Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- enteralis pálcák/Salmonella genus

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A Salmonella genus általános jellemzői

[szerkesztés]

Előfordulás

[szerkesztés]
  • a legkülönbözőbb állatok bélcsatornájában fordulnak elő
    • a gazdára a tünetmentes hordozástól a invazív fertőzésig terjedő hatásuk lehet

Osztályozás és nevezéktan

[szerkesztés]
  • sokat változott az elmúlt évtizedekben
  • az utóbbi évek genetikai vizsgálatai alapján két faj van a genusban:
    • S. enterica
      • ezen belül 7 alfajt különítenek el
      • ezek: I, II, IIIa, IIIb, IV, VI, VII (nincs V, de III-ból van a és b)
    • S. bongori
  • orvosi jelentősége csak a S. enterica I-es alfajának van
    • a többi alfaj és az S. bongori törzsei alacsonyabbrendű gerincesek parazitái
    • az S. enterica I-es alfajba 1500 szerotípus tartozik
    • e ezek közül csak egy tucatnyi okozza a fertőzések túlnyomó többségét
    • ezeket a szerotípusokat régen külön fajoknak tekintették, ezért külön neveket adtak nekik
      • ilyenek pl.: S. enteritidis, S. typhimurium, S. typhi stb.
    • ezek az elnevezések ma is általánosan használatosak

Biokémiai és szerológiai jellemzők

[szerkesztés]
  • laktóz-negatívak
  • kéntartalmú aminosavakból kén-hidrogént állítanak elő
  • az O antigének változatossága igen nagy
    • szerkezetük mozaikos
    • meghatározott epitópok kombinálódásával alakul ki az izolátumra jellemző antigén
  • a csoportokba sorolás alapja egy-egy epitóp megléte vagy hiánya
    • a csoportok jelölése A, B, C stb.
  • a törzsek döntő többsége csillós
    • a H antigén szintén mozaikos szerkezetű
    • ezen kívül kétfázisú antigén
      • a sejt kétféle csilló (1-es és 2-es, vagy specifikus és aspecifikus) között képes váltani
      • in vitro tenyészetekben a két fázis egyaránt előfordul
      • ha az egyik csilló elleni antitestet keverünk a tenyészethez, az összes sejt a másik fázist fogja expresszálni
  • egyes törzsek tokantigéneket is kifejeznek
    • ezeket itt Vi antigéneknek nevezik
    • a név magyarázata, hogy ezeket régen a virulenciával hozták összefüggésbe
  • a teljes szerotipizáláshoz szükséges:
    • az O antigén meghatározása
    • mindkét csillófázis meghatározása
    • a Vi antigén jelenlétének vizsgálata

Gazdaspecificitás

[szerkesztés]
  • a Salmonellák háromfélék lehetnek gazdaspecificitás szempontjából:
  1. széles gazdaspecificitásúak: sokféle állatban és az emberben is képesek megélni
    • ez az "ételmérgezéses" gastroenteritisek leggyakoribb oka
    • az emberre legtöbbször zoonózis formájában kerül át
    • a csoport jellemző tagjai: S. enteritidis, S. typhimurium
  2. egy adott állatfajra specifikusak: a gazdaállatban súlyos fertőzést okoz, emberben hasmenést
    • különösen kisgyermekkorban az ilyen fertőzések fokális, invazív jellegűek
    • jellemző tagja a sertések choleráját okozó S. cholerasuis
  3. az emberre specifikusak: állatokban gyakorlatilag nem fordulnak elő, a fertőzés soha nem zoonózis
    • ilyenek a hastyphust és paratyphust okozó S. typhi, S. paratyphi A, B és C

Salmonella-gastroenteritis

[szerkesztés]

Klinikai kép

[szerkesztés]
  • a betegség a fertőzött étel fogyasztása után 18-48 órával jelentkezik
  • a fő tünet a hasmenés, ezt kísérheti:
    • szédülés
    • hányás
    • hasi fájdalom
  • a tünetek utánozhatják a vérhast is
  • az esetek többségében a tünetek pár nap után enyhülnek
    • a betegség egy hét után spontán gyógyul

