Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Rickettsiák

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


A Rickettsiák általános jellemzői[szerkesztés]

Antigénszerkezet[szerkesztés]

  • sok faj rendelkezik heterofil antigénekkel
    • ezek keresztreagálnak egyes Proteus-antigénekkel
    • ennek az immunológiai kimutatásban van szerepe

Biokémiai jellemzők[szerkesztés]

  • rendelkeznek az energiatermelés képességével
  • a gazdasejttől való függés oka a nukleotid-kofaktorok iránti igényük:
    • NAD
    • CoA
  • a sejten kívül gyorsan elveszítik a fertőzőképességüket

Patogenitás[szerkesztés]

Patomechanizmus[szerkesztés]

  • obligát intracellularis paraziták
    • emiatt a védelemben a celluláris immunitásnak igen nagy szerepe van
  • indukált fagocitózissal jutnak be a sejtekbe
    • a célsejtek a kapillárisok endothelsejtjei
  • a baktériumok kiszabadulnak a lysosomából, és a citoplazmában szabadon élősködnek
    • az aktin polimerizációjával tolják magukat
  • foszfolipázt termelnek
    • ezzel egyrészt feloldják a phagosomát
    • másrészt károsítják a célsejt membránját, amikor kiszabadulnak belőle
    • a csoporttól függ a sejtkárosítás mértéke
      • a typhus-csoport tagjai teljesen feloldják a gazdasejtet
      • a foltosláz-csoport tagjai súlyosan károsítják a membránt, de nem lizálják a sejtet
      • a bozótláz-csoport esetében nem tisztázott a sejtkárosodás mértéke

Okozott betegségek[szerkesztés]

  • minden fajra jellemző a microvasculitisek kialakulása, ennek eredménye:
    • jellegzetes kiütések
    • encephalitis
    • tüdőödéma
    • keringési zavar
    • veseelégtelenség

Csoportosítás[szerkesztés]

Typhus-csoport[szerkesztés]

  • fontos tudni, hogy ez a typhus nem az a typhus, amit a Salmonellák okoznak!
    • itt kiütések, ott a hasmenés az elsődleges tünet

R. prowazekii[szerkesztés]

Epidemiológia[szerkesztés]
  • az egyetlen olyan fontos Rickettsia, aminek a rezervoárja és a fő gazdája az ember
  • terjesztője a ruha- és fejtetű
  • a betegség terjedése elsősorban rossz higiénés viszonyok között jellemző
    • minden háborúban és fogolytáborban szedett áldozatokat
  • lehetséges, hogy a betegséget a repülőmókus is terjeszti
Kórlefolyás[szerkesztés]
  • az okozott betegség a kiütéses typhus
  • a tetű a beteg emberről csípéssel viszi át a másikra a kórokozót
    • a baktériumok a csípés vakarásával jutnak be a mikrokeringésbe
  • a tünetek 2 hét után jelentkeznek
  • kezdeti tünetek: láz, rossz közérzet, fejfájás
  • ezután pár nappal jelentkeznek a macularis kiütések
    • először a törzsön és a hajlatokban
    • innen terjednek a végtagok felé
  • gyakran válnak bevérzettekké
  • ebben a stádiumban gyakori szövődmények:
    • hypotensio
    • veseelégtelenség
    • coma
  • a kór kezelés nélkül magas halálozással jár
  • a túlélőkben a fertőzés évtizedek múlva enyhébb formában reaktiválódhat
    • ez a Brill-Zinsser-kór
    • ez a fejlett országokban is jelen lehet
    • nem megfelelő higiénés viszonyok mellett járványok forrásává is válhat

R. typhi[szerkesztés]

Epidemiológia[szerkesztés]
  • az elsődleges gazdák a patkányok és egerek
    • közöttük bolhák biztosítják a terjedést
    • a mikroba a bolhák között az utódokra is terjed
  • a bolha széklete bőrre, kötőhártyára vagy légutakba kerülve okozza a fertőzést
Kórlefolyás[szerkesztés]
  • az okozott betegség az endémiás typhus
  • megjelenése a kiütéses typhushoz hasonló
    • a tünetek enyhébbek és a halálozás lényegesen alacsonyabb

