Judo szabadidősport ismeretrendszere könyv fejezete

Háttér ösztönző rendszerek.

1. A nevelőszínterek ösztönző rendszere.

A társadalmi nevelőszínterek ösztönző rendszere.

A társadalmi nevelőszínterek (népszokások és bölcseleti közmondások - szólások, családi, óvodai, iskolai, sport) lemaradó-félben vannak a gyors fejlődés (technikai-gazdasági, társadalmi) hatásai miatt. (Például egy közmondás kialakulási ideje átlag 70-80 év, - a társadalmi változások kialakulási ideje jelenleg 20-30 év, - így nem tudnak új közmondások, népi bölcseletek a régi ritmusban kikristályosodni, a népszokások pedig kipusztulnak.)

A társadalmi tudatos (nem ösztönéleti) nevelés a fejlődésből adódó gyors változásokra abban ösztönzött, hogy ne adjon hagyományos, régi válaszokat az egyre több új változásokra és a tolerancia fejlesztésével igyekszik reagálni a korerkölcsi és globális kihívásokra, vagy nem mond semmit, az egyénre bízva a rugalmas alkalmazkodás lehetőségét (lásd társadalmi visszatartó erő csökkenése). Általában véve a gyors változásokat az ösztönéleti programok (párkapcsolatban férfi – női szerepek, társadalmi rangsorok, ösztönös viselkedésnormák, stb.) csak lassan tudják követni, ezért egyre több az átfedés a tudatos és ösztönös viselkedésnormákban.

1.2. A média ösztönző rendszere.

A profitorientált önfenntartó kereskedelmi média bulvárműködésben érdekelt (ösztönző rendszer) a nézettségi hatásfok miatt. Ezért a közműveltség építése, háttérbe szorul.

Érdekelt a kirívó negatív közerkölcsi esetek figyelemsokkoló bemutatásában a nézettség miatt, ahol is báránybőrbe bújt farkasként reklámozza az erőszakot, romlottságot közerkölcsvédő szerepet felvéve, de itt is a valódi cél nézettségnövelés profitorientációs működési igazság miatt. Ezt az állítást bizonyítja, hogy pozitív közerkölcsi (példamutató) viselkedést jóval ritkábban mutatnak be, szintén nézettség mutatók miatt.

Megállapítható, hogy a közmédiumokhoz képest (Duna TV) a kereskedelmi médiumok humánorientációjukat tekintve szűk térben mozoghatnak és semmiképpen sem képesek „Népüket tanítani, nem középiskolás fokon…”

1.3. Az állami iskolai oktatás ösztönző rendszere.

Az állami iskolai oktatás a munkaerő-piaci teljesítménykényszer miatt az erőforrások megszerzése érdekében produktivitásra (munkaerőképzés: számítástechnika, nyelv, egyéb szakismeret) ösztönöz - az állami, illetve szakmunkásképző nevelői színtereken, - a humán szférát, háttérbe szorítva (testnevelés, filozófia, művészeti képzések, történelem, pedagógia stb. - mivel az a fogyasztási javakat nem elsődlegesen segít megszerezni). Pedig az improduktív szféra (viselkedés-vetélkedés kultúra, mentálhigiéné, erkölcsi szabályozók, egészségvédelem, stb.) fejlesztése sokoldalúan (nem csak erőforrás-szerzés alapján) segíti a személyiség fejlődését a társadalmi beilleszkedést (tragikus a 60% feletti a válási arány házasságoknál).

(Példa teljesítménykényszer konkrét irányaira: fogyasztói társadalom – tárgyi kultúra és pénz elsődlegessége, család - túlmunka vállalása fogyasztói státusz-szimbólumokért, iskola - oktatási teljesítményspirál munkaerő képzési versenyben a humán tárgyak és pedagógia oktatási idejének csökkentésével, versenysport - teljesítményspirál szponzorok pénzügyi (állami, üzleti, média) támogatásáért cserébe humánnevelés rovására.

