Kertészet/Tünethatározó/Fonálférgek

A lap mérete: 5321 bájt

Kertészet

Fonálférgek

Fonálférgek

• Közönséges burgonya-fonálféreg

(Globodera rostochiensis, Syn: -)

• Sápadt burgonya-fonálféreg

(Globodera pallida, Syn: -)

• Gumórontó fonálféreg

(Ditylenchus destructor, Syn: -)

• Szár-fonálféreg

(Ditylenchus dipsaci, Syn: -)

• Kolumbiai gyökér-fonálféreg

(Meloidogyne chitwoodi, Syn: -)

• Ál-kolumbiai gyökér-fonálféreg

(Meloidogyne fallax, Syn: -)

• Kertészet/Férgek/Szőlő-tőrösfonálféreg

(Xiphinema index, Syn: -)

A burgonyát károsító „Közönséges burgonya-fonálféreg”, „Sápadt burgonya-fonálféreg” és „Gumórontó fonálféreg” zárlati kártevők, megjelenésük esetén a szükséges intézkedéseket az FVM rendelet szabályozza.

A „Közönséges burgonya-fonálféreg” hazánkban történő megjelenése óta (1980) áruburgonya-területeken fordult elő, a fertőzött terület nagysága növekvő tendenciájú, 2002. év végéig 512,1 ha. Áruburgonya-területen okozott fertőzést a „Sápadt burgonya-fonálféreg” is (2001), a „Közönséges burgonya-fonálféreg”-gel kevert populációban.

A gazdanövények közül a legismertebbek a burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, a gyomnövények közül a nadragulya, beléndek, maszlag, csucsorfélék.

A vetőburgonyát előállító területek a burgonya cisztaképző fonálférgeitől mentesnek bizonyultak a rendszeres, évenkénti teljes területre kiterjedő vizsgálatok alapján.

A Globodera-fajok kártétele esetén a föld feletti növényrészeken specifikus tünetek nincsenek, erős fertőzéskor a növények fejlesztésükben visszamaradnak, a levelek kicsik, lankadnak és alulról fölfelé sárgulni kezdenek, a gumók aprók, a termés csökken. A burgonya gyökérzete elágazó, a gyökéren, gumókon és sztólókon is ciszták találhatók.

A cisztában lévő tojások telelnek át a talajban, évente egy nemzedék fejlődik ki. A lárvakelés a gyökérváladék hatására kezdődik, és tart az egész vegetációs időben. A lárvák a kéregrészben, ill. az endodermiszben táplálkoznak. A 4. vedlés után alakulnak ki a hímek és nőstények. A megtermékenyített nőstény teste június elejétől átalakul tojással teli cisztává. A kártevő több patotípusa ismert.

A gumórontó fonálféreg okozta száraz rothadás jellemzője a ráncos, felszakadozott héj, a húsban sötét, morzsalékos törmelékkel. Szár-fonálféreg esetén a héj nem szakad fel. Évente több nemzedékük fejlődik. :Tömeges előfordulásuknak kedvez a csapadékos párás-meleg idejárás, a monokultúrás és öntözéses termesztés.

A Meloidogyne chitwoodi tünetei a burgonya föld feletti részein a növekedési, fejlődésbeni visszamaradottság, a lankadás. A gumó felszínén kis gubacsok jelzik a kártevőt, bennük a gyöngy fehér nőstények fejlődnek, a gumó kéregrészében nekrotikus foltok találhatók. Kártételével hazánkban még nem találkoztunk. Az Európai Unión belül a termesztés növény-egészségügyi feltételeit több irányelv szabályozza, alapelv a termelés folyamatának ellenőrzése és ennek alapján a végtermék káros szervezetektől való mentességének igazolása. A burgonyaféléket termelők termelői nyilvántartásba vétele és egyedi azonosító száma, a termőhelyi ellenérzések képezik a növényútlevél alapját is.

A növény- és talajvédelmi szolgálatok teljes körű termőhelyi felderítést és ellenőrzést végeznek vetőburgonyában:

termőhelyi ellenőrzések:ültetés előtti talajvizsgálat, termőhelyi szemle, vetőgumó raktári szemléje.

Áruburgonyában reprezentatív felmérés folyik évente a betakarított terület 15–20%-án. Fertőzöttség esetén a fertőzött területet, termesztő berendezést, tárolóhelyet, növényállományt, növényanyagot, szaporítóanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött vetőgumó csak áruburgonyaként értékesíthető. A zárlati rendelkezések, a védekezési eljárás célja a károsító továbbterjedésének megakadályozása.

A zárlat akkor oldható fel, ha a fonálférgek már nem mutathatók ki a talajból.

Védekezés: A védekezési eljárások agrotechnikai és kémiai védekezéseket, ill. azok kombinációit tartalmazzák.

megelőzés

– a vetőgumó és tapadóföld vizsgálatával.

– fertőzés estén a Globodera-fajok fertőzöttségi szintjétől függő védekezési eljárásokat:

– vetésváltás / gazdanövény-ültetési tilalom,

– vetésváltás + fumigáns kezelés,

– rezisztens fajta ültetése 3–4 éves vetésforgóban,

– rezisztens fajta + nematicid kezelés ültetéskor,

– fumigáns kezelés ősszel + rezisztens fajta,

– csalogató (fogékony növény) ültetése, váltogatva rezisztens fajtával 4 éves vetésforgóban.