Heraldikai lexikon/Kos
A kos a heraldikában rövid, csigavonalban felcsavarodott szarvakkal, gyapjas bundával ábrázolt kecskeféle. Ha a szarva egyenes vagy enyhén ívelt, bak, ha egyenes, de rövid, zerge, ha csigavonalban meggörbült (vagy rövid, íves), kos. Újabb keletű, ritka változata a muflon, melynek hosszabb, tekert szarva van.
._Pallas_nagy_lexikona.png)
Névváltozatok:
petro (Plaut[us]): kos (Pápai/Bod 468.), aries: kos, fal-törö́ kos, arietarius: fal-törö́ ágyú, arieto: töröm, bé-rontom, oſtromlom (uo. 61.), rotæ: bizonyos nemǘ vad ketskék (uo. 540.), rupicapra: havasi ketske, vad ketske (uo. 542.), zerge (Nagy Iván VI. 380.), vervex: örǘ, herélt kos, berbéts (uo. 643.)
fr: bouc, de: Widder, Schaf, la: aries
Rövidítések
1431. JANUÁR 20. KONSTANCZ. ZSIGMOND KIRÁLY A KOLTHAY-CSALÁD TAGJAINAK CZÍMERT ÁD. (Arcanum DVD IV.)
Kosfej van a legrégibb fennmaradt magyar (halotti) sisakdíszen. Kosbőr a jelvénye az Aranygyapjas Rendnek. Az Atreusz által megnyúzott és kitömött aranygyapjas, szarvas kosbárány az isteni erő, illetve az isteni eredetű földi hatalom szimbóluma. Egyes heraldikusok szerint a kos a pásztori igazságszolgáltatást jelképezte.
Szent Ágoston a kost Krisztussal azonosítja, míg a kereszténységben ebben a szerepben már a bárány áll. A régi hiedelemvilágban a teremtő erő, a születés és az újjászületés, az újrakezdés szimbóluma volt. Egyiptomban Amon (a születés és újjászletés istene) kosfejű ábrázolása a jóslással volt kapcsolatban, mert az ismeretlen túlvilági tartományokban, a múltban, jelenben és jövőben mozgott. Egyes egyiptomi görög pénzeken Nagy Sándort a füle helyén kosszarvakkal vagy szarvas fejdísszel ábrázolták, amikor a monda szerint a Szíva-oázisban Amon isten elismerte fiának. MS Mester Jézus keresztrefeszítése című képén Jézustól jobbra turbános török alak, a római százados megfelelője. Elragadtatott arca azt jelzi, hogy átérzi Jézus áldozatát. Balra tőle németes ruházatú katonaalak, a pogányok képviselője, akik nem tudnak azonosulni Jézus áldozatával. A katona fölött a zsinagóga zászlóján kosfej és félhold, az újjászületés szimbóluma.
A heraldikában előfordulnak a kos- vagy kecskeszarvas nőábrázolások és néha a kosfejű és sastestű kecskesas (de: Ziegenadler) is, mely látható több hesseni falu és a német von Reichenbach-Lessonitz grófok címerében, kiknek egykori birtoka volt Ziegenhain városa. Ennek címerében kecskefejű kakas (kecskekakas) szerepel.