1.4. Sportösztönző rendszerek.

- A versenysportok oktatási tartalma, nem szolgál direkt tömeges nevelési érdekeket, ahol is a fő cél versenyeredmények elérése állami és politikai támogatás, média és reklám profit szerzés, nézettség növelése mind magasabb szintű teljesítmények alapján. Az így jelentkező teljesítmény-spirál az élsportból gyakorlatilag kizárja a tömeges részvételt, és a speciális állóképesség és versenytechnika fejlesztése elveszi az időt a viselkedésnevelés oktatásának és fejlesztésének támogatásától. A teljesítményspirál miatt magas a fluktuáció az elhasználódás aránya, ami lehetetlenné teszi a felnőtt és öregkori életszakaszokhoz igazodó hosszú távú személyiségfejlesztést.
- A szabadidősport önfenntartó (fő bevétel a sportolók tagdíja) oktatási érdekeivel megegyezik az intenzív személyiség és egészségfejlesztés oktatása, sőt nemzetközi szinten érdeke saját ismeretekkel is bővíteni azt a hatékonyság az adaptáció és fejlődés érdekében. Ez a tevékenység gyakorlatilag a tömegérdekek céljaival megegyezik, sőt iskolai, családi, versenysporti nevelési színtereken együttműködés alapján is növelheti közhasznúságát.

2. Jelenkori társadalmi ösztönző rendszerek.

Társadalomfejlődési folyamatok rövid elemzése:

(Mottó: A gyorsan változó gazdasági környezethez képest elavult a vetélkedéskultúra szabályozórendszere.)

A régi idők ős,- kő,- bronz,- vaskorszak, ókor, középkor környezeti és vetélkedéskultúra szabályozórendszere átlag több száz évre érvényesen működött, lassú változtatásokkal.

Az újkori ipari forradalom négyzetesen gyorsította a technikai fejlődést.

A gyorsuló technikai fejlődés, változóan megújuló technikai, gazdasági környezetet teremtett.

A változóan megújuló technikai, gazdasági környezet elavulást okozott a társadalom vetélkedéskultúrájában és annak társadalmi, ösztönéleti szabályozórendszerében (például társadalmi nevelői színtér: erkölcs, népszokás, közmondás – ösztönéleti szabályozó rendszer: az erőforrás szerzés-védés régi, más jellemzőkkel rendelkező környezethez íródott - agressziót parancsolva, együttműködés helyett).

A gyorsan változó vetélkedéskultúra (átlag 20 évente változó társadalmi, gazdasági környezet plusz globalizáció) viselkedésszabályozási igényét a társadalmi nevelői szintér nem tudja biztosítani annak időigényes kialakulása (például közmondásnál kb. 80 év, népszokásnál kb. 40 év).

Spontán védekező mechanizmusként megfigyelhető a társadalmi írott és íratlan szabályozók (becsület, erkölcs, jellem, tolerancia, törvények, rendeletek, népszokások, stb.) csökkentett használata, oktatása – erőforrásszerzés esetén, - gyorsuló elavulási értékük (betartás esetén érvényesülést segítő társadalmi morál és garancia) miatt.

Az emberi természet fejlődési folyamatának rövid elemzése:

(Mottó: A gyorsan változó gazdasági környezethez képest elavult a vetélkedéskultúra szabályozórendszere.)

A régi idők környezetén alapuló vetélkedés szabályozórendszere (eredményes viselkedés = szelektív kiválasztódás és szaporulat) területszerző, rangsorszerző, utódnevelő, stb. sikerparancsként ösztönprogramokban rögzítetten átlag, több százezer évre érvényesen működött, lassú változtatásokkal. A fejlődési folyamat nagyobbik részénél többnyire rövidtávú stratégiára épült a túlélés (vadászat, gyűjtögetés élelem elfogyasztásával, vagy poligám kapcsolatrendszerű mennyiségi szaporodás, utódnevelés). Ugyanakkor, később a túlélés része lett, a raktározó folyamat és a monogám kapcsolatrendszerű minőségi utódnevelés. Lásd például Maslow féle szükségleti hierarchia modell: fiziológiai szükségletek, biztonsági szükségletek, társas igény, megbecsülés iránti igény, önmegvalósítás.

