Megtalálható Európa és Ázsia minden szőlőtermesztő országában, a mediterrán vidékektől egészen Dél-Angliáig és Dél-Skandináviáig, úgyhogy Európában észak felé túl is terjed a szőlővidékeken. Ázsiában Kazahsztántól és Üzbegisztántól egészen Tajvanig és Japánig elterjedt, Észak-Afrikában nem tudott megtelepedni, bár Algírban megfigyelték.
Magyarország minden szőlőtermő vidékén előfordul, bár egyenlőtlen gyakorisággal.
Sárga szárnyát feketés-barna, trapéz alakú keresztszalag díszíti. A szárny fesztávolsága 11–15 mm. A kifejlett hernyó 10–12 mm hosszú: kezdetben sárgászöld, később sötétzöld vagy vörösbarna; feje és nyakpajzsa fényes, fekete.
Hazánkban egy évben két nemzedéke nő fel, és a bábok telelnek át. Az első nemzedék lepkéi április végén–májusban, éjszaka rajzanak. A lepkék az esti szürkületben és éjszaka a legaktívabbak. A hernyók zömmel júniusban fejlődnek ki és júliusban rajzanak. A nyári nemzedék utódai augusztustól fejlődnek ki, ősszel bábozódnak, majd a bábok áttelelnek.
A hernyók fő tápnövénye a szőlő, de hazánkban ezenkívül:
Külföldön tizenkét növénycsalád összesen harminckét faján figyelték meg; főleg cserjéken – tehát a Tarka szőlőmolyhoz(Lobesia botrana) hasonlóan polifág faj. Tavasszal a fiatal hernyók a bimbós, a virágzó vagy éppen kötődött szőlőfürtöt támadják meg, és közben laza szövedéket szőnek. Berágnak a még ki nem nyílt bimbóba vagy a zsenge bogyóba, és azok belsejét eszik ki. A nyári hernyók a fiatal, de még zöld bogyók belsejében károsítanak.
Hűvös, csapadékos időben gyakori, míg a tarka szőlőmoly a száraz, meleg időjárást kedveli.
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935
