Kertészet/Tünethatározó/Burgonyarák
Burgonyarák
- (Synchytrium endobioticum, Syn: )
Gombabetegség. Csaknem valamennyi földrészen előforduló kórokozó, amelyet az 1880-as években Dél-Amerikából hoztak be Európába. Zárlati károsító (EPPO A2 lista). A legtöbb európai országban megtalálható. Hazai előfordulása nem ismert. Legalább 18 patotípusa van, melyek közül az EPPO országokban az 1. patotípus fordul elő elsősorban. Más patotípusok csak a csapadékos, hűvös hegyvidékeken ismertek.
- A termesztett növények közül egyedül a burgonya a természetes gazdanövénye, de vad Solanum fajokat is fertőz. A föld feletti részeken nem mindig látható tünet.
Tünetek
- A hajtás alsó részén a rügyek helyén zöldes burjánzás figyelhető meg.
- A növény a fejlődésben visszamarad.
- A föld alatt a gumókezdeményeken és a gumón látható tünet.
- A fiatal gumók alaktalanná, szivacsossá válnak.
- Az idősebb gumókon csak a rügyeket támadja meg, azok helyén karfiolszerű burjánzás látható.
- Hifát nem képez. A gumóban vagy a talajban telel át.
- A téli, vastag falú sporangium a talajban akár 30 évig is életképes marad. 8 oC felett bocsátja ki az egycsillós zoospórákat, amelyek nedves körülmények között aktívan mozogva keresik meg a gazdanövényt.
- A nyári sporangiumban képződő zoospórák terjesztik a fertőzést a tenyészidőben.
- A zoospórák a környezeti tényezőkre érzékenyek, 20 oC felett életképtelenek.
- Kedvezőtlen körülmények között a zoospórák fúziójával jön létre a vastag falú áttelelő sporangium.
Védekezés:
- – zárlati károsító, megjelenése növény egészségügyi intézkedést von maga után.
- – Fertőzött területen burgonyát hosszú ideig nem szabad termeszteni.
- – Egyetlen védekezési lehetőség a behurcolás megakadályozása.
- – Számos rezisztens – köztük több keszthelyi nemesítésű – fajta ismert.
