Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccusok/Neisseria genus

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


A Neisseriák általános jellemzői[szerkesztés]

  • Gram-negatív diplococcusok
  • ebbe a genusba tartozik:
    • a szájüreg és a légutak normál flórájának néhány képviselője
    • jelentős, járványos betegségeket okozó kórokozók:
      • a N. meningitidis a járványos agyhártyagyulladás kórokozója
      • a N. gonorrhoeae a gonorrhoea (kankó vagy tripper) kórokozója
  • jellemző a pozitív oxidáz-reakció
  • a pathogén Neisseriák típusos gennykeltők
    • a morfológiai és tenyésztési jellemzők megegyeznek, de a patogenitás jelentősen eltér

Neisseria meningitidis (meningococcus)[szerkesztés]

Morfológia és biokémiai jellemzők[szerkesztés]

  • diplococcusok
    • egymás felé néző oldalukon enyhén lapítottak
    • bab vagy vese alakúak
    • átlagosan 1 μm nagyságúak
  • meningitisben jellemzően a fehérvérsejtek plazmájában helyezkednek el
  • poliszacharid tokantigénjük alapján szerocsoportokba oszthatók
  • pilusaik vannak
    • ezek patogenetikai jelentősége nem bizonyított
  • a dextrózt és a maltózt savképzéssel, gáztermelés nélkül fermentálja

Tenyésztés[szerkesztés]

  • igényes baktérium
    • dúsító táptalajt és csokoládéagart is használnak a tenyésztéshez
    • optimális növekedéshez 5-10% CO2 és 36-37 ˚C szükséges
  • néhány mm-es szabályos szélű, áttetsző, fényes telepeket képez
  • az apathogen Neisseriák kevésbé érzékenyek
    • ezek szobahőmérsékleten is növekszenek

Antigénszerkezet[szerkesztés]

  • a szerocsoportok beosztása a tok poliszacharid antigénje alapján történik
  • a legfontosabb szerocsoportok: A, B, C, D, X, Z, W-135
    • az A és C csoportok a leggyakoribb járványos megbetegedést okozó formák
    • a többi csoport inkább sporadikus előfordulású betegséget okoz
    • a B csoport fertőzése szintén sporadikus
      • ez a szerocsoport sokkal gyakrabban okoz betegséget, mint bármely más csoport, a járványos csoportokat is beleértve

Patogenitás[szerkesztés]

  • kizárólagos emberi kórokozó!

Természetes előfordulás[szerkesztés]

  • természetesen előfordul a nasopharynx mucosáján
    • normálisan a populáció 5%-a hordozza
    • járvány idején ez felmehet 90%-ig is

A fertőzés mechanizmusa[szerkesztés]

  • a kórokozó a nasopharynxból a véráramba kerül
  • a bacteraemia fázisában a kórokozó minden szervbe eljuthat
    • leggyakrabban a lágy agyhártyákon telepszik meg
    • itt gennyes gyulladást okoz
  • a kialakulás függ:
    • a tokantigén elleni immunválasz mértékétől
    • a komplementrendszer működésének hatékonyságától
    • a komplementrendszer hibája (főleg az 5-9 faktorokban) és a lépirtás nagyban hajlamosítanak a septicus kórképre

Ritka megnyilvánulási formák[szerkesztés]

  • gennyes egyízületi gyulladás
  • gennyes kötőhártya-gyulladás
  • endocarditis
  • pleuritis

Diagnózis[szerkesztés]

Mikrobiológiai azonosítás[szerkesztés]

  • lumbalis punctioval vett liquort kell azonnal a laboratóriumba küldeni
    • lehetőleg az antibiotikum-terápia megkezdése előtt
    • a mintát tilos hűteni!
  • indokolt hemokultúra-vizsgálat is
    • főleg akkor, ha a meningealis tünetek még bizonytalanok
  • a laborban a liquort először lecentrifugáljuk
    • az üledék Gram szerint festett kenetében G- diplococcusokat keresünk
  • az üledékből vett mintát csokoládéagaron és dúsító táptalajon azonosítjuk
    • a kinőtt telepeket morfológiailag és biokémiailag is azonosítjuk

Szerológiai azonosítás[szerkesztés]

  • csoportspecifikus immunsavóval közvetlenül vagy latex koagglutinációval végezzük
  • gyors diagnózisra van lehetőség
    • a latex koagglutináció felhasználásával
    • ellenáramú elektroforézissel

