesztés]

  • rendszergazda: root
  • felhasználók: a „root” felhasználó hozza létre alapvetően
  • csoportokba szervezhetők a felhasználók
  • jogosultságok adhatók a fájlrendszeren
    • pl: /home/joe/myfile.txt 26 joe joe -rwxrwxrwx
  • Az első felhasználó is root jogokkal rendelkezik (akit a telepítéskor megadtál) – de ez disztribúció függő, pl. Debian esetén a felhasználónak nincsen root joga, és sudo sincsen.