A vörösfejű őszibagoly(Conistra erythrocephala) a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjéhez, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjához tartozó faj.
Észak-Afrikában (Marokkó, Algéria) és Spanyolországban, Nyugat-, Dél-és Közép-Európában. Törökországban, Dél-Oroszországban és a Kaukázusban, Irakban és Jordániában. Az elterjedésnek északi határa Dél-Angliában, Dániában, Dél-Skandináviában, a Baltikumban, Oroszországban az Ural-hegységig. Kedveli a tölgyfa vagy keményfa erdők által borított síkságokat és hegyeket. Közép-Európában akár 500 m magasságban is előfordul.
lepke: szárnyfesztávolsága: 32-42 mm, kétféle színben: egyik alfaja vöröses-szürkés vagy vöröses színű, a másik ismert alfaj példányai vöröses-barna első első szárnyúak és szürkés-sárga rajzolatúak. A hátsó szárnyak sötétbarnák.
pete: félgömb alakú, először világos sárga, később rózsaszín.
hernyó: szürke, barna és sárga színű lehet.
báb: köpcös, vörösesbarna
nemzedék: egy nemzedékes faj, szeptemberben már megjelenhetnek, de a fő rajzási időszak októberre és novemberre jellemző. Ezután a lepkék csak a meleg téli napokon láthatók elvétve.
hernyók tápnövényei: a tölgy(Quercus sp.), a gyertyán(Carpinus) és a szilfa, lágyszárúak közül a galaj (Galium), az útifű(Plantago) és a pitypang(Taraxacum).
Homonnay Ferenc, Szentesi Árpád, Bürgés György:A növényvédelmi állattan kézikönyve Akadémiai Kiadó (Budapest), 1993. ISBN:963-05-5740-1 , A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma], Növényvédelem 2005 különszám, Budapest: Agroinform. ISSN 0133-0839., Brian Hargreaves, Michael Chinery: Lepkék. Fürkész könyvek. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987. ISSN 0237-4935