Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/Nem spórás anaerobok
Megjelenés
Nem spórás anaerobok infekciói
[szerkesztés]Mechanizmusa
[szerkesztés]- legtöbbször endogén eredetű fertőzés
- a nyálkahártyákon élő baktériumok jutnak anoxiás szövetek közé
- kivételesen fordul elő exogén fertőzés
- ennek lehetősége a harapott seb
Előfordulása és összetétele
[szerkesztés]- döntő többégük polimikrobiális fertőzés
- aerob és anaerob törzsek együtt vannak jelen
- posztoperatív infekciókat okoz:
- hasűri
- nőgyógyászati
- szájsebészeti műtétekben
- fokozza a hajlamot a fertőzés kialakulására a csökkent oxigenizáció:
- diabetes mellitus
- shock
- aspirációs pneumonia
Bakteriális vaginosis
[szerkesztés]- a hüvely normál Lactobacillus-flórája eltűnik
- ezt egy vegyes összetételű anaerob flóra váltja fel
- a csíraszám igen magas
- a pH megemelkedik
- a flóraváltozást jellegzetes, bűzös folyás kíséri
Tünetek
[szerkesztés]- bűzös váladék
- ezt a termelt rövid szénláncú zsírsavak adják
- gyakori elváltozások:
- tályogképződés
- szöveti necrosis
- gázképződés is előfordulhat
- akkor is, ha nem Clostridiumok okozzák a fertőzést
Diagnosztikai módszerek
[szerkesztés]- tenyésztés
- csak akkor lehetséges, ha a mintavétel és a laborba szállítás anaerob körülmények között történik
- ehhez használható az anaerob transzportközeg
- fontos a gyorsaság, mert a gyorsabban növő aerobok elfedhetik az anaerobok növekedését
- az inkubálás szükséges ideje 4-7 nap is lehet
- mikroszkópos kenet
- jellegzetes morfológia vagy polimikrobiális fertőzés
- biokémiai próbák
- termelt zsírsavak gázkromatográfiás analízise
- ez segíthet a species meghatározásában
G- anaerob pálcák
[szerkesztés]Szerepük
[szerkesztés]- leggyakrabban előforduló törzsek a posztoperatív vegyes infekcióban
- normál flóraként jelen van:
- szájüregben
- bélben
- hüvelyben
Genusok
[szerkesztés]Bacteroides, Prevotella, Porphyromonas genusok
[szerkesztés]- régebben egységesen a Bacteroides genust alkották
- most a cukorbontás képessége szerint oszlanak háromfelé
Bacteroides genus
[szerkesztés]- fokozott cukorbontási képesség jellemző
- legjelentősebb faja a B. fragilis és közeli rokonai
- eperezisztens
- poliszacharidból tokszerű anyagot képez
- csak székletben fordulnak elő:
- B. caccae
- B. merdae
- B. stercoris
Prevotella genus
[szerkesztés]- közepes cukorbontás jellemző
- többségük a száj normál flórájának tagja
- egy részük fekete vagy sötétbarna pigmentet termel
- ezeknek lehet szerepük szájüregi műtétek után:
- periodontitisekben
- tályogképződésben
- ezeknek lehet szerepük szájüregi műtétek után:
- a hüvely normál flórájának tagjai:
- P. bivia
- P. disiens
- ezek gyakran vesznek részt kismedencei gyulladásos folyamatokban
Porphyromonas genus
[szerkesztés]- gyenge cukorbontók
- szintén pigmentképzők
- elsősorban szájüregi infekciókban szerepelnek
Fusobacterium genus
[szerkesztés]- a pálcák közepén erős kidomborodás figyelhető meg
- szájüregben előforduló fajok:
- F. nucleatum
- jellegzetesen hosszú, kihegyezett, G- pálca
- F. perodonticum
- F. nucleatum
- a többi faj a béltraktusban és a hüvelyben fordul elő
- F. mortiferum
- polimorf alak, rövidebb és hosszabb pálcák
- F. mortiferum
Leptotrichia genus
[szerkesztés]- egyetlen faja a L. buccalis
- morfológiája hasonlít a F. nucleatumhoz
- az igen hosszú pálcák kissé vaskosabbak
- szájüregben fordul elő
- vegyes fertőzésben nekrotizáló ulceratív gingivitist okoz
Terápia
[szerkesztés]- minden törzs érzékeny:
- metronidazolra
- chloramphenicolra
- amoxicillin-klavulánsavra
- imipenemre
- előfordul rezisztencia:
- penicillinre
- clindamycinre
- cefoxitimre
- az utóbbi kettőre elsősorban a B. fragilis
G+ anaerob pálcák
[szerkesztés]Általános jellemzők
[szerkesztés]- a normál flóra gyakori tagja
- patológiai jelentősége kisebb, mint a többi anaerobnak
- a törzsek között vannak obligát anaerob, mikroaerofil és fakultatív anaerobok is
