Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/Spirális baktériumok/Leptospira genus

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


A Leptospira genus fajai

[szerkesztés]
  • két faja van:
    • a L. interrogans patogén vad- és háziállatokra, valamint a H. sapiens ssp. sapiens egyedeire
    • a L. biflexa nedves környezetben élő szaprofita, apatogén

L. interrogans

[szerkesztés]

Morfológia

[szerkesztés]
  • igen vékony spirochaeta, sok, finom hullámú csavarulattal
    • vastagsága 0,1 μm
    • hossza 6-20 μm
  • testének két vége kampószerűen begörbül
  • két periplazmatikus flagelluma van
    • ezekkel élénken mozog

Tenyésztés

[szerkesztés]
  • obligát aerobok
  • speciális táptalajon könnyen tenyészthető
  • az optimális hőmérséklet 30 °C
  • a tenyésztés ideje több hét

Antigénszerkezet

[szerkesztés]
  • a faj szerológiailag nem egységes
  • a különféle szerovariánsok patogenitása is eltér

Patogenitás és járványtan

[szerkesztés]

Terjedés

[szerkesztés]
  • állatokban általában tünetmentes fertőzést okoznak
    • megtelepszenek a vesetubulusokban
    • a lúgos vizelettel ürülnek a természetes vizekbe
  • a kontaminált talaj és vizek az emberi fertőzés forrásai
  • a bejutás helye:
    • bőrsérülések
    • enterális úton étellel vagy itallal
  • foglalkozási betegség állatokkal dolgozóknál

Klinikai kép

[szerkesztés]
  • a legtöbb eset észrevétlen
    • ilyenkor csak a specifikus ellenanyagok utalnak rá
  • az inkubációs idő 1-2 hét
  • általában kétszakaszos betegség
  • az első szakasza a septicaemiás szakasz
    • tünetei:
      • a betegség megjelenése az influenzához hasonló
      • láz
      • izom- és fejfájás
  • ilyenkor jellemző a bacteraemia
    • a kórokozó gyakran van jelen a liquorban, meningitis nélkül
    • egy hét után szűnnek a tünetek
  • a második szakaszban nincs kórokozó a vérben
    • a betegség formája lehet asepticus meningitis vagy generalizált fertőzés
    • a generalizált fertőzés tünetei:
      • fejfájás
      • kiütés
      • vascularis collapsus (ez shock lenne?)
      • thrombocytopenia, vérzések
      • hepatitis
      • vesekárosodás
  • a legsúlyosabb forma a Weil-betegség
    • letalitása eléri a 20%-át

Diagnózis

[szerkesztés]

Tenyésztéssel

[szerkesztés]
  • a fertőzés első hetében a vérből sikeres a tenyésztés
  • ezután jelenik meg a kórokozó a vizeletben
    • a vizelet leoltása többször szükséges, mert az ember savas vizelete nem kedvező számára
  • a liquorban is jelen lehet

Szerológiai próbákkal

[szerkesztés]
  • kezeletlen beteg vérében a 2. héten jelenik meg az ellenanyag
    • 5-8 héttel a fertőzés után a titer igen magas, 1:20 000
    • alacsonyabb titerben évekig jelen van
    • emiatt típusspecifikus immunitás áll fenn
  • a típusspecifikus ellenanyag kimutatására alkalmas az agglutináció-lízis próba
    • ennek során a beteg szérumának emelkedő koncentrációjához adunk baktériumokat
    • pozitív próba esetén ezek agglutinálódnak, majd feloldódnak
    • a reakciót sötétlátóteres mikroszkóppal kell értékelni

Terápia

[szerkesztés]
  • a kezelésben és a prevencióban is a doxycyclin alkalmazandó