◄--- Vissza a címlapra Tartalomjegyzék ---► Következő lap: Judo/2.3. Szakvélemény. HVJ elméleti alapjai jegyzetről Tanszékvezetők

Judo szakelmélet, sporttörténet, bővített ismeretek

1. Történeti rész:

1. Ki volt Jigoro Kano (Dzsigoro Kánó): a Judo és a Kodokan Intézet megalapítója.

2. Mikor és hol született Jigoro Kano: 1860. október 28-án Mikagéban.

3. Ki volt Jigoro Kano első mestere és mit oktatott: Fukuda mester és ju jutsu-t oktatott.

4. Mikor alapította meg Kano a Kodokan Intézetet: 1882-ben, 22 éves korában.

5. Ki kezdte el az első, sportszerű judo-oktatást Magyarországon: Vincze Tibor 1928.

6. Mikor és hol rendezték az első övvizsgát Magyarországon, és mi volt a legmagasabb övfokozat: 1950 Testnevelési Főiskola 3 Kyu (zöld öv).

7. Mikor alakult meg az önálló Magyar Cselgáncs Szövetség: 1957.

8. Mikor vették fel szövetségünket az Európai Judo Unióba (EJU): 1958.

9. Mikorra tehetők az első harci küzdelmek, birkózással kapcsolatos feljegyzések: az időszámítás előtti 250-es évek elejére.

10. Mikor alakultak ki az első jujitsu (a judo szempontjából fontos) és más, hasonló rendszerek: időszámításunk után az 1500-as évek elejére.

11. Ki volt Jigoro Kano első mestere: Fukuda, a Harcművészeti Intézet mestere volt.

12. Magyarországon járt híres mesterek, akik edzéseket, illetve edzőtovábbképzéseket tartottak:

1906-ban Sasaki Kichisaburo;

1966-ban a Kodokan Intézet két ismert szakembere, Toshiro Daigo és Murai edző-továbbképzéseket tartottak;

1968-ban a 9 Danos Shosei Hamanonak az akkori Japán Judo Szövetség elnökének vezetésével a japán válogatott, köztük volt az olimpiai és világbajnok Inokuma, valamint a holland Geesing tokiói nagy ellenfele, Kaminaga is;

Anton Geesing edzőtovábbképzést tartott;

1971-ben Hiromi Tomita, Mahito Ohgo, Matsumoto, és Kaminaga a japán válogatott akkori főedzői;

Hosszabb időt töltött az akkori magyar válogatottnál Anzai mester 1976-ban;

Bővített ismeretek.

1. A harcművészeti technikák fejlődésének rövid ismertetése napjainkig

Rövidített válasz:

Az őskorszak előtti időkben harapások, ütések, marások jellemezték a küzdelmeket. Később eszközként szolgált a bunkó, kőbalta, hajítókő, dárda. A nyíl, puska, ágyú, robbanófejes rakéták a pusztítási erő távolságát, pontosságát és nagyságát növelték. A pusztakezes harcnál különleges ütő, rúgó, csavaró, tépő, dobó, leszorító, feszítő, fojtó technikák alakultak ki. Régen fegyverekkel vívtak háborút a nyersanyag erőforrásokért, ma a kereskedelem és ipari vállalkozások révén is megszerezhetik ezt.

2. A harcművészetek kialakulása, fejlődése az ősközösségben

Rövidített válasz: A vadásztáncok és harci táncok gyakorlásra is lehetőséget biztosítottak, egymás mozdulatait lesve.

3. A japán harcművészet erőforrásokért folyó stratégiájának fejlődése napjainkig

Rövidített válasz:

A II. Világháborúig területszerzésre törekedtek. A II. Világháborúban ledobott atombombák társadalmi sokkot okozó hatásától a nyersanyagban szegény szigetország jellegéből fakadóan is rákényszerült a békés vetélkedésre.

Jelenleg erőforrásaikat (energia, élelem, külföldi vásárlóerő stb.) ipari fejlettségükből adódóan külkereskedelmük révén biztosítják. A fegyverkezési versenyből való kimaradásukat szövetségi politikájukkal ellensúlyozzák.

2. Szakelmélet:

1. Üdvözlés: rei.

2. Üdvözlés-térdelésben: zarei.

