Linux/Linux alapok/Rendszer felépítése

• Alapvetően konzolos
  • DOS és Windows parancssor is hasonló
• Van grafikus felület (GUI)

Fájlrendszer

FAT struktúrája

• Nincs betűjelzés, mint a DOS/Windows esetén -> Minden a / alatt van
• Csatolja a külső tárolókat (mount)
  • Ma már a Windows is tudja
  • az /etc/fstab állomány a partíciók automatikus csatolási pontjait és a hozzá tartozó beállításaikat tartalmazza.
  • fdisk vagy fdisk -l (partíciók kilistázása)
  • a /mnt alatt vannak a felcsatolt eszközök (bár ez nem annyira igaz, mert bárhol lehetnek felcsatolva, a legtöbb mai disztribúcióban a gyakran automatikusan felcsatolásra kerülő eszközök (pl. pendrive) a /media-ba kerülnek, de az igaz, hogy a /mnt-t azért hozták létre, hogy oda lehessen felcsatolni partíciókat)

EXT struktúrája

A FAT-tábla bejegyzéseket tartalmaz minden cluster-hez a tárolólemez egy folyamatos területén. Minden bejegyzés tartalmazza vagy a következő cluster számát egy fájlban, vagy fájlvége, nem használt lemez terület ill. a lemez speciálisan fenntartott területének jelzését. Csak soft-linket tud.

EXT-fájlrendszer: Inode-táblát használ. Az inode-ban van a fájlok leírása és az adatblokkok helye, a fájl neve nélkül. A fájlokhoz pontosan egy inode tartozik. Nagyobb méretű fájlok esetén akár több katalógusbejegyzés is tartozhat, ami hordozza a fájl nevét. Az inode tartalmazza a nevet, leírást, létrehozás időpontját, jogosultságokat, tulajdonost(UID), csoportot(GID), és azt is, hogy mennyi hivatkozás van rá. (a FAT-tal szemben sokkal többre képes) Soft-linket és hard-linket is tud, ami az egyik legnagyobb előnye a ext fájlrendszernek a FAT-tal szemben.

• Soft-link: parancsikon, ha törlődik az eredeti, akkor törlődik, vagy éppen hibát ír ki, hogy nem találja
• Hard-link: A fájlnak egy másolata, de ha az eredetit változtatjuk, akkor a másolat tartalma is változik, viszont csak akkor tűnik el véglegesen a fájl, ha az eredetin kívül az összes másolat törlődik.

Fájlrendszer tulajdonságai

• Az engedélyeket minden fájlhoz külön csatolja
• A hozzáférés a saját tulajdonosára vagy csoportokra korlátozza
• olvasás, írás, végrehajtási engedélyek

Fájlkezelők

A Midnight Commander kinézete Fedora 29 alatt.

• mc (Midnight Commander) - parancssoros
• Gnome Commander - grafikus
• illetve a felületekhez járó fájlkezelők: thunar, nautilus, rox-filer, dolphin, pcmanfm, stb. (https://www.tecmint.com/top-best-lightweight-linux-file-managers/)
• Fájlkezelés: fájlműveletek

Kernel

Kernel = rendszermag, az OS „lelke”

Feladatai: perifériák kezelése, fájlrendszer kezelése, könyvtárstruktúra megvalósítása, processzor irányítása

Típusai:

• Monolitikus: A rendszermag egyetlen, megbonthatatlan egységet képező modulból áll. Régebbi Linuxokra (2.0-nál régebbi) és UNIX rendszerekre jellemző.
• hibrid: pl.: Windows – jogosultságok beállíthatók. A hibrid kernelek alapjában véve olyan mikrokernelek amelyekben néhány „nem létfontosságú” kódrészletet átmozgattak a felhasználói szintről (userspace) a kernel szintre (kernelspace) azért, hogy az kevesebb absztrakciót használva, gyorsabban fusson.
• Mikrokernel: Nem egyetlen részben van megoldva a kernel, hanem több apró programban.
• Moduláris: A moduláris kernel a monolitikus kernel problémáit igyekszik orvosolni. A kernel bizonyos részeit - fizika és logikai – és az ebből keletkezett modulokat, amik főképpen meghajtó programok, a memóriába be lehet tölteni. A kernel méretét spórolja ugyan, de a kettő együtt egyre és egyre nagyobb (mérete az relatív, attól függ, mennyi drivert szeretnél hozzáadni, általában 100 MB körüliek a komplett kernelek, de ha minimalista vagy, akkor lehet akár 10 MB alatt is). A mai Linux rendszereket már ide soroljuk be (pontosabban monolitikus moduláris a Linux kernel). A kernel modulok a /lib/modules/kernel-verzió mappába találhatók.

