Kertészet/Kabócák/Óriás énekeskabóca

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 2896 bájt

Kertészet

Óriás énekeskabóca


Óriás énekeskabóca
Óriás énekeskabóca
Óriás énekeskabóca
(Tibicina haematodes, Syn: -)
Más neve(i): -


Az óriás énekeskabóca a fél-fedelesszárnyúak rendjében a kabócák alrendjébe sorolt énekeskabóca-félék családjában az énekeskabóca nem egyik faja.
Európa déli részén mindenütt megtalálható — az Ibériai-félsziget kivételével: nyugaton a Francia Riviéráig jutott el. Északon Németország déli-középső részéig (Baden-Württemberg, Bajorország és Rajna-vidék-Pfalz szövetségi államokig), Morvaország déli részéig és a Kárpátok vonaláig, keleten Iránig terjedt el. Magyarországon tömegesen a Balaton-felvidéken és a Budai-hegységben fordul elő.
Nagy termetű, zömök rovarok. Az imágók teste zárt szárnyakkal (fejcsúcstól a szárnyak végéig) 38–44 mm hosszú; a szárnyak fesztávolsága 75–85 mm. Az utolsó stádiumú lárváik levedlett bőrei (az exuviumok) 26–30 mm hosszúak. A lárvák első lábpárja az énekeskabócáknál általános módon erőteljes ásólábbá módosult.
Alapszínük sötétbarna, a fejtetőn, az előtor háti részén és a lábakon narancssárgás, vörösesbarna mintázattal. Potrohszelvényeik hátulsó szegélyei, valamint a teljes utolsó potrohszelvény (ivarszelvény) narancssárgás–vörösbarna. A szárnyak erezete feltűnően narancssárgás-vöröses; ritkán zöld is lehet. Első pár lábuk combjainak hasi oldalán két-két nagy fogat viselnek.
Melegkedvelő. Többnyire domb- és hegyvidéki erdőkben telepszik meg. Kedvelt tápnövényei a tűlevelűek.
A hímek július–augusztusban énekelnek, olykor nagyobb „kórusokban”.
Imágói csak néhány hétig élnek. Ezalatt párosodnak, a nőstények lerakják petéiket a faágak szövetének felső rétegeibe, majd elpusztulnak. A kikelő fiatal lárvák a földre hullva mintegy 40 cm mélyen a talajba ássák magukat, keresnek maguknak egy megfelelő gyökeret, és elkezdik szívogatni a növény nedvét.
Lárvaállapotuk irodalmi adatok alapján mintegy három évig tart, de ez az adat bizonytalan és valószínűleg nagyban függ a hőmérséklettől és az elérhető álló tápláléktól. Az utolsó (negyedik?) lárvaalak kiássa magát a felszínre, és ott megbújva vedlik imágóvá.
Nagytestű rovar lévén számos rovarevő hüllők és madár kedvelt tápláléka.


Magyar Wikipédia: Óriás énekeskabóca | | | }}

Termesztett gyümölcsök
Vadgyümölcsök
Déligyümölcsök
Gabonák
Zöldségfélék
Ehető gombák
Fűszerek
Gyógynövények
Egyéb fogyasztható növények
Dísznövények
Ipari növények
Festőnövények
Védett növények
Baktériumos betegségek
Gombabetegségek
Fitoplazmás betegségek
Peronoszpórafélék
A vírusos betegségekről
Vírusos betegségek
Nem fertőző betegségek
Férgek
Csigák
Rovarok
Lepkék
Kétéltűek
Emlősök
Adalékok
Csávázószerek
Gombaölő szerek
Gyomirtó szerek
Lemosó szerek
Rovarölő szerek
Talajfertőtlenítő szerek
Vadriasztó szerek
Egyéb szerek
Permetezési napló
Permetlé töménysége
Január
Február
Március
Április
Május
Június
Július
Augusztus
Szeptember
Október
November
December
Gyomnövények
A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás énekeskabóca témájú médiaállományokat.

Forrás:

Magyar Wikipédia:, Óriás énekeskabóca