Kertészet/Lepkefélék/Nagy viaszmoly

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3371 bájt

Nagy viaszmoly


Nagy viaszmoly (Galleria melonella)
A nagy viaszmoly (Galleria melonella) a valódi lepkék közül a fényiloncafélék (Pyralidae) családjában a galériás molyok (Galleriinae) alcsaládjába tartozó, sajátos életmódú kártevő.
Ma már az egész világon elterjedt; az ember a méhészkedéssel hurcolta szét, ugyanis hernyói a méhkaptárakban a lépet eszik. Hazánkban is mindenhol megtalálható.
Imágói szárnyának fesztávolsága 28–35 mm. Az első szárnypár márványos színe a világosszürkétől a világossárgáig változik, de leginkább barna; rajta sötétebb színű a mintázat. A nőstények potroha jóval hosszabb és vaskosabb a hímekénél.
A méhkaptárak kártékony élősködője: egyetlen tápláléka a méhviasz. A kaptárakra jellemző 27-28 °C állandó hőmérséklet mellett egy-egy generációja 40–50 nap alatt cseperedik fel. 1 mm-es, fehér petéjéből a 5–8 nap alatt kel ki a 1,5 mm hosszú hernyó, ami 18–25 nap alatt éri el teljes, 24–28 mm-es hosszát, eközben négyszer vedlik.
A lépet összefurkálja, és ezeket a selyemmel bélelt járatokat nevezik a hernyó „galériáinak”. A fejlődési szakasz végén vékony selyemfonalból gubót sző maguk köré, és mintegy két nap alatt bebábozódni. Az átalakulás körülbelül tizenkét napig tart, és a kikelő lepkék azonnal párzanak. A párzás után 4–5 nappal a nőstény elkezdi lerakni petéit – egyszerre akár 150-et is, egész életében mintegy 600–1600 darabot. A méhkaptárban, optimális körülmények között az imágó akár hat hétig is élhet; tenyészetben legfeljebb három hétig.
Nálunk évente két nemzedéke van, a nemzedékek összefolynak. Ősszel a lépben a hernyó erős gubót sző, amiben áttelel, és tavasszal bábozódik.
A lepke nem szereti a fényt; ha megvilágítjuk, mozdulatlanná dermedve halottnak tetteti magát.
Az akvaristák és a terraristák hernyóját és imágóját – a kis viaszmolyéval együtt – a halak, valamint a kisebb termetű, illetve újszülött hüllők hasznos eleségállatának tartják, és ennek érdekében tenyésztik is. A viaszmollyal táplált állatok hajlamosak az elhízásra – ebből adódóan a viaszmoly kiváltképp az újszülött, illetve lesoványodott állatok táplálékaként optimális.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy viaszmoly témájú médiaállományokat.

Forrás: Nagy viaszmoly

Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935

2011. március 1., 06:38 (CET)|}


Kertészet Növényvédők Tünethatározó Növénybetegségek Kártevők Szexferomon csapdák Munkanaptár Permetezési javaslat Permetezési napló Permetlé töménysége