Ugrás a tartalomhoz

Kertészet/Növényvédők/Növényvédő szerek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Növényvédő szerek - Növényvédő szerek

Adalékok Csávázók Gombaölők Gyomirtók Lemosók Rovarölők Talajfertőtlenítők Vadriasztók Egyéb szerek

A növényvédőszerek, más néven peszticidek, olyan anyagok és annak keverékei, (vegyszerek, biológiai szubsztanciák és egyéb ágensek), melyek alkalmazásának a célja a növények, termények védelme, és a kártevő élőlények távol tartása, terméketlenné tétele és elpusztítása.

Csoportosítás

[szerkesztés]
Csoportosíthatók felhasználás szerint, vegyi struktúrájuk szerint, fizikai állapotuk szerint és más egyéb szempontok alapján. Például lehetnek szervetlenek, szintetikusak és biopeszticidek (mikrobiológiai és biokémiai hatásúak). A biopeszticidek közt megjelentek olyan készítmények, amelyek a kártevők és betegségek természetes ellenségeit tartalmazzák.

A felhasználásuk szerint a következő csoportba sorolhatóak

Használata

[szerkesztés]
A növényvédő szerek használata nagy odafigyelést és szakértelmet igényel, mivel az összes peszticid méreg.
A környezet szempontjából rendkívül károsak lehetnek, mivel még forgalomban vannak olyan szerek, amelyek lassan és nehezen bomlanak le. Ezért is nagyon fontos, hogy szakemberek által meghatározott útmutatókat a gazdálkodók pontosan betartsák. Bekerülhetnek az élelmiszerláncba, az ökorendszerbe, a talajba és a vizekbe, ahol fel is halmozódhatnak, és komoly pusztítást okozhatnak.
Ma már az ilyen vegyszereket a hatóságok fokozatosan kivonják a forgalomból.

Növényvédő szerek - Új uniós szabályok

[szerkesztés]
Az Európai Unió 2009-ben új szabályozást vezetett be.
Az új szabályozás szerint a peszticidekben megengedett hatóanyagok listáját uniós szinten, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság bevonásával állítják majd össze. Ennek a listának az alapján a tagállamok döntik el, mely növényvédő szerek forgalomba hozatalát engedélyezik. Ezt vagy saját nemzeti döntés alapján tehetik meg, vagy pedig az ún. kölcsönös elismerés elve alapján.
A legtöbb hatóanyag használatát 10 évre lehet majd engedélyezni, bár az alacsony kockázatúak 15 évre szóló engedélyt is kaphatnak. Ezt mindkét esetben további 15 évre lehet majd meghosszabbítani.

A betiltott hatóanyagok

[szerkesztés]
A rákkeltő (karcinogén), mutagén, reprodukciót károsító, valamint az endokrin-zavarokat okozó, nem lebomló, biológiailag felhalmozódó és mérgező, illetve tartósan le nem bomló kémiai anyagokat az új szabályozás betiltja, kivéve, ha a növényvédő szer az emberi szervezettel csak elhanyagolható mértékben érintkezik.
Szigorúbb engedélyeztetési szabályok vonatkoznak majd emellett az olyan anyagokra, amelyek az emberi szervezetben fejlődési, neurotoxikus (idegrendszerre ható) vagy immunotoxikus (immunrendszerre ható) tulajdonságokat okozhatnak. A háziméhekre káros anyagok nem engedélyeztethetőek.
A veszélyes anyagokat tartalmazó növényvédő szereket helyettesíteni kell biztonságosabb készítményekkel, ha elérhetőek ilyenek – szól a jogszabály. A szakbizottsági képviselők ennek határidejét öt évről három évre csökkentenék.[1]
A DDT-t a világon már nem sok helyen alkalmazhatják, bár annak idején emberek millióit mentette meg a maláriától, búbópestistől és más rovarok útján terjedő betegségektől. Hazánkban 1967 december 31-én betiltották és 1969 végéig volt türelmi idő. Ma már több, igaz, hogy drágább szer létezik, amelyek egyáltalán nem akkumulálódnak a talajban, vízben és a vadállatok, madarak testében.
Eddig főként a haszonállatok, a halak és a méhek esetén mutatták ki káros hatásaikat. Valamint az élelmiszerekben is rendszeresen találhatunk vegyszermaradékokat (leggyakrabban salátában, paprikában, paradicsomban).
Problémát jelent még az esetükben az is, hogy egyre több rezisztens, azaz ellenálló faj jelenik meg.

Nem engedélyezett - betiltott szerek

[szerkesztés]
  1. Aldikarb
  2. Champhechlor (Toxaphen)
  3. Chlordane
  4. Heptachlor
  5. Chlordireform
  6. DBCP
  7. DDT
  8. Aldrin
  9. Dieldrin
  10. Endrin
  11. EDB
  12. HCH/BHC
  13. Lindane 2002 dec. 31-ig volt felhasználható
  14. Paraquat bipiridilium gyomirtószerben, gramoxon
  15. Parathion 2004 május 31.-el vonták vissza az engedélyét az Eu csatlakozás miatt.
  16. methylparathion
  17. Pentachlorophenol
  18. 2,4,5 T, cserjeirtó hatóanyaga volt hosszú ideig megőrzi a kémiai összetételét pl.: talajban perzisztens hatású. A gyártása során dioxin keletkezik, ez hosszú ideig megőrzi a szerkezetét.

Hatóanyagok, peszticidek

[szerkesztés]
Néhány peszticid: DDT, lindán, antrazin, kaptan, klordán, alaklór, parathion, dalapon.
Egy lehetséges megoldást jelent a peszticidek alkalmazásával szemben a biotermesztés és a biopeszticidek alkalmazása, a monokultúrák fokozatos megszüntetése, a vetésforgók alkalmazása, komposztált hulladékkal trágyázás, ragadozó rovarok bevetése, a káros rovarok sterilizálása, baktériumok és vírusok (természetes ellenségek) alkalmazása stb.

Lásd még

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Lábjegyzetek

[szerkesztés]
  1. Európai parlament:Kevesebb növényvédő szert lehet majd használni az EU‑ban;Közegészségügy;2009.01.12
Fejezetek

Kertészet
Kerttervezés
Latin


Haszonnövények
Dísznövények
Fajtalisták
Gyümölcsös
Szőlő
Veteményes


Melegház és fólia
Méhészet
Pihenőkert
Tárolás


Növényvédelem
Növényvédő szerek
Növénybetegségek
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Vírusos betegségek
Kártevők
Lepkefélék
Szexferomon csapdák


Elsősegélynyújtás
Munkaeszközök


Naptár
Tünethatározó
Permetezési napló


Súgó
Források
Sablonok