3. Judo öltözet: judogi (dzsudogi).

4. Judot gyakorló: Judoka (dzsudoka).

5.Támadó, aki az akciót végrehajtja: tori.

6. Védő, akin az akciót végrehajtják: uke.

7. Felállás: Természetes alapállás, támadóállás, védőállás.

8. Haladások a szőnyegen: rendes járás, követő lépés.

9. Fordulómozgás: például előre történő keresztlépéses.

10. Egyensúlyvesztések és fő irányai: kuzusi ( 4 fő és 4 mellékirány előre-hátra, oldalra, jobbra-ballra, valamint ezek rézsútosan közti irányai).

11. Gyakorlószőnyeg illetve versenyek lebonyolítására is alkalmas szőnyeg neve: tatami.

12. Judo szó jelentése, értelmezése: ju – természetesnek lenni, do – út, módszer.

13. Gyakorló terem, hely: dojo (dozso).

14. Mi a jelentése a Kodokan -nak: iskola a módszer (rendszer) tanulmányozására.

15. Alapvető egészségügyi ismeretek: fokozott gondot kell fordítani a lábak, kezek tisztán tartására. Sérülések illetve fertőzések elkerülése végett a körmöket tisztán kell tartani és rövidre vágni. A judogi tisztaságára is ügyeljünk, valamint a sérülések elkerülése végett szakadt szerelésben ne gyakoroljunk. Edzésen, sérülés esetén az edzőt azonnal értesíteni kell.

16. ilyen vezényszóval indítják a judoban a küzdelmet és mit jelent: hajime: rajta - és mivel állítják meg: mate: állj.

17. Hogyan kell feladni a küzdelmet: feladom vezényszóval, vagy a tatamin határozott, kettőnél több úgynevezett „kopogással” (tenyérrel többször ütögetem az ellenfelet vagy a tatamit).

18. Mi az ippon: teljes értékű győzelem, ha az ellenfelet megdobva, az nagy lendülettel a hátára esik; vagy az ellenfél feladja a küzdelmet; és ha a leszorítás 30 másodpercig tart, wazari után 25 másodpercig.

19. Milyen vezényszóra kezdik el mérni a leszorítási időt: osaekomi. Mely vezényszóra szűnik meg, és hány másodperc az ippon: toketa, 30 másodperc az ippon.

20. Milyen elemeket hagyott ki Kano a Kodokan Judo megalapításakor: a testi épségre veszélyes elemeket hagyta ki.

21. Miért szükséges és hasznos az övvizsga: Japánban is a Kyu fokozatokkal, illetve övszínekkel különböztetik meg a judoban való jártasságot, (elméleti és gyakorlati) így van ez mindenütt, ahol a judot művelik. Azért hasznos, mert ezáltal nagyobb gyakorlati és elméleti tudás birtokába jutnak

22. Mi a Kodokan Judo – mint versenysport: Jigoro Kano által a ju jutsu különféle iskoláiból kialakított majd sporttá fejlesztett japán eredetű küzdősport, amelyben az ellenfelek egymás megdobására, leszorítására, fojtására vagy karjának feszítésére törekszenek. A végső cél az ellenfél teljes értékű legyőzése (ippon) ledobása, leszorítása 30 másodpercig, fojtása vagy karjának fokozatos feszítése, hogy az a mérkőzést feladni kényszerüljön.

23. Mit jelent a Kyu és a Kyo: Kyu – tanulófokozat; Kyo – csoport, iskola, irányzat.

23. Melyek a Kodokan Judo Kyu fokozatok és milyen színek jelölik azokat:

Tanuló fokozatok: 6. Kyu fehér; 5. Kyu citromsárga; 4. Kyu narancssárga; 3. Kyu zöld; 2. Kyu kék; 1 Kyu barna (legmagasabb tanulói fokozat).

24. Melyek a nem ippont érő akciók elnevezései, és mennyi segédpont jár értük:

kinsa (1 p.) – legkisebb értékű akció, nem kerül fel az eredményjelző táblára

newazában 1 – 9 mp-ig tartó leszorítás

koka (3 p.) – legkisebb értékű akció amely felkerül az eredményjelző táblára

newazában 10 – 19 mp-ig tartó leszorítás

yuko – (5 p.) - majdnem wazari

newazában 20 – 24 mp-ig tartó leszorítás

wazari – (7 p.) - majdnem ippon

newazában 25 – 29 mp-ig tartó leszorítás

ippon (10 p.) – teljes értékű győzelem

newazában 30 mp-ig tartó leszorítás

Megjegyzés: a segédpontok nem adódnak össze, de két wazari ipponos győzelemmel ér fel.