A kernel helye: A /boot könyvtárban van, van a vmlinuzhoz és az initrd-hez soft-link a gyökérben.

Fájlrendszerek

A fájlrendszereknél hatalmas szerepe van a tömbösítésnek Linuxnál

Virtuális fájlrendszerek (a rendszer számára):

• SMBFS, SSHFS, NFS, stb.

Támogatott fájlrendszerek:

• ext2, ext3, ext4 (Linux saját fájlrendszere)
• ReiserFS, Btrfs, ZFS, XFS
• FAT32, NTFS
• stb.

Könyvtárszerkezet

• Hierarchikus
  • könyvtárok
  • fájlok

egyszintű könyvtár: Commodore mágneslemez; mágnesszalag

• Elérési út
  • Root (gyökér): /
  • pl: /home/joe/myfile.txt
• Csatolt (mount) tárolóeszközök
  • pl. /mnt/usb
• Csatolás:
  • mount /dev/scd -t ISO9660 /mnt/cdrom (ha CD-olvasót akarunk használni)
  • mount /dev/sdb -ta /mnt/[név] - a -ta jelző az automatikus felismerést jelenti.
  • Az sda,sdb, sdc… a merevlemezeket jelölik, a legtöbb modern disztró automatikusan a /media/[partíció név]-be csatolja.
• lecsatlakoztatás: umount /dev/sdb

Főbb mappák

• /bin, /sbin
  • futtatható, bináris állományok (az sbin-es programokat csak rendszergazda futtathatja), nem szükséges fájlkiterjesztés
• /boot
  • rendszer betöltésének állományai: GRUB, LILO, kernel (/boot/vmlinuz)
• /cdrom, /media, /mnt
  • média becsatolása: USB, Floppy, CD/DVD
• /dev
  • az eszközöket (mindet) fájlokon keresztül érjük el pl: /dev/dsp (hangkártya) /dev/cdrom (CD) /dev/sda2 (első winchester/SSD második partíciója)
• /etc
  • konfigurációs fájlok
  • rendszergazda éri el
  • globális konfig hely
• /home
  • felhasználók mappa
  • felhasználó fájljai
  • beállítások, konfigurációs fájlok, mappák
  • pl.:
    /home/peter
    /home/peter/dokumentumok
• /lib
  • megosztott objektumok, libraryk
  • mint windows esetén a DLL-ek
  • valamint a kernel moduljai
• /lost+found
  • sérült fájlok
  • helyreállíthatók
• /proc
  • az éppenfutó műveletek – fájlként sorszámozva, illetve információk a rendszerről (processzor, memória stb.)
  • példaparancs (processzorinfó): cat /proc/cpuinfo
• /tmp
  • ideiglenes fájlok helye
  • rendszer és felhasználó szinten
• /usr
  • felhasználói fájlok helye
  • telepített programok
  • library-k
  • források (kernel): /usr/src
  • dokumentációk: /usr/share/doc, /usr/doc
  • ikonok, és így tovább.
• /var
  • szolgáltatások gyűjtőkönyvtára
  • átmeneti tárolók (cache): /var/cache
  • naplófájlok (log): /var/log/maillog
  • levelezési fiókok (mailbox): /var/mail/root
  • www könyvtár: az apache alapértelmezett weblap könyvtára (/var/www)

Felhasználók

• rendszergazda: root
• felhasználók: a „root” felhasználó hozza létre alapvetően
• csoportokba szervezhetők a felhasználók
• jogosultságok adhatók a fájlrendszeren
  • pl: /home/joe/myfile.txt 26 joe joe -rwxrwxrwx
• Az első felhasználó is root jogokkal rendelkezik (akit a telepítéskor megadtál) – de ez disztribúció függő, pl. Debian esetén a felhasználónak nincsen root joga, és sudo sincsen.