Az emberré válás folyamán, (ahol az ember, - állatból „kultúrát építő állattá” vált) az emberi társadalom az ösztönprogramokat igyekszik szabályozni a tanult, illetve előírt, elvárt viselkedések (társadalmi kultúrák: erkölcs, népszokások, vallási parancsok, törvény, stb.) segítségével. Ám az ösztönhajlamok irányultsága és jutalmazó – büntető mechanizmusa többnyire még így is érvényesül tömeges szinten (az ösztönéleti program befolyásol – jutalmazás: édes íz, illetve örömérzés és büntetés: keserű íz, illetve depresszió, neuraszténia segítségével).

Az újkori ipari forradalom annyira felgyorsította a változásokat, hogy ezt a kialakult ösztönparancsok nem tudják követni.'' (Lásd férfi-női szerep, illetve rangsor, vagy munkához való viszony.). A gyors változásokra a válaszokat az ember az intelligens alkalmazkodó képességével (tanult viselkedés) igyekszik kitermelni, de a késésben lévő ösztönparancsok beleszólnak "régi", korábban beépült parancsokat adva (az ösztönprogram 50-120 ezer évenként maximum 2-5% változtatást engedélyez várhatóan visszatérő környezeti feltételek miatt). Egyre több (ösztönös és tanult) viselkedési forma létezik ''az eredményes élet érdekében egymás mellett (lásd: párkapcsolatok, rokoni kapcsolatok) ''ami feszültséget okoz az együttélésben'' a mássága miatt. Például: önző-önzetlen, hűtlen-hűséges.

A gyorsuló technikai fejlődés, változóan megújuló technikai, gazdasági környezetet teremtett, ami sorozatosan változó életmódváltást eredményezett (mozgásszegény életmód, túlzott kalória bevitellel régi ösztönparancsnak engedelmeskedve, kommunikáció, utazási távolság, stb.).

2.1. Progresszív társadalmi ösztönző rendszerek.

(teljesítmény alapján részesedő - kapitalista) elosztású

Angol kutatók szerint a normatív társadalmi rendszerekhez képest többszörös drogfogyasztás és bűnözés, frusztráció miatt, ugyanakkor becslések alapján magasabb fogyasztói életszínvonal munkavállalóknál, nyomor és kiszolgáltatottság munkanélkülieknél.

2.2. Normatív elosztású társadalmi ösztönző rendszerek.

2.2.1. Szocialista (teljesítmény és alapszükségletek alapján részesedő - szocialista) társadalmi ösztönző rendszer (többnyire megbukott társadalmi elégedetlenség miatt).

Vállalatokat keményen megadóztató, rászorultakat, munkásosztályt védő és segítő, tehetséges egyéneket korlátozó, középszerű képességgel rendelkező pártitkárok uralmára építő, piaci és emberi természet törvényeit figyelmen kívül hagyó, azt közösségi eszményképek alapján felülírni akaró, hatalmat védő (8 órás munkaidő, jó bérezés, munkavállalói jogok figyelembevétele – fejlődési trendjét tekintve alacsonyabb szintű a bruttó hazai össztermék a GDP a többi kapitalista rendszerű formációhoz képest, alacsony technológiai fejlettséggel).

Következtetés:

Szükség van a mainál jobban működő társadalmi „és” ökológiai érdekeket magas szinten kiszolgáló „és” ösztönéleti programokat figyelembevevő „dualista” rendszerre.

Budapest 2009.05.06.

Horváth László