A JUDO ISMERETRENDSZERÉNEK KORSZERŰSÍTÉSE

(2003.11.26.)

1. A judo ismeretrendszerének kialakulása.

A japán ju-jitsu (lágytechnikák-harcművészete) sérülést, halált okozó agressziós technikáinak fő célja a terület, birtok, rangsorszerző és védő harc eredményességének a kiszolgálása volt (lásd XV - XVI század 100 éves háború). A békés viszonyok bekövetkeztével (lásd Edo-kor 1600-1867-ig) új igényként jelent meg a békés társadalmi vetélkedésen alapuló, önvédelemre korlátozódó oktatás, - magas szintű szellemi és erkölcsi („do” irányzat) neveléssel növelve társadalmi közhasznúságát. Ezért fejlődött ki a jujitsu technikáiból a sérülésokozást kerülő judo (lágytechnikák-szellemi útja) a kenjistu –ból a kendo, kyudo, iaido, aikido, karate-do, stb., illetve a harcművészeteket összegző Bujitsu -ból a Budo (harcos-szellemi útja).

2. A judo ismeretrendszerének helyzetképe.

A Budo Kulturális Fórum által szervezett konferencia (2002. február 23. Semmeilweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar) mondanivalójának mottója a japán előadók részéről az volt, hogy a „Budo” célja, oktatása sérül a versenysportok előre törésével. A növekvő teljesítményspirál miatt, a versenysporti állóképesség és „ju” (verseny) technika fejlesztése elveszi az időt a „do” szellemi (belső önvédelem), és erkölcsi nevelés (viselkedésszabályozás) oktatásának támogatásától. Megjegyzést érdemel, hogy az önvédelmi technikák (külső önvédelem) oktatása, fejlesztése is sérül a speciális versenyszabályok miatt. Sajnos a fogyasztói társadalmak állampolitikája is a versenysporthoz hasonló bevételi-fogyasztási teljesítménykényszer miatt szükségszerűen a munkaerőképzést (technikai képzést) fejleszti (akkreditálja) és ezért a személyiségfejlesztés folyamataira arányaiban, alig jut támogatás. Ugyanakkor gondoljunk a halálozási, egészségügyi, válási, alkoholozási, drog statisztikákra. Konrad Lorenz világhírű természettudós (1994 IKVA) „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” című könyvében így ír: (harmadik bűnként) „Az emberiség önmagával való versenyfutása, ami a technológia egyre inkább pusztulásunkra törő fejlődését vetíti előre, vakká teszi az embert minden igaz értékkel szemben, és megfosztja olyan sajátos emberi tevékenységre, mint a reflexióra fordítható időtől.”

Gátolja a „japán do” ismeretrendszer nemzetközi terjesztését és fejlesztését az a normatív elzárkózás, mely csak a japán nemzeti gondolkodás és viselkedésmódhoz kapcsolódó ismeretet fogadja el. Ennek ellenére, ma a globalizáció és a gyors társadalmi fejlődési folyamatok miatt, szükségszerű a személyiségfejlődést és védelmet biztosító korszerű önvédelmi vetélkedési ismeretek, különböző kultúrákhoz igazodó magas szintű fejlesztése. Mindez a társadalmi harmónia és életre nevelés igényét fedezi. A judo társadalmi közhasznúsága, oktatási minősége csökken, ha nem követi a – támadó és békés vetélkedésen alapuló - társadalmi önvédelmi igényeket és nem törekszik teljes körű, korszerű önvédelmi ismeretek átadására.

1. A judo ismeretrendszerének passzív, konzervatív és progresszív irányzatai.

Passzív, csak „versenysporti vonulatnak” nevezhető az MJSZ ismeretrendszerének irányzata. Igaz, hogy az MJSZ elnöksége részéről nyitás történt – taglétszám és bevételnövelés érdekében - a judo szabadidősporti elismerési és ismeretrendszer fejlesztésének irányában, de a folyamat passzivitás miatt, illetve az MJSZ dan kollégiumának ellenállása miatt leállt.

Konzervatív „japán irányzatnak” nevezhető a francia judo szövetség példája, ahol is a japán irányítású jujitsut bevonva, közös szövetségbe tömörültek. A jujitsu a judo „őseként” tölt be taglétszámnövelő és ismeretrendszer „őssejt” szerepet, némileg ellent mondva a judo, sérülést kerülő filozófiájának.

Progresszív irányzatként fogható fel Magyarországon a Human Vital Judo szabadidősporti szakág, mely megfigyelő státuszban vesz részt az MJSZ munkájában. Egyetemi, főiskolai tanszékvezetők, iskolaigazgatók, tanárok, edzők szakvéleményezték a már 20 éve tartó folyamatos fejlesztéseket. 2000-ben a Magyar Judo Szövetség szabadidősport-oktatásfejlesztési pályázatát megnyerte, mely után minőségorientáltnak ismerték el törekvéseit. Tudományos kutatások eredményeit felhasználó, támadó és békés vetélkedések témakörével foglalkozó ismeretanyagából évente több általános iskola rendel előadás sorozatot, - nevelési célzattal - diákjai részére. Elméleti anyagára több judo-szakedző, testnevelő tanár, MJSZ régióvezető illetve régió dan kollégiumi vezető hivatkozott szakdolgozata vagy előadása készítésekor. Már kezdő szinten elkezdi az ütés, rúgás-védelem oktatását judo technikákra alapozva.

A Human Vital Judo ismeretrendszere, társadalmi közhasznúságra törekvő, nyitott, folyamatosan fejlődő rendszer, mely különböző kultúrák és gondolkodásmódok korszerű önvédelmi ismereteit közkincsként, a humán értékek hatékony védelmére kívánja felhasználni, miközben tehetséges sportolóit hajlandó a versenysport számára biztosítani, együttműködés esetén.

Budapest, 2003-11-26 Készítette: Horváth László

HVJ szakágvezető