Judo/Testi, szellemi önvédelem

Nevelés

Példa a „Do” önvédelmi koncepciójára európai szubkultúrában

1. Testi, szellemi önvédelem.

1.1. Támadás (elemzéssel védekezés érdekében).

1.2. Védekezés (elhárító - ellenálló, menekülő – megadó, kiegyező – alkut kötő).

1.3. Ellenakció (ellentámadás, megelőző támadás).

1.4. Lezárás (támadó harcképtelenné tevése – inaktiválása, menekülést lehetővé tevő, kiegyező – alkut kötő).

Önvédelmi rendszer ismeretkapcsolatainak strukturális koncepciója.

Békés és támadó vetélkedések alapvető jellemzői, értelmezésük:

Békésen vetélkedő: tehetséges vagy tehetséget bizonyító (lásd sportoknál küzdőjátékok rangsor érdekében, vagy tudósok, művészek), szövetkező, munkás, egyezkedő, kérő, befolyásoló, félrevezetően ígérgető, stb. jellemzően sérülésokozás nélküli - erőforrás szerző-védő céllal, mely - ettől függetlenül, a másik fél ellehetetlenülését okozhatja.

Agresszív szándékkal: fizikai sérülést nem okozó személyre vagy hozzátartozóira vonatkozóan fenyegető, fenyegetően ellentételező, zsaroló, lejárató, ellehetetlenítő, uszító, szövetkezően-uszító, jellemzően fenyegető, de lehetőleg sérülés nélküli, szabályozott küzdővetélkedés keretében, fizikai fölény bizonyítása - lásd békés célú (nem full kontakt) küzdősportok rangsor érdekében, stb. - erőforrás szerző-védő céllal).

Agressziós szándékkal (személyre vagy hozzátartozóira vonatkozóan) jellemzően könnyű, súlyos, maradandó, halált okozó sérülés - erőforrás szerző-védő céllal - hirtelen felindulásból, vagy előre megfontolt szándékkal.

Az agresszió mozgatórugói ellen - önvédelmi ismeretek tartalmi szerkezete.

Az önvédelem fő céljai:

1. Életben maradás.

2. Szaporodás

Életstratégiák (fő célok érdekében):

1. Tanulási stratégia.

2. Terület – birtokszerző stratégia.

3. Párszerző - utódnevelő stratégi

Általános viselkedés technikák, taktikák - békés és támadó vetélkedéssel
(fő célok, életstratégiák érdekében):

1. Rangsor szerző-védő.

2. Terület szerző-védő.

3. Birtok, zsákmány szerző-védő.

4. Párválasztó szerző-védő.

5. Szexuális szerző-védő.

6. Nevelői.

7. Elválasztási (önállósulásra késztető).

8. Normatív (másság ellen irányuló).

9. Kudarcélményből származó.

Egyénre jellemző hétköznapi funkcionális önvédelemi vetélkedéskultúra életismeretek (kisgyermek, tinédzser, felnőtt, idős életkorra kivetítve):

1. Társkapcsolatok: szövetséges, baráti, szerelmi, családi.

2. Közéleti kapcsolatok: ismerős – baráti kör, iskola, munkahely, szabadon választott közösség, gazdasági, média, nemzetközi.

3. Önmagunkkal való kapcsolat: értékrend, közérzet, önmegvalósítás.

A fizikai és szellemi szintű támadások irányainak ok-okozati elemzése

A szociobiológia szerint – az agresszió és agresszivitás teljesítménynövelő technika mely fizikai és érzelmi szinten - fájdalmat, sérülést okoz. Ezt bizonyítja másodszándékú (valódi ok) erőforrás szerző-védő céljuk, illetve támadási irányuk is (rangsor, birtok, zsákmány, terület, partner, utód, stb. szerzés-védés). Az erőforrás szerzés kudarcából származó támadó magatartás és a kirekesztésen alapuló normatív (másság ellen irányuló) agresszió szintén ok - okozati összefüggést mutat - erőforrás szerzés-védés kapcsolatában. Ezért megelőző, döntéselemző, konfliktuskezelő védekező-viselkedés céljával, elméleti ismeretek oktatásán keresztül, ok-okozati, feltáró jellegű, viselkedés ismereteket oktat a a Judo szabadidősport vizsgarendszere.

Az ismeretek technikai, taktikai, stratégiai ok-okozati viselkedés szinteket tárnak fel az erőforrásokat biztosító békés és támadó önvédelmi vetélkedéskultúra területén. A támadó okokkal kapcsolatos agressziók (erőforrás szerzés-védés) egymásba folyó variációkban is előfordulnak (rangsor – birtok - partner, stb.).