Terápia[szerkesztés]

  • nagy dózisú penicillinre jól reagál
  • a kórokozó kimutatása előtt a többi meningitis-kórokozóra is ható III. generációs cefalosporint kell adni:
    • cefotaxim
    • ceftriaxon

Epidemiológia[szerkesztés]

  • főleg a téli hónapokban gyakoriak a járványok
  • leggyakoribb az előfordulás 3 éves és 3 hónapos kor körül
    • ekkor a maternalis immunitás már gyenge
    • a latens fertőzések indukálta saját immunitás még gyenge
  • gyakran akkor alakul ki fertőzés, amikor tünetmentes hordozók szorosan összezárt közösségébe immunológiailag nem megfelelően védett személy kerül be
    • ez a sorkatonáknál tipikus
  • járványok esetén profilaktikusan alkalmaznak:
    • rifampicint
    • ciprofloxacint
  • bejelentésre és kijelentésre kötelezett betegség!
  • a beteget el kell különíteni

Védőoltás[szerkesztés]

  • polivalens, tisztított tokantigén poliszacharidot tartalmazó vakcinával történik
    • ez az A, C, Z és W-135 tokantigéneket tartalmazza
    • sorkatonáknak, és járványos meningitis szempontjából veszélyeztetett országokba utazóknak adják be
  • a B csoport antigénje azonos a magzati életben expresszálódó NCAM-1-gyel
    • emiatt igen gyenge antigén
    • ez egyben az E. coli K1 tokantigénje is, amely a csecsemőkori meningitis másik gyakori kórokozója
    • ez ellen jelenleg nincs hatásos vakcina

Neisseria gonorrhoeae (gonococcus)[szerkesztés]

Morfológia[szerkesztés]

  • mikroszkópos képe azonos a N. meningitidisével
  • bab alakú, főleg intracellularis, G- diplococcusok
  • sok pilusa van
    • ezek elektronmikroszkóppal jól láthatóak
    • ezek az adhéziós képességért felelősek

Tenyésztés és biokémia[szerkesztés]

  • táptalaj-igénye azonos a N. meningitisével
    • a különbség, hogy itt a minták dús kommenzális flórát tartalmazhatnak
    • a szelektív tenyésztést a Thayer-Marin-táptalaj teszi lehetővé, ez szelektív ágenseket tartalmaz:
      • vancomycint
      • colistint
      • trimethoprimet
      • nystatint
  • egy nap alatt néhány mm méretű, szabályos, csillogó, szürkés telepeket képez
    • további tenyésztés hatására opákká és kissé szabálytalanná válik
  • oxidáz-pozitív
  • egyedül a dextrózt fermentálja
  • rendkívül érzékeny

Antigénszerkezet[szerkesztés]

  • az LPS antigén alapján 6 típusa van
  • ezen kívül vannak:
  • a pilus-antigének és a Pr I-ek variábilisak
    • fajlagosságuk egy adott törzs esetében is megváltozhat a fertőzés folyamán

Patogenitás[szerkesztés]

Virulenciafaktorok[szerkesztés]

  • a pilusok az adhéziót és a kolonizációt segítik elő a nyálkahártya fertőzésekor
  • a külső membránfehérjék szerepe:
    • Pr II: kolonizáció
    • Pr I: invázió
  • endotoxin: az epithelium pusztulását és a gyulladásos reakciókat okozza
  • IgA-proteáz: az immunválaszt akadályozza
  • változékony antigénszerkezet

A fertőzés mechanizmusa[szerkesztés]

  • kizárólagosan humán kórokozó
    • mesterségesen kialakítható a fertőzés csimpánzokban
  • a fertőzés nemi úton terjed
    • ennek oka a kórokozó alacsony ellenállóképessége
    • a nemi szerveken kívül lehet analis és oralis manifesztációja, illetve fertőzheti szülés közben az újszülöttet

A fertőzés manifesztációi[szerkesztés]