Epidemiológia

[szerkesztés]
  • az ételmérgezések egyik leggyakoribb oka
    • évente több, mint 15 000 ismert eset fordul elő Magyarországon
    • a valódi esetek 1-10%-a kerül felderítésre
    • az emelkedő esetszám magyarázata lehet az állattartás technológiája (hal-, csont-, vérliszt, zsúfolt tartás)
  • tipikus terjesztői:
    • csirke- és kacsatojás
    • csirke- és sertéshús
    • a fertőzés feltétele az elégtelen hőkezelés is

Patogenezis

[szerkesztés]

Mechanizmusa

[szerkesztés]
  1. a baktériumok a hámsejtekhez tapadnak
  2. abból átkaroló membránkitüremkedések létrejöttét idézik elő (membrane ruffles)
  3. ezek által a sejt bekebelezi a baktériumot
  • enterotoxinok hatását is feltételezték, de nem sikerült igazolni
  • a szekréció fokozódását a lokális gyulladás sejtes elemei és azok mediátorai váltják ki
  • a törzsek nagy plazmidot hordoznak
    • ezek mérete a szerotípusra specifikus
    • szérumrezisztenciát és fagocitákban való túlélést látszik kódolni
    • szerepe a gastroenteritisekben kétséges
    • inkább az invazív fertőzésekben lehet jelentősége

Átmeneti bacteraemia

[szerkesztés]
  • átmeneti bacteraemia előfordulhat
  • ez átalakulhat tartós bacteraemiává:
    • idős
    • fiatal
    • immunszuppresszált és AIDS-es betegekben
  • fokális infekciók alakulnak ki, ezek helye lehet:
    • tüdő
    • agy
    • atheroscleroticus plakkok az aortában
    • protézisek

Tünetmentes hordozás

[szerkesztés]
  • a gyógyulás után visszamaradhat tünetmentes hordozás
    • ezeket fel kell deríteni, mert későbbi fertőzések forrása lehet

Az S. cholerasuis speciális jellemzői

[szerkesztés]
  • az általános vonások megegyeznek a többi Salmonella-törzzsel
  • az egyetlen jelentős különbség az, hogy ezek különösen hajlamosak a septicus kórképek kialakítására

Diagnosztika

[szerkesztés]
  • könnyen kitenyészthető szelektív differenciáló táptalajon
  • könnyen azonosíthatók biokémiailag
    • a biokémiai azonosítást mindig meg kell erősíteni szerológiailag is
  • klinikai szempontból elegendő:
    • az O csoport ismerete
    • a S. typhi, S. paratyphi és S. cholerasuis elkülönítése
  • járványtani szempontból fontos a szerotípus pontos ismerete
    • a meghatározás eszközei: fág-, bio- és colicin-tipizálás és molekuláris biológiai módszerek

Terápia

[szerkesztés]
  • a komplikációmentes esetekben nem szükséges az antibiotikum-kezelés
    • megfigyelés szerint az antibiotikus kezelés elősegítheti a tartós hordozás kialakulását
  • kötelező a kezelés a magas lázzal járó septicaemiáknál és fokális fertőzések esetén

Epidemiológia

[szerkesztés]
  • a be- és kijelentés kötelező
  • a beteget el kell különíteni
  • a gyógyulás után két nappal két egymást követő napon ellenőrző mikrobiológiai vizsgálat szükséges

Enteralis láz (hastyphus és paratyphus)

[szerkesztés]

