Kertészet/Tünethatározó/Fonálférgek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 5064 bájt

Kertészet

Fonálférgek

Fonálférgek[szerkesztés]

(Globodera rostochiensis, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
(Globodera pallida, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
(Ditylenchus destructor, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
(Ditylenchus dipsaci, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
(Meloidogyne chitwoodi, Syn:(Syn:{{{2}}}, )
  • [Kertészet/Rovarok/[Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg]]
(Meloidogyne fallax, Syn:(Syn:{{{2}}}, )


A burgonyát károsító „Közönséges burgonya-fonálféreg”, „Sápadt burgonya-fonálféreg” és „Gumórontó fonálféreg” zárlati kártevők, megjelenésük esetén a szükséges intézkedéseket az FVM rendelet szabályozza.[1]
A „Közönséges burgonya-fonálféreg” hazánkban történő megjelenése óta (1980) áruburgonya-területeken fordult elő, a fertőzött terület nagysága növekvő tendenciájú, 2002. év végéig 512,1 ha. Áruburgonya-területen okozott fertőzést a „Sápadt burgonya-fonálféreg” is (2001), a „Közönséges burgonya-fonálféreg”-gel kevert populációban.
A gazdanövények közül a legismertebbek a burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, a gyomnövények közül a nadragulya, beléndek, maszlag, csucsorfélék.
A vetőburgonyát előállító területek a burgonya cisztaképző fonálférgeitől mentesnek bizonyultak a rendszeres, évenkénti teljes területre kiterjedő vizsgálatok alapján.
A Globodera-fajok kártétele esetén a föld feletti növényrészeken specifikus tünetek nincsenek, erős fertőzéskor a növények fejlesztésükben visszamaradnak, a levelek kicsik, lankadnak és alulról fölfelé sárgulni kezdenek, a gumók aprók, a termés csökken. A burgonya gyökérzete elágazó, a gyökéren, gumókon és sztólókon is ciszták találhatók.
A cisztában lévő tojások telelnek át a talajban, évente egy nemzedék fejlődik ki. A lárvakelés a gyökérváladék hatására kezdődik, és tart az egész vegetációs időben. A lárvák a kéregrészben, ill. az endodermiszben táplálkoznak. A 4. vedlés után alakulnak ki a hímek és nőstények. A megtermékenyített nőstény teste június elejétől átalakul tojással teli cisztává. A kártevő több patotípusa ismert.
A gumórontó fonálféreg okozta száraz rothadás jellemzője a ráncos, felszakadozott héj, a húsban sötét, morzsalékos törmelékkel. Szár-fonálféreg esetén a héj nem szakad fel. Évente több nemzedékük fejlődik. :Tömeges előfordulásuknak kedvez a csapadékos párás-meleg idejárás, a monokultúrás és öntözéses termesztés.
A Meloidogyne chitwoodi tünetei a burgonya föld feletti részein a növekedési, fejlődésbeni visszamaradottság, a lankadás. A gumó felszínén kis gubacsok jelzik a kártevőt, bennük a gyöngy fehér nőstények fejlődnek, a gumó kéregrészében nekrotikus foltok találhatók. Kártételével hazánkban még nem találkoztunk. Az Európai Unión belül a termesztés növény-egészségügyi feltételeit több irányelv szabályozza, alapelv a termelés folyamatának ellenőrzése és ennek alapján a végtermék káros szervezetektől való mentességének igazolása. A burgonyaféléket termelők termelői nyilvántartásba vétele és egyedi azonosító száma, a termőhelyi ellenérzések képezik a növényútlevél alapját is.
A növény- és talajvédelmi szolgálatok teljes körű termőhelyi felderítést és ellenőrzést végeznek vetőburgonyában:
termőhelyi ellenőrzések:ültetés előtti talajvizsgálat, termőhelyi szemle, vetőgumó raktári szemléje.
Áruburgonyában reprezentatív felmérés folyik évente a betakarított terület 15–20%-án. Fertőzöttség esetén a fertőzött területet, termesztő berendezést, tárolóhelyet, növényállományt, növényanyagot, szaporítóanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött vetőgumó csak áruburgonyaként értékesíthető. A zárlati rendelkezések, a védekezési eljárás célja a károsító továbbterjedésének megakadályozása.
A zárlat akkor oldható fel, ha a fonálférgek már nem mutathatók ki a talajból.

Védekezés: A védekezési eljárások agrotechnikai és kémiai védekezéseket, ill. azok kombinációit tartalmazzák.

megelőzés

– a vetőgumó és tapadóföld vizsgálatával.
– fertőzés estén a Globodera-fajok fertőzöttségi szintjétől függő védekezési eljárásokat:
– vetésváltás / gazdanövény-ültetési tilalom,
– vetésváltás + fumigáns kezelés,
– rezisztens fajta ültetése 3–4 éves vetésforgóban,
– rezisztens fajta + nematicid kezelés ültetéskor,
– fumigáns kezelés ősszel + rezisztens fajta,
– csalogató (fogékony növény) ültetése, váltogatva rezisztens fajtával 4 éves vetésforgóban.
  1. 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtására kiadott 7/2001 (I.17.)