25. Büntetések fokozatai és akcióértékük: shido (koka), chui (yuko), keikoku (wazari), hansoku-make (ippon).

26. Miért hasznos az állásból földharcba való átmenetek ismerete: ha az állástechnika akció nem felel meg az ippon kritériumainak, vagy a bíró nem értékeli ipponként, úgy földharcban a dobás végrehajtása után előnyösebb helyzetből lehet a földharc-technikát alkalmazni az ipponos győzelem elérése érdekében.

27. A judo technikák két főcsoportja: nage waza – dobástechnika, és katamewaza, newaza – lefogás, illetve földharc-technika.

28. A kontratechnika jellemzője: az egyik küzdő indít egy akciót, ellenfele védi „blokkolja” és a védő fejezi be az akciót, megkontrázza ellenfele akciókísérletét, technikáját.

29. Mi az uchikomi: dobás-előkészítő gyakorlatok partnerrel az egyensúlyvesztésig.

30. Mi a randori: „gyakorló küzdés” szabad küzdelem, bíró nélkül.

31. Mi a Shiai: versenyküzdés bírói irányítással.

32. Kansetsu: izület.

Karfeszítés technika és szabályos végrehajtása: kansetsu-waza, fokozatosan nem hirtelen csak könyökízületben.

33. Szőnyegszéli helyzetek megítélése newazában: amíg az egyik fél bármely testrésze érintkezik a küzdőfelülettel, az akció folytatódik, illetve nem szűnik meg a leszorítás, beleértve a veszélyzónát is.

34. Fojtástechnika és szabályos alkalmazása: shime waza csak a nyaki verőér elszorításával alkalmazható.

35. Mi az a hasznos ún. technikai elem, mellyel a Kodokan Judo többet adott: az eséstechnika illetve azok oktatása.

36. Mit jelent a barai, gari, gake kifejezés és mi a lényeges eltérés közöttük:

barai – söprés; uke előre, tori hátrafelé lép ill. halad, a két láb egyirányú mozgást végez.

gari – lábhorog; uke és tori egymás felé lép ill. halad, a két láb szembe mozog egymással.

gake – beakasztani, bekampózni; a tori arra a lábra akaszt, kampózik, amelyen az uke testsúlya van, arra támaszkodik, tori így dönti le az ukét.

37. Az időmérő bíró a vezetőbíró mely vezényszavára indítja el az órát: „hajime” „yoshi” és mely vezényszavakra állítja meg: „mate” „sonomama”.

38. Mit jelent a sonomama: ne mozdulj, a yoshi: folytasd, a toketa: leszorítás megszűnt.

39. Helyzetmegítélés állásharcban: az a versenyző tekintendő küzdőtéri pozícióban lévőnek, aki akár csak egyik lábával, térdével vagy kezével elhagyja az érvényes küzdőfelületet.

Sutemi Waza alkalmazása esetén testének több mint fele részével érvényes területen kívül kerül.

40. Egy dobástechnika végrehajtásának mozzanatai:

shisei – felállás,

kumikata – megfogás,

kuzushi - egyensúlyvesztés

tsukuri – dobáselőkészítés

kake – dobás.

41. Milyen ismertebb iskolák voltak a jujutsu iskolákon kívül: tajijitsu, wajitsu, torite, jawara, komiuchi, kogosoku, hakuda, shubaku.

42. Az egyes jelentősebb stílusok jellemzői:

taijitsu – erős stílus, a küzdelemben az erő fontosságát helyezte előtérbe.

jujitsu – lágy művészetet, gyakorlatot jelentett, a lágyság itt az utánaengedést, a körülményekhez való alkalmazkodást jelentette.

43. Mi volt a jujitsu két legjellegzetesebb iskolája – ryuja (útja) melyből Jigoro Kano a legtöbbet használt a Kodokan Judo kialakításához: kitoryu, tenshinshioryu.

