Kertészet/Talaj/Komposztálás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 12065 bájt

Kertészet

Komposztálás



Komposztálás[szerkesztés]

A komposztálódás egy olyan biológiai folyamat, amely a hulladékok, melléktermékek szerves anyagait humuszszerű anyaggá alakítja át. A mezőgazdaságban, különösen a kertészetekben régóta ismert és alkalmazott módszer. A lezajló folyamat a biológiai oxidáció, valamint földlakó élőlények tevékenysége, mely a szerves anyagokat lebontja. A komposztálás a levegő oxigénjével történik, aerob folyamat. A komposztálással keletkező anyagok: széndioxid, valamint ásványi sók, melyek trágyaként használhatók. A folyamat során részben humusz is keletkezik.

Komposztnak nevezzük a komposztálásból származó, szilárd, morzsalékos, sötétbarna színű, földszerű, magas szervesanyag-tartalmú anyagot, amely szerves hulladékokból, maradványokból, elsősorban mikroorganizmusok, valamint a talajlakó élőlények tevékenységének hatására jön létre, megfelelő hatások (oxigén, megfelelő nedvességtartalom) mellett. Egyébként más szerves anyag bomlási folyamatokban a bomlástermékek hasonló részét szintén humusznak nevezzük.

Komposztálást befolyásoló tényezők

   hulladék összetétele (toxicitás, lebonthatóság)
   nedvességtartalom (szennyvíziszap adagolással növelhető)
   aerob viszonyok (forgatásos homogenizálás, levegőztetés szükséges)
   C/N arány (városi szemétnél nitrogéntartalmú műtrágya bekeverésével javítható)
   hőmérséklet (a hulladékban előforduló kórokozók elpusztítása csak tartósan magas hőmérsékleten, 55 °C felett valósítható meg)
   szemcseméret (optimális: 25–40 mm)
   pH (a komposztálásban résztvevő mikroorganizmusok pH-tartománya 4-9 közé esik).

Ha ezeket tényezőket biztosítjuk, tisztán aerob oxidáció jön létre, ha oxigénhiányos bomlás zajlik le, akkor biogáz keletkezik (pl. metán). Házilagos körülmények között pl. a forgatás nélkül, vastagon egymásra rakott anyag képes erre. De pl faapríték 5- cm-nél vastagabb rétegben szabadon, nedvesen már anaerob bomlás jeleit mutathatja. Komposztálható anyagok

   konyhai hulladékok: gyümölcs, zöldség, kávézacc, teafű (tasakkal is), tojáshéj (összetörve)
   háztartási hulladékok: kezeletlen papír,
   kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes aprítani), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
   fűrészpor, faapríték
   egyéb hulladékok: kartonpapír, fahamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
   növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)

Nem javasolt anyagok

   dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot)
   beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni), gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el), javallott nagy (minimum 5 m3)-es halom közepére (mélyre) rakni, hogy a szokásosnál nagyobb hőmérséklet ártalmatlanítsa
   húsevő állatok ürüléke
   széntüzelés salakja
   állati tetemek
   csont, hús, főtt ételek maradéka

Kártevők a komposztban

A kerti komposzthalom a benne lévő háztartási hulladék élelmiszerrel, zöldséghéjakkal, kertből összegyűjtött férges hullott gyümölccsel vonzza a mezei egereket, esetleg patkányokat. Ezek ellen a csapda a megfelelő védekezés, mert mérgezéssel egyéb állatokban is kárt teszünk. Házi baromfi elől kerítsük el, mert lyukakat túrnak a komposzthalomba. Énekesmadarak, sündisznók nem tudják jelentősen széttúrni a halmot, oldalt kisebb lyukak talán még a szellőzéshez is hozzájárulnak. A meztelencsigák főleg a fehérjedús tápanyagra jönnek, ezeket szintén csapdákkal lehet elfogni (ne mérgezzük, mert pl. a rigók szeretik a csigákat). A rovarok pajorjai előfordulhatnak a halomban, de kiszórás előtt rostáláskor eltávolíthatjuk őket. A giliszták nem károsak, sőt hozzátartoznak a jó komposzthalomhoz. A komposztot kiegészítő anyagok

   mészkőőrlemény, lápi mész, összetört tojáshéj
   csatornaiszap
   fahamu, szalmahamu
   zeolitőrlemény, baromfitrágya, stb.
   (mű)trágya, nitrogén műtrágya gyorsítja