Általános jellemzők és epidemiológia

[szerkesztés]
  • az enterális láz enterális fertőzésből kiinduló minden szervrendszert érintő életveszélyes, invazív betegség
    • elsősorban a RES-t érinti
  • a S. typhi okozza a hastyphust
  • a S. paratyphi A, B és C okozza a paratyphust
    • ez valamivel enyhébb lefolyású betegség
  • a fertőzés forrása mindig ember
    • a baktérium emberhez alkalmazkodott
    • terjedhet közvetlenül vagy víz és élelmiszer közvetítésével
  • sok fejlődő országban endémiás
    • Magyarországon évente néhány eset fordul elő
  • a fel nem ismert, kezeletlen esetek mortalitása 20%
  • be- és kijelentésre kötelezett betegség
  • a beteget el kell különíteni fertőző osztályon
  • felszabadító vizsgálat végzendő a kezelés után 5 nappal 3 egymást követő napon
  • a gyógyulás után havonta egy évig kötelező a széklet és a vizelet bakteriológiai vizsgálata

Patogenezis

[szerkesztés]
  • az első periódus az elsődleges bacteraemia időszaka
    • ez oralis fertőzést követő kb. két hetes inkubációs idő
    • a baktériumok ezalatt a Peyer-plakkok M-sejtjein keresztül jutnak át a mucosán
    • megfertőzik a lokális macrophagokat
      • a S. typhi esetében nincs szerotípus-specifikus plazmid
      • itt kromoszómális gének biztosítják a túlélést a macrophagokban
    • a macrophagok a mesenterialis nyirokcsomókba szállítják a baktériumokat
    • innen a ductus thoracicuson és az érpályán át különböző szervekbe jut el
      • a csíraszám a vérben végig alacsony
    • ekkor a beteg tünetmentes, vagy enyhe hőemelkedése lehet
  • ezután következik a másodlagos bacteraemia időszaka
    • ekkor a RES szerveiben szaporodik a baktérium
      • elsősorban a máj Kupffer-sejtjei érintettek
    • ezekből kiszabadulva a baktériumok nagy csíraszámú bacteraemiát okoznak
  • a legsúlyosabb szövődmény a terminális ileum és a proximalis colon perforációja
    • ezt az epével a béltraktusba kerülő baktériumok a Peyer-plakkokban bekövetkező szaporodása váltja ki
  • a betegség után tartós ürítés maradhat fenn
    • ez az epeutakból ered

Tünetek

[szerkesztés]
  • fejfájás
  • lépcsőzetesen emelkedő lázmenet
    • néhány nap alatt igen magasra emelkedik
    • a beteg tudata ködös, typhosus
  • relatív bradycardia
  • hepatosplenomegalia
  • nem jellemző tünet a hasmenés
  • lehetnek a has és a mellkas bőrén roseolák
  • a vérkép jellegzetes lehet
    • leukopenia
    • aneosinophilia
    • lymphocytosis

Diagnózis

[szerkesztés]
  • a tenyésztést hasonlóan végzik, mint a többi Salmonella esetében
    • az egyetlen különbség, hogy a S. typhi kén-hidrogén termelése gyengébb
    • már a fertőzés után jelen van a székletben
    • a másodlagos bacteraemia időszakában a kórokozó kitenyészthető a vérből
      • a kimutatás esélyét javítja az alvadt vér küldése a laborba
    • csontvelő-biopsziából biztosabb a kimutatás
    • székletből a késői fázisban a legbiztosabb a kimutatás
    • ilyenkor a vizelet is lehet pozitív
  • a szerológiai azonosítás során mindenképpen igazolni kell a Vi antigén jelenlétét
  • segíti a diagnózist a beteg O és H antigének elleni immunválaszának vizsgálata
    • ez a Widal-reakció
    • ez akkor egyértelmű, ha 10-12 nap elteltével legalább négyszeres a titer emelkedése

Terápia

[szerkesztés]
  • korábban chloramphenicolt alkalmaztak
  • ezt ma felváltották:
  • a krónikus hordozás megszűntetése érdekében szóba jön a cholecystectomia is
  • kísérleteznek vakcinával is
    • jelenleg alkalmazott a veszélyeztetettek számára az acetonnal elölt kórokozó
    • élő, attenuált törzsekkel is folynak folynak kísérletek