44. Mi volt a célja Kanonak a harcművészetek tanulmányozásával: Jigoro Kanot az a cél vezérelte, hogy újra „életre kelti” Japánban ezeket a harci művészeteket, bízva abban, hogy nagy szolgálatot tesz majd ezzel a mindenfajta testmozgástól elszokott népének.

45. Mi a Budo: a harc művészete, útja. A hagyományos japán harcművészetek összefoglaló neve. A mai Budot a következő ágazatok alkotják: kendo, judo, aikido, karate-do, kyudo, iaido, naginata-do.

46. Mi a Bushido jelentése: a harcos útja. A japán szamurájok íratlan erkölcsi kódexe, amely még ma is mélyen gyökerezik a japán ember életében.

47. Mi a kappo vagy katsu, mikor alkalmazzák és mi a lényege: az újraélesztés művészete, életre-keltés. A különböző préselések főleg fojtásfogások következtében beállt eszméletvesztés, ájulás esetén alkalmazzuk. Lényege: az erőteljes nyomás a mellkasra, hasi tájra, a szabályos légzésritmus megindítását segíti elő.

48. A Kodokan Intézet által kialakított Judo rendszer felépítése:

I. nagewaza - dobástechnika

tachiwaza - állástechnika

sutemiwaza - vetődéses technikák

II. katamewaza - lefogásos technika

newaza - földharc technika.

49. A nagewaza alcsoportjai:

te waza - karral-kézzel végrehajtott dobások,

koshi waza - csípővel végrehajtott dobások,

ashi waza – lábbal végrehajtott, dobások,

ma sutemi waza – hátra-vetődéssel végrehajtott dobások,

yoko sutemi waza – oldalra-vetődéssel végrehajtott dobások.

50 A katame waza alcsoportjai:

osae waza – leszorítás-technikák,

shime waza – fojtástechnikák,

kansetsu waza – karfeszítés-technikák,

sangaku – háromszögtechnikák.

Bővített ismeretek.

1. Mit tanít elsősorban a Human Vital Judo önvédelemi része?

A testi épség védelmét. Például esések, ütések, rúgások, elleni védekező ismeretek.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, mit kerüljünk el? – Sérülést. (Esésnél törés, fájdalomérzés.)

Életismereteket. Például japán gondolkodásmódon és szokásokon alapulóan, mások viselkedésének megértése, önmagunk viselkedésének és gondolkodásának fejlesztése.

Óvodás nyelvezet: Mit tanít, hogyan viselkedjünk? – Okosan. (Elkerülve a veszekedést megegyezve.)

2. Mit tanít elsősorban a Kodokan Judo versenysporti része?

Éremszerző ismereteket. Például verseny-szabályok, versenyt megnyerő technikák (leszorítások, dobások, stb.), verseny-küzdőállóképesség (elfáradás elleni edzettség) fejlesztése.

3. Néhány harcművészeti sport rövid ismertetése

Rövidített válasz: Ju-jutsu, (dzsu-dzsutcu) judo, (dzsúdó) karate, kendo, aikido.

Ju-jutsu (lágyság művészete). Dobások, csavarások, leszorítások, ütések, rúgások rendszere. (A judo a Ju-jutsuból fejlődött ki.)

Judo (a lágyság tökéletesített módszere). Dobások, karfeszítések, fojtások, leszorítások védőrendszere.

Irányzatok:

- Kodokan Judo (önvédelmi jelleggel versenysporti célokhoz közelítő) japán szakág.

- Élő Judo (önvédelmi jelleggel versenysporti célokhoz közelítő) magyar szakág.

- Human Vital Judo (önvédelmi szabadidősporti célokhoz közelítő) magyar szakág.

Karate (üres kéz). Ütések rúgások támadó és védő rendszere.

Kendo (a kard útja). Tompa botszerű fegyverrel való küzdelem.

Aikido (a harmonikus erő útja). Ízületcsavarások, feszítések, dobások, ütések rendszere.

Vital Do (létfontosságú út). A teljes kőrű – támadó és védekező mozgások és a viselkedés önvédelem rendszere.