Nem komposztálható anyagok

   kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi
   építési törmelék
   festék, vegyszer, ezek dobozai
   veszélyes, illetve radioaktív hulladék

Komposztálás előnyei Otthoni komposztálás

   A keletkező humuszanyagok javítják a talaj szerkezetét, ezzel védik a talajt az eróziótól, javítják víz- és hőháztartását.
   A komposzttrágyázás hatása tovább tart, mint a szerves trágya hatása.
   A komposztálás során az anyagban lévő kártevők, kórokozók elpusztulnak.
   A háztartási hulladékok mennyisége csökken (30-50%, a kerti hulladékoké gyakorlatilag teljesen), így a hulladéklerakókat is tehermentesíteni tudjuk.
   A komposzt teljes értékű táplálék a növényeknek, melyből a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek folyamatosan felvehetőek számukra.
   Kiemelkedő vízmegkötő és fényelnyelő képessége elősegíti a talaj felmelegedését, a növények gyorsabb csírázását és növekedését.
   Növeli a talajlakó élőlények aktivitását, erősíti a növények immunrendszerét.
   Szerkezetesebbé, porhanyósabbá, levegősebbé, dúsabbá, zsírosabbá, kövérebbé teszi a talajt.
   A komposztálódás során a kiindulási alapanyagok – a zöld javak – teljesen lebomlanak. Még a diófalevélben található növekedés gátló anyag is átalakul, hatása a kész komposztban már nem mutatható ki.

Javaslatok, ötletek

   1-2 havonta átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma
   nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen), de alul kifolyjon a víz
   ágak elhelyezésével szellőző rétegek kialakítása
   félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett
   a kész komposztot felhasználás előtt átrostálni és a nem komposztálódott vagy darabos részeket az új komposzthoz adni (ezzel biztosíthatjuk az új komposzthalom „indító” mikroorganizmus-flóráját is)
   nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz
   létezik olyan komposztáló hordó, melyet forgatva átjárja a levegő a bomló anyagot.

Fűtésre használt komposzt

A bomló szerves anyag hőjét többféle megoldással hasznosítják, az általános megnevezés a "komposzt kazán" nem mindig fedi a technológiát. Ha nem lehet átrakni a halmot, akkor anaerob bomlás történik, biogáz fejlődése mellett. Komposzt felhasználásával fűtésre alkalmas „kazánt” is lehet építeni.[1] Baji Béla permakultúrás üvegházak fűtésére használja a komposztból keletkező hőt.[2] Komposztálási technikák Komposztáló kas

A legjobb környezetvédelmi megoldás: kevesebb hulladék, több és jó minőségű termőföld, környezetkultúra és biztonságos, saját élelmiszer! A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál! Összeállítási melléklet és útmutató Keveréses eljárás

Valamennyi alapanyag minél tökéletesebb összekeverésére törekszünk. A legkedvezőbb volna, ha az alapanyagokat berakás előtt összeaprítanánk. A komposzttelep területe kb. 1/10-e a komposzttal ellátott területnek. Állandóan nedvesnek kell lennie, kb. a nyers zöld hulladék nedvességéhez jó, ill. kicsavart szivacshoz hasonlítson. A halom hőmérséklete kb. 18 C fok. A túl nedves halom levegő híján rothad, bűzös, nem aerob bomlású. Nyáron a beérés ideje 6-8 hét.