Foltosláz-csoport[szerkesztés]

R. rickettsii[szerkesztés]

Epidemiológia[szerkesztés]
  • az elsődleges rezervoár és a vektor azonos
    • minden esetben valamilyen kullancs
    • a terjesztő kullancsfaj a földrajzi területtől függ
  • Észak- és Dél-Amerika egyes részein endémiás
Klinikai kép[szerkesztés]
  • az okozott betegség a Sziklás-hegységi láz
  • a fertőzés után 2-10 nappal jelennek meg az első, aspecifikus tünetek:
    • kipirulás
    • láz
    • izomfájdalom
    • zavartság
  • specifikus tünetek itt is az erythemás, macularis kiütések
    • ezek itt is hamarosan petechyások lesznek
    • a kiütéses typhusszal szemben ezek először a végtagokon jelentkeznek, innen terjednek a törzsre
  • kezeletlen esetekben magas a mortalitás, ennek okai:
    • DIC
    • encephalitis
    • veseelégtelenség
    • a keringés összeomlása
  • hasonló fertőzéseket a világ más részein is okoznak Rickettsiák, pl.:
    • R. conorii
    • R. australis
    • R. sibirica

R. akari[szerkesztés]

  • az okozott betegség a Rickettsia-himlő
    • a betegség lefolyása általában enyhe
    • az atkacsípés helyén var alakul ki
    • a papulovesicularis kiütések gyakran pörkösödnek
  • a vektor és a rezervoár itt az egerek atkája
    • ennek megfelelően városokban jelentkezik, ahol sok egér él

Bozótláz-csoport[szerkesztés]

  • az egyetlen ide tartozó faj a R. tsutsugamushi

Epidemiológia[szerkesztés]

  • a bozótláz DK-Ázsiában fordul elő
  • a betegség japán neve "veszélyes rovar"
  • az elsődleges gazdák a bozótos területeken élő rágcsálók
    • a vektor az ezeken élő atka lárvája

Klinikai kép[szerkesztés]

  • az atka csípésének helye jellegzetesen pörkösödik
  • a súlyosság széles határok között változik
    • lehetséges tünetmentes fertőzés
    • legsúlyosabb formájában:
      • encephalitis
      • keringési és légzési elégtelenség

Diagnosztika[szerkesztés]

Tenyésztés[szerkesztés]

  • mivel obligát intracelluláris kórokozók, táptalajon nem tenyészthetők
  • a tenyésztés lehetséges:
    • szövetkultúrában
    • tojásban
    • állatban

Immunológiai módszerek[szerkesztés]

  • ezek a diagnosztika legfontosabb módszerei
  • a hagyományos szerológiai kimutatási módszer a csőagglutinációs Weil-Felix-féle reakció
    • ennek alapja a keresztreakció egyes Proteusokkal
    • olcsó, de nem túl megbízható eljárás
  • újabb, jobb módszerek:
    • indirekt hemagglutináció
    • immunfluoreszcencia
    • latex koagglutináció
    • ELISA
  • mivel a kezdeti szakaszban az antitest-titerek alacsonyak, a módszer gyakran csak retrospektíve informatív

Közvetlen kimutatás[szerkesztés]

  • a kiütésekből vett mintákból lehetséges
  • immunfluoreszcens módszerrel történik
  • történhet géntechnológiai módszerekkel is

Terápia és prevenció[szerkesztés]

  • széles spektrumú antibiotikumokkal történik:
    • tetraciklinek
    • chloramphenicol
  • gyakran szükséges intenzív ápolás
  • megbízható vakcina nem áll rendelkezésre
  • a prevencióban fontos a rezervoárok és vektorok kerülése és kiirtása
  • a kiütéses typhus bejelentésre kötelezett betegség