4. Támadási és védekezési taktikák a pusztakezes fizikai küzdelmeknél, versenyen és önvédelem esetén

Rövidített válasz:

- A rekordtaktika az állandó támadáson alapuló küzdőmodor.

- A közbetámadásos taktika, védekezésen és támadáson alapul.

- Kontra-akciós védekező taktika esetén, az ellenfél támadásának gyenge pontján megy ellentámadásba a védekező fél.

- Passzív védekező taktika esetén az ellenfél támadásának elhárítása a cél, ellentámadás nélkül.

- A lavírozó taktika többször is taktikát változtat a helyzetnek megfelelően.

5.Ütés, rúgás, dobástechnikák lényege, alkalmazásuk lehetősége

Rövidített válasz:

Az ütés és rúgástechnikák négy fő irányból valósulhatnak meg:

Felső, oldalsó, alsó és szemből jövő egyenes vonalú irányból.

Az ütő felület például az ököl, könyök, tenyér.

A rúgófelület többnyire a sarok, külső talp-él, lábujjak alatti párnás rész, térdfelület.

A dobástechnikák:

Kézzel, lábbal, csípővel, vállal, vetődéssel, megalapozott fogásmód és egyensúlyvesztés alapján történnek.

Ütés, rúgás, dobás technikák alkalmazásának lehetőségei:

Fogótávolságon kívül az ütések, rúgások az elsődleges lehetőségek. Fogástávolságon belül a testdobások is meghatározóvá válnak, akár földharc-technikával is lezárva az akciókat.

6. A Vital Do oktatási ismeretrendszerének felépítése

Rövidített válasz:

A Vital Do gyakorlati és elméleti ismeretek összessége erőforrások megszerzése, megvédése céljából technikai, taktikai és stratégiai szinteken.

Gyakorlati ismeretek (nyitott rendszer) - Eséstechnikák

- Földharc technikák

- Állóharc technikák

- Elsősegély ismeretek

Elméleti ismeretek (nyitott rendszer) - Vetélkedés ismeretek.

- Viselkedés önvédelem

7. A keménykéz, lágykéz, tapadó-kéz, mérgezett-kéz, ízületcsavaró-feszítő, fogásmód technikák lényegének ismertetése

Rövidített válasz: A keménykéz technikák - törő-zúzó technikák.

A lágykéz technikák - kitérő-elhajló technikák.

A tapadó-kéz technikák - érintésen alapuló technikák. Az ellenfél testrészét érintve csuklókörzéssel, lökéssel, tolással stb.

A tépőkéz technikák - tépő szakító technikák.

A mérgezett-kéz technikák a test érzékeny pontjait támadják.

Az ízületcsavaró-feszítő technikák az ízület feszítésével járó technikák

A fogásmód technikák előnyös fogáspontok ismeretét és fogástechnikáját jelentik az ellenfél testrészén, ruháján, felszerelésén.

8. Rejtőzködő, menekülő, túlélő technikák ismertetése

Rövidített válasz:

Rejtőzködni lehet menekülő (pl. áldozat), megfigyelő (pl. kémlelés) és támadó (pl. zsákmányszerzés) céllal. Technikája lapuló (pl. testtartás, viselkedés), cselező (pl. nem várt helyen elrejtőzés) lehet. Taktikája kiváró (pl. sokáig rejtőzködő), figyelem elterelő (pl. félrevezető jelek).

A mozgással járó menekülés lehet őszinte (pl. megfutamodás), figyelemfelkeltő- félrevezető (pl. fészektől elcsalás) és támadást előkészítő (pl. tőrbecsalás).

Technikáját nézve cselező mozgású, eszköz segítségével vagy nélküle, az üldöző logikáját figyelembevevő (pl. nem várt menekülési útvonal).

Taktikája félrevezető lehet (pl. hamis nyomok), rövid, közép és hosszú-távú menekülési taktika (pl. erőbeosztás).

Túlélő technikák:

- Az erőfölény elleni túlélő technika rangsorfölény jelzése, birtoktárgy elvétele esetén megadói gesztusokkal elérhető. Ölési szándék ellen, ismert technika a halottnak tettetés. Taktikaként alkalmazott - gyengébb jelleműek esetén - a figyelem ráirányítása másokra, illetve azok elárulása az életért cserébe.

