Címerhatározó/Kalmár címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kalmár családok címerével foglalkozik.
Kalmár 1598
[szerkesztés]
Huszár Ferenc 1598. augusztus 19., Prága I. Rudolf címer általa: anyja Nagybácsi Katalin, testvére Fruzsina, unokatestvére Huszár János, atyafia Kalmár Ferenc
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
váradi Kalmár
[szerkesztés]
Váradi Kalmár István 1633. július 14., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer általa: testvérei János, Mihály
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
szegedi Kalmár
[szerkesztés]
szegedi Kalmár cs., 17. szd. R 64 – 1. tétel – No. 160/b
Eredeti kiállításának helye - ismeretlen
Eredeti kelte - 17. század [3]
MNL OL:
Kalmár de Szeged Demeter
1610.05.17
Típus I
Kiadó Báthori Gábor | 1610.05.17
Honos Bihar
Sorszám 1k200
Tartalomgazda: MNL OL [4]
Orosz:
Kalmár (szegedi). Báthory Gábor fejedelemtől 1610. évi május 17-én nyert czímerlevelet Kalmár de Szeged Demeter a következő czímerrel: Kék pajzsban zöld alapon 3 nyilat tartó oroszlán. Sisakdisz nem adományoztatott, a takarókról pedig csak az van jelezve, hogy különböző szinűek. Kihirdette ugyanazon évben Biharmegye, másolata Hevesmegye levéltárában. 1725. évben Mihály dévaványai lakos. (1725. év 183. sz.)
++++++++++++
Szálkai:
18. Szegedi Kalmár Demeter
(1610. május 17., Gyulafehérvár)
Szegedi Klamár Demeter címereslevelét 1610. május 17-én Gyulafehérváron adományozta Báthory Gábor, amit ugyanezen év november 16-án Váradon, Bihar vármegye közgyűlésén hirdettek ki.54 [54 MOL R 64. Mérete 355x574/68/ - mm. Vörös-zöld-kék zsinóron 70 mm. átmérőjű viaszágyba nyomott vörös függőpecsét függ.]
Az oklevélben a címer helye üres maradt, a leírás szerint: "álló katonai pajzs égszínkék színben, melynek alját zöld domb foglalja el, melyre teljes oroszlánalak van festve, teste kiegyenesedve, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva, farka a magasba emelve, hátsó lábain állni, mellső lábai közül a balt védelmezőn kinyújtja, jobbjában pedig három nyílvesszőt erősen szorítva tartani látszik."55 [55 "Scutum videlicet militare coelestini coloris cuius fundum viridis cespes occupat, in quo leo integer depictus, corpore erecto, ore aperto, linguaque rubicundo exerta et cauda sursum levata, posterioribus pedibus stare anterioribus vero levo protenso dextro autem tres sagittas fortiter comprehensum tenere conspicitur." A leírás alapján szerkesztett címert közli a Siebmachers Wappenbuch. Kalmár, II. v. Zseged] Úgy tűnik azonban, hogy a család később mégis szükségesnek tartotta megfestetni az ősi címert - stílusjegyei alapján a 18-19. század fordulója körül - mégpedig külön lapra, nagy méretben. Mindez egy erősen provinciális, a szövegtől több ponton eltérő formában valósult meg: zöld domb tetején ágaskodó oroszlán látható, amely felemelt jobbjában talán kerek pajzsot, talán dobot - fölötte huszárcsákó - baljában íjat és három nyílvesszőt tart, feje fölött zárt korona lebeg, előtte talajba szúrt bárd tetején madár ül. A pajzson valószínűleg a Szent Korona népies-naiv rajza kapott helyet. ?ellette kétoldalt az évszám 16 - 10 és az adományozó kezdőbetűi B - G látszanak. A B betűt azonban érdekes módon fordítva festették, talán a festő nem értett a betűvetéshez. Erre utal a lap tetején gyermetegen megrajzolt, két sorban elhelyezett kapitális - értelmetlenül egymás mellé sorakoztatott - betűsor is. A pajzs, illetve az egész lap üresen maradt részeit az erdélyi virágos reneszánsz stílushegyeit magán viselő növényi ornamentika tölti ki. A címer jó példa egy 17. századi címer kései, népies újragondolására.
- Irodalom:
Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger, 1906. 111.[5]
Szálkai Tamás: Armales Transyvanorum. Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból. Máriabesnyő - Gödöllő, 2009. 64-65.
- Külső hivatkozások:
Lásd még: