Kertészet/Kártevők/Díszbogarak

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Díszbogarak


BuprestisOctoguttata.jpg

A díszbogarak (Buprestidae) jól repülő, fémes fényű, közepes vagy nagy testű, hosszúkás testalkatú bogarak családja. Fajaik többsége a trópusokon él. Nevüket fényes, irizáló színükről kapták. Ez az egyik legnagyobb bogárcsalád, 450 nem mintegy 15 000 faja tartozik ide. A mérsékelt égöv alatt sem hiányoznak, de fajszámuk észak felé fokozatosan csökken és fémes külsejük kevésbé feltűnő, mint a trópusi példányoké. Magyarországon kb. 120 fajuk él, ez nem éri el az összes ismert bogárfaj 1%-át. A nagyobb és különlegesebb színezetű példányok a rovargyűjtők kedvenc célpontjai.

Morfológia[szerkesztés]

Formájuk a hengeres vagy hosszúkás alaktól a tojás alakig terjed, hosszúságuk 3 mm–100 mm között van, bár a legtöbb faj kisebb 20 mm-esnél. Ragyogó színekben pompáznak, amik gyakran bonyolult mintázatokban jelennek meg páncéljukon. Az irizálást, ami ezekre a bogarakra jellemző, nem az exoskeletonon található pigmentek okozzák, hanem a kültakarójuk finomszerkezete, ami a fény egyes hullámhosszait bizonyos irányok felé tükrözi vissza. Ez ugyanaz a hatás, ami a CD-lemez hátuljának szivárványszíneit okozza.

Fehér vagy sárgásfehér színű lárváik vakok és lábatlanok. Közül sokan farontó életmódot folytatnak: keresztülrágják magukat különböző növényi gyökereken, fatörzseken, szárakon, leveleken, a fűféléktől a fákig terjedően. Egyes fajok a pusztuló faágakat, mások az élő fát részesítik előnyben; utóbbiak némelyike komoly gazdasági kártételre képes. A lárvák csápjai három ízűek, alsó ajaktapogatóik hiányoznak (ebben térnek el a cincérlárváktól). Két jellegzetes típusuk van: a lapított testűeknél az első tori szelvény korong formájú, a második-harmadik átmenetet képez a vékony potrohszelvényekbe, melyek közül az utolsó egyszerű lekerekített; a majdnem hengeres testűeknél az első tori szelvény nem annyira lapított, kiszélesedett, a többi szelvény pedig megközelítőleg kör keresztmetszetű, az utolsó potrohszelvényen két erősen kitinizált, hegyes toldalékkal.

A családra általában nem jellemző az ivari dimorfizmus, kivétel például a magyar virágdíszbogár (Anthaxia hungarica). Bábozódásuk a kéregben vagy a farészben történhet. Röpnyílásuk jellegzetes szabálytalan ellipszis formájú, melynek felső íve sokkal laposabb az alsónál; néha a csúcsával lefelé fordított, lekerekített háromszög, de csak kevés fajnál kör alakú. Az imágók gyors röptű, a fényt és a meleget kedvelő bogarak.

Rendszerezés[szerkesztés]

Rendszertanuk még nem végleges, de úgy tűnik, öt fő leszármazási vonalra oszthatók, amik egyesek szerint alcsaládoknak tekinthetők, 1-2 közülük pedig akár a család rangjáig is emelkedhet. Más rendszerek mintegy 14 alcsaládra osztják. Néhány jellemző alcsalád és nem:

  • Agrilinae – kozmopolita, legtöbb faja az északi féltekén fordul elő
  • Buprestinae – kozmopolita
    • Calodema – kizárólag Ausztráliában és Új-Guineában fordul elő, általában esőerdőkben
    • Castiarina – kb. 500 fajuk található meg Ausztráliában és Új-Guineában; korábban a Stigmodera alnemének tekintették
  • Chrysochroinae
    • Chrysochroa – Délkelet-Ázsia területén, két fajuk Japánban, egy Afrikában őshonos
  • Galbellinae
  • Julodinae
    • Metaxymorpha – kizárólag Ausztrália, Új-Guinea és Indonézia területén, többnyire esőerdőkben találhatók.
  • Polycestinae
    • Stigmodera – 7 leírt fajjal
    • Temognatha – kizárólag Ausztrália és Új-Guinea területén (kb. 83-85 faj), korábban a Stigmodera alnemének tekintették

Néhány magyarországi fajuk[szerkesztés]


Kártétele[szerkesztés]

Legtöbbször az elhanyagolt faállományú kertekben, vagy azok közelében találhatók nagyobb számban. A bronzbogarak fémfényűek, míg a fekete díszbogarak, fehér foltokkal tarkítottak.

Kétféle kártétele van: a növény zöld részeit megrágják, majd a gyökértörzsben, a gyökérnyaki részben kanyargós járatokat készítenek, itt fejlődnek ki a lárváik. Ez utóbbi kártételük a koronarész pusztulását is okozhatja.





Forrás:

Magyar Wikipédia:, Díszbogarak, 2011. március 1., 06:25 (CET)