Férfiak akut húgycsőgyulladása[szerkesztés]
  • a leggyakoribb megjelenési forma
  • ritkán marad tünetmentes
  • tünetei:
    • égő érzés
    • dysuria
    • gennyes váladék ürülése
  • ascendálhat, de ennek nőkben nagyobb az esélye
Nemi szervek fertőzése nőkben[szerkesztés]
  • tünetek:
    • a hüvely,
    • a méhnyak,
    • a húgycső,
    • a Bartholini-mirigyek gyulladása
  • gyakran tünetmentes
    • ilyenkor a partner tünetei lehetnek informatívak
  • nőkben gyakrabban ascendál a belső nemi szervekben
    • ennek eredménye krónikus gyulladás lehet
    • kialakulhatnak stricturák, aminek az eredménye sterilitás lehet
Szisztémás fertőzés[szerkesztés]
  • disszemináció szintén gyakoribb nőkben
  • elősegíti a szóródást:
    • a menstruáció
    • az eszközös beavatkozások
    • a terhesség terminális stádiuma
  • tünetek:
    • fájdalmas ízületi gyulladások
    • septicus bőrelválzotások
    • perihepatitis (ritkább)
    • endocarditis
    • meningitis
  • a szisztémás fertőzést okozó törzsek jellemzői:
    • többnyire a Pr IA szerovariánshoz tartoznak
    • szérumrezisztensek
    • arginin- és hipoxantin-igényesek
    • penicillinre érzékenyek
  • szisztémás fertőzés előfordulása leginkább a komplementrendszer terminális komponenseire deficiens betegekben jellemző
Újszülöttek fertőződése[szerkesztés]
  • a szülőcsatornán áthaladó újszülött fertőződhet
  • ekkor napokon belül kialakul:
    • nagy mennyiségű genny termelődésével járó ophthalmitis
    • periorbitalis oedema
    • a betegség neve blenorrhoea neonatorum
  • a folyamat kezelés nélkül vaksághoz vezet
    • ez régen a vakságok 15%-át okozta

Diagnózis[szerkesztés]

  • a gennyes váladék vizsgálata Gram-festéssel az akut esetek nagy részében pozitív
  • a kórokozó érzékenysége miatt a gyanús mintát azonnal előmelegített táptalajra kell leoltani
    • a férfi húgycsőváladék gyengén kontaminált kommenzális flórával
      • itt lehet csokoládéagart használni
    • a hüvelyváladék és a rectalis váladék erősen kontaminált
      • ezeknél szelektív táptalajra van szükség
    • ha nincs lehetőség az azonnali tenyésztésre, akkor transzport táptalajt kell használni
  • krónikus folyamatokban a tenyésztés nem mindig eredményes

Immunitás[szerkesztés]

  • a fertőzés után nem marad vissza tartós immunitás
    • ennek oka részben a nagy antigénszerkezeti változékonyság
    • másrészt az IgA-proteázok hatástalanítják a szekretoros ellenanyagokat

Terápia[szerkesztés]

Szexuális eredetű fertőzések[szerkesztés]

  • az akut fertőzések jelentős része egyszeri, nagy dózisú penicillin parenteralis adásával gyógyíthatók
  • a törzsek egy része penicillin-rezisztens
    • ezért egy nagy molekulasúlyú, plazmidon kódolt β-laktamáz felelős
  • ezért az újabban ajánlott protokoll:
    • egy dózisú ceftriaxon vagy ciprofloxacin és
    • egy hetes doxycyclin
      • ez hat a Chlamydiára, amivel gyakori az egyidejű fertőződés
  • minden esetben fontos a szexuális partnerek kezelése is!

Újszülöttkori fertőzések[szerkesztés]

  • a blenorrhoea neonatorum megelőzésére a Credé-féle szemcsepp alkalmas
    • ez 1%-os ezüst-nitrát
    • újabban az ezüst-acetátot használják

Epidemiológia[szerkesztés]

  • a betegség újbóli előretörését a populáció mobilitása és a szexuális szabadosság nagyban elősegíti
    • visszaszorításában fontos a promiszkuitás, a barriertechnikák és a fertőzöttek kezelése
  • bejelentésre kötelezett betegség!
    • a beteget nyilvántartásba kell venni
    • a nyilvántartásból való törléshez felszabadító vizsgálatok szükségesek

Egyéb Neisseriák[szerkesztés]

  • a garat és szájflóra normális tagjai
  • általában szabályos, G- coccusok
  • egyszerű táptalajon és szobahőmérsékleten is szaporodnak
  • többféle cukrot is fermentálnak

Gyakori speciesek[szerkesztés]

  • N. lactamica
    • a normál populáció orrgarat-üregében gyakran jelen van
    • növekszik a pathogén törzseket szelektáló táptalajon
  • N. sicca
  • N. subflava
  • N. flavescens