Tömegpánik esetén agyontapossák azt, aki elesett, és agyonnyomják azt, aki fal, oszlop vagy korlát, rács előtt áll. Gyengébb testalkatuk miatt a gyerekek és nők fulladnak meg elsőként a tömegnyomástól.

Túlélési technikák a tömegben: egyensúly megőrzése, könyöktámasz a társakkal a gyerekek és nők körül, merev fal, rács elkerülése. Sok levegőt tartunk a mellkasban a tömeg nyomása ellen.

A tömegpánik megelőzése lehetséges nyugtatással, védőfeladatokkal.

Technikai katasztrófa esetén ütközésnél gubózó testtartás javasolt az utazó ülésen.

Gépjármű elsüllyedésénél a külső víznyomás nem engedi kinyílni az ajtót. Miután a kocsiban "nyakig" ér a víz a zárt ablak mellett, nagy lélegzetvétel után kinyitjuk az ajtót, és kiúszunk, a gyerekeket mentve elsőként.

Hajó elsüllyedésénél a süllyedő hajótól messzebb úszunk.

Környezeti katasztrófa esetén, tűzesetnél a menekülés a legjobb útvonalon történjen, magunkra borított ruhával.

Fagyásveszélynél gazdaságosan kell mozogni és egymást ébren tartani.

Földrengésnél nyílt terepen tartózkodjunk, minél messzebb a magas épületektől.

Élelemszegény környezetben életmentő lehet az "ehető természet" ismerete, (például levelek, gyökerek, termések, gombák, állatok, rovarok).

9. Első-segélynyújtási technikák, életmentési ismeretek a szaksegítség megérkezéséig

Rövidített válasz:

Fontos a tájékozódás a baleset helyszínén.

Újraélesztés, légzés illetve keringés leállása esetén az "ABC" módszerével:

"A" = átjárható légutak. Fejet hátrahajtjuk, az alsó állcsontot tenyérrel a felsőhöz szorítjuk.

"B" = be-fúvás. A légzésritmushoz hasonlóan a balesetes orrába fújjunk levegőt, percenként 16-20-szor. A balesetes száját zárva kell tartani a be-fúvás alatt.

"C" = kompresszió a szívre. Csak középfokú végzettséggel rendelkező elsősegélynyújtók végezhetik.

Növény-védőszeres mérgezésnél szappanos víz vagy szódabikarbónás oldat és hánytatás.

Szénmonoxid mérgezésnél friss levegő, lélegeztetés.

Altatószeres mérgezésnél hánytatás és szénpor itatása keserűsós vízzel.

Sósav, hypó mérgezésnél tej itatása. Tilos a hánytatás! Lúgos anyagok bőrre kerülésénél híg ecetes lemosással, savas anyagoknál szappanos vízzel lemossuk a maró anyagot. A szemet bő vízzel kiöblítjük.

Ütőeres vagy visszeres vérzés csillapítása nyomókötéssel. Szorítókötéssel, vagy ujjal is lenyomhatjuk az ütőeret.

Seb ellátásánál tisztítunk, fertőtlenítünk. Kötözés szükség szerint.

Nagy felületű harmadfokú égésnél lepedőbe csavarjuk a sérültet, ruháját nem távolítva el. Az arcégést befedjük steril gézzel. 3-. tea itatása célszerű.

Áramütés ellátása olyan, mint az égésnél.

Ficam, rándulás, végtagtörés ellátása: rögzítés a talált helyzetben.

Koponya és agysérülés ellátása: megemelt fejvéggel fektetendő.

Mellkasi sérülés ellátása: ülő helyzetben nyílt sérülését bekötözni.

Nyílt hasi sérülés ellátása: sterilen befedjük és törölközővel, vagy lepedővel átkötjük. Tilos a has-űri tartalom visszahelyezését megkísérelni! Tilos a beteget mozgatni, itatni, gyógyszert bevétetni!

Gerinctörés esetén a beteg lapos kemény talajra fektetendő, mozdítani szigorúan tilos! A nyaki gerinctörés és ficam sérültjeit célszerű mozgásmentesen ültetni.

◄--- Vissza a címlapra Tartalomjegyzék ---► Következő lap: Judo/2.3. Szakvélemény. HVJ elméleti alapjai jegyzetről Tanszékvezetők