Genusok
[szerkesztés]- Propionibacterium
- ez a genus a bőrön is jelen van
- Bifidobacterium
- Lactobacillus
- Actinomyces
- ez a genus egyértelműen patogén
- Eubacterium
- ezek mind előfordulnak a száj, bél és hüvely normál flórájának tagjaként
- Mobiluncus
- főleg endometritisben és vaginosisban szerepel
- elkülönítésükben a termelt zsírsavak azonosítása segít
Actinomyces israelii
[szerkesztés]Morfológia
[szerkesztés]- G+ karcsú pálcák
- alakilag a Corynebacteriumokra emlékeztetnek
- gyakran fonalakat alkotnak
- ezek rövid darabokra töredeznek
- in vivo tőkéket alkot, lásd később
Tenyésztés
[szerkesztés]- nem obligát anaerob
- az első izoláláskor jobban szaporodik aerob körülmények között
- lassan szaporodó baktérium
- az inkubálás ideje 7-10 nap
- a telepek szürkéssárga, rögös megjelenésűek
Patogenitás
[szerkesztés]A betegség megjelenése
[szerkesztés]- az okozott betegség az actinomycosis
- a baktérium a szövetek között kölesnyi sárgás szemcséket képez
- ezek a tőkék
- ezt a baktérium micéliumszerű tömege alkotja
- poliszacharidból és proteinekből álló réteg veszi körül
- HE festéssel:
- a tőkék középső része mindkét festékkel,
- a külső része csak eozinnal festődik
- Gram-festéssel:
- a középső rész G+
- a külső rész G-
Kórlefolyás
[szerkesztés]- endogén fertőzés
- normál flóraként jelen van:
- carieses fogakon
- torokváladékban
- bélben
- hüvelyben
- típusos elváltozás:
- központi necrosisból álló tályog
- ebből sipolyokon át genny ürül
- lokalizációja:
- arc, nyak
- ez a leggyakoribb
- has
- tüdő
- kismedence
- főleg intrauterin fogamzásgátló eszköz jelenlétében
- arc, nyak
Diagnózis
[szerkesztés]- a kenetben látható típusos morfológia alapján lehetséges
- megerősítésére a leoltott minta 7 napos anaerob inkubálása szükséges
Terápia
[szerkesztés]- sebészi feltárás
- penicillin és szulfonamid kombinációja
Mobiluncus genus
[szerkesztés]Morfológia és fajok
[szerkesztés]- mozgó aerob hajlított pálca
- sejtfalszerkezete alapján G+
- a peptidoglikán-réteg vékonyabb, mint más G+-aknál
- festése Gram-variábilis
- két faja van:
- a M. curtisii
- ez rövid hajlított pálca
- a M. mulieris
- ez hosszú hajlított pálca
- a M. curtisii
Előfordulás
[szerkesztés]- az emberek és emberszabásúak hüvelyváladékában és rectumában
- normál hüvelyflórájú nők 10%-ban hordozzák
- bakteriális vaginosisban szenvedőknél 50-60% az előfordulás gyakorisága
- patológiás esetben számos extragenitalis helyen is előfordulhat
Patogenezis
[szerkesztés]- szerepe valószínű a bakteriális vaginosis kialakításában
- jelen van a betegségben szenvedő nők partnereinek rectumában és urethrájában is
- előforduló extragenitalis izolációk:
- melltályog
- umbilicalis váladék
- hemokultúra
- endometrium-aspirátum
- placenta koraszülés esetén
Diagnosztika
[szerkesztés]- közvetlen mikroszkópos vizsgálat
- fáziskontraszt mikroszkóppal lehetséges
- natív készítményben erősen mozgó, hajlított pálcák láthatók
- tenéysztés
- anaerob mintavétel és inkubálás szükséges
- az inkubálás ideje 5-7 nap véres agaron
- 2-3 mm átmérőjű, vízcseppszerű telepeket képez
- biokémiai vizsgálat
- más hajlított pálcáktól elkülöníti, hogy a növekedést nem serkenti a formát/fumarát
Rezisztencia
[szerkesztés]- antibiotikumérzékenysége azonos a többi G+ anaerob érzékenységével
- a M. curtisii törzsek metronidazol-rezisztensek
Lactobacillus genus
[szerkesztés]Előfordulás és fajok
[szerkesztés]- száj- és garatüregben:
- L. casei
- L. fermentum
- L. brevis
- L. acidophilus
- bélcsatornában:
- L. acidophilus
- L. fermentum
- L. salivarius
- L. reuteri
- vaginában:
- L. acidophilus
- L. fermentum
- L. casei
- L. cellobiosus
- L. delbrueckii
Jelentőség
[szerkesztés]- a nyálkahártyák normál flórájának nagyon jelentős tagjai
- ez leginkább a hüvelyre érvényes
Preventív és terápiás hatás
[szerkesztés]- gyomor- és bélhurutban
- székrekedésben
- gyomorsav-túltengésben