Vadgesztenye, juhar, dió, tulipánfa levele csak tavasszal használható fel, addig hagyjuk száradni a fa alatt. A halom alja és oldalai a levegőt engedjék át, szellőzzenek, a terepen az alapja középen domború legyen, hogy a víz kifolyjon. Általában kb. 20 cm keverékre egy ujjnyi laza földet teszünk. Ha kész egy halom (1,5–2 m széles, 1 m magas), rakhatjuk a másikat. Ha összeesik, átforgatjuk, átrakjuk, betakarjuk száraz fűvel, gazzal. Ha a halom teljesen korhadt, 1,5 cm-es rostán átrostálva kihordhatjuk. Ha a halmot nem mozgatjuk, a hulladékanyag kb. 1-2 év alatt érik be, vagyis az 1 év alatt összegyűlt anyag 3 év alatt lesz teljesen kész.

Réteges eljárás[szerkesztés]

Többféle anyag rétegezésével készül. A vízet elvezető talajkialakítás után 10–20 cm vastag alapréteget képezünk ágakból, ami a jobb szellőzést biztosítja. Az alaprétegre növényi hulladék kerül kb. 15 cm vastagon. Ezután 5 cm tápanyagdús, akár konyhai húshulladék, vagy trágya is kerülhet. Erre vékony (néhány milliméteres) laza föld kerül, kb. 1% mészporral, hamuval. Mindezek a rétegek (az ágak is) ismétlődnek, kb. 1,2-1-5 m magasságig. A prizma egy 6 mm vastag laza takaró földréteget kap. A levegőzöttséghez tartozik, hogy a prizmát középen, és oldalt kb. 0,9-1,2 m mélyen, egymástól kb. 1,5 m távolságban akár építés közben berakott, vagy utólag beszúrt fadorongokkal megszúrjuk, lazítjuk, szellőztetjük. Az erjedés, korhadás kb. 90 napig tart, összeeséskor, és még kétszer átrakjuk. (Ha nem rakjuk át, ennél a módszernél is kb. 1 évi anyag 3 év alatt lesz kész.)

A komposztálás eredményét, az érett komposztot mindig be kell forgatni a talajba, hiszen a mikroorganizmusok úgy maradnak életképesek. Ültetéskor a növény illetve palánta alá kell tenni, hogy a gyökerek hamar megtalálják.

Tőzeg[szerkesztés]

A tőzeg oxigénmentes környezetben elbomló növényi maradványok. Nagyszerű talajszerkezet javító. Savas kémhatású, emiatt szikes, pangóvizes talajokhoz javasolt.

Talajszenezés[szerkesztés]

A betemetett parázs faszénné alakult. Az 5-10 centis tömörített föld kibontása után.
A faszén nagyszerű talajszerkezet javító. Az agyagos talajt lazítja, a sötét színe miatt tavasszal hamarabb átmelegszik, és vízmegtartó képessége is kiváló. A talajt emellett lúgosítja és magas káliumpótlást ad.

Kiskerti faszén készítés:

Igény szerint de legalább 30 cm mély és 60 cm átmérőjű gödröt ásunk a talajba, akkorát, hogy az össze parázs beleférjen úgy hogy forgatni is tudjuk. A metszésből visszamaradt kisebb-nagyobb ágakat, beteg növényi részeket elégetjük. Gyakran kell rá tenni, hogy ne égjenek el, egy bottal érdemes tömöríteni, illetve villával néha átforgatni hogy a nagyobb megmaradt ágak is elszenesedjenek. A szélen lévő ágakat bele kell forgatni hogy minél kisebb helyen legyen.
Ha elfogyott a fa, akkor egy kapával lehetőleg nedves talajjal légmentesen betakarjuk és betapossuk. 2-3 nap múlva bontható.
A nagyobb darabok kályhában érdemes felhasználni, a finomabb törmeléket pedig talaj illetve finoman adagolva komposzt javításra használható.