Kertészet/Tünethatározó/Fonálférgek
Fonálférgek
[szerkesztés]- (Globodera rostochiensis, Syn: -)
- (Globodera pallida, Syn: -)
- (Ditylenchus destructor, Syn: -)
- (Ditylenchus dipsaci, Syn: -)
- (Meloidogyne chitwoodi, Syn: -)
- (Meloidogyne fallax, Syn: -)
- (Xiphinema index, Syn: -)
- A burgonyát károsító „Közönséges burgonya-fonálféreg”, „Sápadt burgonya-fonálféreg” és „Gumórontó fonálféreg” zárlati kártevők, megjelenésük esetén a szükséges intézkedéseket az FVM rendelet szabályozza.[1]
- A „Közönséges burgonya-fonálféreg” hazánkban történő megjelenése óta (1980) áruburgonya-területeken fordult elő, a fertőzött terület nagysága növekvő tendenciájú, 2002. év végéig 512,1 ha. Áruburgonya-területen okozott fertőzést a „Sápadt burgonya-fonálféreg” is (2001), a „Közönséges burgonya-fonálféreg”-gel kevert populációban.
- A gazdanövények közül a legismertebbek a burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs, a gyomnövények közül a nadragulya, beléndek, maszlag, csucsorfélék.
- A vetőburgonyát előállító területek a burgonya cisztaképző fonálférgeitől mentesnek bizonyultak a rendszeres, évenkénti teljes területre kiterjedő vizsgálatok alapján.
- A Globodera-fajok kártétele esetén a föld feletti növényrészeken specifikus tünetek nincsenek, erős fertőzéskor a növények fejlesztésükben visszamaradnak, a levelek kicsik, lankadnak és alulról fölfelé sárgulni kezdenek, a gumók aprók, a termés csökken. A burgonya gyökérzete elágazó, a gyökéren, gumókon és sztólókon is ciszták találhatók.
- A cisztában lévő tojások telelnek át a talajban, évente egy nemzedék fejlődik ki. A lárvakelés a gyökérváladék hatására kezdődik, és tart az egész vegetációs időben. A lárvák a kéregrészben, ill. az endodermiszben táplálkoznak. A 4. vedlés után alakulnak ki a hímek és nőstények. A megtermékenyített nőstény teste június elejétől átalakul tojással teli cisztává. A kártevő több patotípusa ismert.
- A gumórontó fonálféreg okozta száraz rothadás jellemzője a ráncos, felszakadozott héj, a húsban sötét, morzsalékos törmelékkel. Szár-fonálféreg esetén a héj nem szakad fel. Évente több nemzedékük fejlődik. :Tömeges előfordulásuknak kedvez a csapadékos párás-meleg idejárás, a monokultúrás és öntözéses termesztés.
- A Meloidogyne chitwoodi tünetei a burgonya föld feletti részein a növekedési, fejlődésbeni visszamaradottság, a lankadás. A gumó felszínén kis gubacsok jelzik a kártevőt, bennük a gyöngy fehér nőstények fejlődnek, a gumó kéregrészében nekrotikus foltok találhatók. Kártételével hazánkban még nem találkoztunk. Az Európai Unión belül a termesztés növény-egészségügyi feltételeit több irányelv szabályozza, alapelv a termelés folyamatának ellenőrzése és ennek alapján a végtermék káros szervezetektől való mentességének igazolása. A burgonyaféléket termelők termelői nyilvántartásba vétele és egyedi azonosító száma, a termőhelyi ellenérzések képezik a növényútlevél alapját is.
- A növény- és talajvédelmi szolgálatok teljes körű termőhelyi felderítést és ellenőrzést végeznek vetőburgonyában:
- termőhelyi ellenőrzések:ültetés előtti talajvizsgálat, termőhelyi szemle, vetőgumó raktári szemléje.
- Áruburgonyában reprezentatív felmérés folyik évente a betakarított terület 15–20%-án. Fertőzöttség esetén a fertőzött területet, termesztő berendezést, tárolóhelyet, növényállományt, növényanyagot, szaporítóanyagot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött vetőgumó csak áruburgonyaként értékesíthető. A zárlati rendelkezések, a védekezési eljárás célja a károsító továbbterjedésének megakadályozása.
- A zárlat akkor oldható fel, ha a fonálférgek már nem mutathatók ki a talajból.
Védekezés: A védekezési eljárások agrotechnikai és kémiai védekezéseket, ill. azok kombinációit tartalmazzák.
megelőzés
- – a vetőgumó és tapadóföld vizsgálatával.
- – fertőzés estén a Globodera-fajok fertőzöttségi szintjétől függő védekezési eljárásokat:
- – vetésváltás / gazdanövény-ültetési tilalom,
- – vetésváltás + fumigáns kezelés,
- – rezisztens fajta ültetése 3–4 éves vetésforgóban,
- – rezisztens fajta + nematicid kezelés ültetéskor,
- – fumigáns kezelés ősszel + rezisztens fajta,
- – csalogató (fogékony növény) ültetése, váltogatva rezisztens fajtával 4 éves vetésforgóban.
- ↑ 2000. évi XXXV. törvény és a végrehajtására kiadott 7/2001 (I.17.)