- hasmenésben
- álhártyás enterocolitis
- emelkedett szérumkoleszterin
- daganatképződés
Patogén hatás
[szerkesztés]- endocarditisben műbillentyűn jelen lehet
- immundeficiens egyénekben mindenhol jelen van és okozhat fertőzést
- gyomornedvben való jelenléte daganatra utalhat
- vitatott a szerepük a fogszuvasodásban
Tenyésztés
[szerkesztés]Módszerek
[szerkesztés]- a primer anaerob tenyészetből lehetséges a kimutatás:
- Gram-festéssel
- kataláz-próbával
- kataláz-negatívak vagy gyenge kataláz-aktivitás
- a tejsav kromatográfiás kimutatásával
- speciális tejsavbaktérium-talajok:
- MRS
- ROGOSA
- Tomato-Jouce-agar
- a tenyésztéshez 4,5-5 közötti pH-t igényelnek
- lúgos pH-n hamar elpusztulnak
Morfológia
[szerkesztés]- leggyakoribbak a jellegzetes hosszú, G+ pálcák
- egyéb formák:
- coccusok
- coccobacillusok
- hosszú fonalak
- hajlított pálca
- gyűrű
- egyes izolátumok mozoghatnak
- jellegzetes, "kefír"-szaga van a tenyészeteknek
Teleptípusok
[szerkesztés]- tűszúrásnyi, sárgásfehér, kerek, ép szélű, enyhén domború telepek, hemolízis nélkül
- ezek a Corynebacteriumok telepeire hasonlítanak
- tűszúrásnyi, sárgásfehér, kerek, ép szélű telepek, α-hemolízissel
- ezek az α-hemolizáló Streptococcusokra hasonlítanak
- a hemolitikus zóna jóval nagyobb
- a telep nem nő tűszúrásnyinál nagyobbra
- tűszúrásnyi, sárgásfehér, kerek, enyhe α-hemolízissel a telepek alatt
- néhány izolátum lehet β-hemolitikus is
- ezek a nem hemolizáló Streptococcusok telepeire hasonlítanak
Biokémia
[szerkesztés]- többségük microaerophil
- az emberi flórából izolált törzsek 20%-a obligát anaerob
- oxidáz- és kataláz-negatívok
- egyes fajok képesek a hidrogén-peroxidot egy flavoprotein típusú peroxidázzal bontani
- a zselatint nem folyósítják
- kén-hidrogént és indolt nem képeznek
- a nitrátot ritkán redukálják
- glükózfermentálás alapján 3 csoportjuk van:
- homofermentatívok: glükózból csak tejsavat képeznek
- heterofermentatívok: tejsav mellett képeznek:
- etanolt
- ecetsavat
- CO2-t
- fakultatív heterofermentatívok:
- hiányzik a G6PDH enzim
- glükózból csak tejsavat képesek előállítani
- glukonsavból (6-foszfoglukonát) mindent elő tudnak állítani, amit a heterofermentatívok
- egyes fajok antibakteriális anyagokat termelnek:
Terápia
[szerkesztés]- érzékenyek a G+ baktériumokra ható szerekre
- a rezisztenciaviszonyok hasonlítanak az Enterococcusoknál tapasztalhatóra
- a Lactobacillusok egy része érzékeny a penicillin G-re
- a törzsek 20-30%-a rezisztens vancomycinre
- nagy részük rezisztens metronidazolra
Egyéb G+ anaerob pálcák
[szerkesztés]G- anaerob coccusok
[szerkesztés]- normál flóratagok, melyek patogének is lehetnek:
- Acidaminococcus fermentans
- Megasphaera genus
- Veillonella parvula
- főleg szájüregi posztoperatív infekciókból izolálják
- a szájüregben képes a más baktériumok által termelt tejsavat felhasználni
G+ anaerob coccusok
[szerkesztés]Tenyésztés
[szerkesztés]- nehéz elkülöníteni a microaerophil vagy fakultatív anaerob coccusoktól
- ezek szintén kinőnek az anaerob módon inkubált talajokon
Genusok
[szerkesztés]- a két legfontosabb genus:
- Peptococcus
- egyetlen faja a P. niger
- Peptostreptococcus
- ide 8 faj tartozik
- biokémiailag kevéssé aktívak
- ezek normál flóratagok
- posztoperatív infekciókat okozhatnak
- Peptococcus
- egyéb genusok:
- Coprococcus
- Gaffkya
- Ruminococcus
- Sarcina
Terápia
[szerkesztés]- a metronidazol kivételével minden antianaerob szerre érzékenyek
Vegyes infekciók terápiája
[szerkesztés]- a legtöbb infekció kezelésében elengedhetetlen a sebészi beavatkozás
- az empirikus terápiában aerob és anaerob fajokra is hatékony szert kell választani
- javasolt kombináció:
- imipenem
- chloramphenicol
- béta-laktám/béta-laktamáz inhibitor
- ha a kórokozó G-, akkor metronidazol is alkalmazható
- ha a kórokozó G+, akkor clindamycin vagy cefoxitin
- nem hatékonyak:
- aminoglikozidok
- fluorokinolonok