Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Rickettsiák

A Rickettsiák általános jellemzői

sok faj rendelkezik heterofil antigénekkel
- ezek keresztreagálnak egyes Proteus-antigénekkel
- ennek az immunológiai kimutatásban van szerepe

rendelkeznek az energiatermelés képességével
a gazdasejttől való függés oka a nukleotid-kofaktorok iránti igényük:
- NAD
- CoA
a sejten kívül gyorsan elveszítik a fertőzőképességüket

obligát intracellularis paraziták
- emiatt a védelemben a celluláris immunitásnak igen nagy szerepe van
indukált fagocitózissal jutnak be a sejtekbe
- a célsejtek a kapillárisok endothelsejtjei
a baktériumok kiszabadulnak a lysosomából, és a citoplazmában szabadon élősködnek
- az aktin polimerizációjával tolják magukat
foszfolipázt termelnek
- ezzel egyrészt feloldják a phagosomát
- másrészt károsítják a célsejt membránját, amikor kiszabadulnak belőle
- a csoporttól függ a sejtkárosítás mértéke
  - a typhus-csoport tagjai teljesen feloldják a gazdasejtet
  - a foltosláz-csoport tagjai súlyosan károsítják a membránt, de nem lizálják a sejtet
  - a bozótláz-csoport esetében nem tisztázott a sejtkárosodás mértéke

fontos tudni, hogy ez a typhus nem az a typhus, amit a Salmonellák okoznak!
- itt kiütések, ott a hasmenés az elsődleges tünet

az egyetlen olyan fontos Rickettsia, aminek a rezervoárja és a fő gazdája az ember
terjesztője a ruha- és fejtetű
a betegség terjedése elsősorban rossz higiénés viszonyok között jellemző
- minden háborúban és fogolytáborban szedett áldozatokat
lehetséges, hogy a betegséget a repülőmókus is terjeszti

az okozott betegség a kiütéses typhus
a tetű a beteg emberről csípéssel viszi át a másikra a kórokozót
- a baktériumok a csípés vakarásával jutnak be a mikrokeringésbe
a tünetek 2 hét után jelentkeznek
kezdeti tünetek: láz, rossz közérzet, fejfájás
ezután pár nappal jelentkeznek a macularis kiütések
- először a törzsön és a hajlatokban
- innen terjednek a végtagok felé
gyakran válnak bevérzettekké
ebben a stádiumban gyakori szövődmények:
- hypotensio
- veseelégtelenség
- coma
a kór kezelés nélkül magas halálozással jár
a túlélőkben a fertőzés évtizedek múlva enyhébb formában reaktiválódhat
- ez a Brill-Zinsser-kór
- ez a fejlett országokban is jelen lehet
- nem megfelelő higiénés viszonyok mellett járványok forrásává is válhat

az elsődleges gazdák a patkányok és egerek
- közöttük bolhák biztosítják a terjedést
- a mikroba a bolhák között az utódokra is terjed
a bolha széklete bőrre, kötőhártyára vagy légutakba kerülve okozza a fertőzést

az okozott betegség az endémiás typhus
megjelenése a kiütéses typhushoz hasonló
- a tünetek enyhébbek és a halálozás lényegesen alacsonyabb

az elsődleges rezervoár és a vektor azonos
- minden esetben valamilyen kullancs
- a terjesztő kullancsfaj a földrajzi területtől függ
Észak- és Dél-Amerika egyes részein endémiás

az okozott betegség a Sziklás-hegységi láz
a fertőzés után 2-10 nappal jelennek meg az első, aspecifikus tünetek:
- kipirulás
- láz
- izomfájdalom
- zavartság
specifikus tünetek itt is az erythemás, macularis kiütések
- ezek itt is hamarosan petechyások lesznek
- a kiütéses typhusszal szemben ezek először a végtagokon jelentkeznek, innen terjednek a törzsre
kezeletlen esetekben magas a mortalitás, ennek okai:
- DIC
- encephalitis
- veseelégtelenség
- a keringés összeomlása
hasonló fertőzéseket a világ más részein is okoznak Rickettsiák, pl.:
- R. conorii
- R. australis
- R. sibirica

az okozott betegség a Rickettsia-himlő
- a betegség lefolyása általában enyhe
- az atkacsípés helyén var alakul ki
- a papulovesicularis kiütések gyakran pörkösödnek
a vektor és a rezervoár itt az egerek atkája
- ennek megfelelően városokban jelentkezik, ahol sok egér él

a bozótláz DK-Ázsiában fordul elő
a betegség japán neve "veszélyes rovar"
az elsődleges gazdák a bozótos területeken élő rágcsálók
- a vektor az ezeken élő atka lárvája

az atka csípésének helye jellegzetesen pörkösödik
a súlyosság széles határok között változik
- lehetséges tünetmentes fertőzés
- legsúlyosabb formájában:
  - encephalitis
  - keringési és légzési elégtelenség

ezek a diagnosztika legfontosabb módszerei
a hagyományos szerológiai kimutatási módszer a csőagglutinációs Weil-Felix-féle reakció
- ennek alapja a keresztreakció egyes Proteusokkal
- olcsó, de nem túl megbízható eljárás
újabb, jobb módszerek:
- indirekt hemagglutináció
- immunfluoreszcencia
- latex koagglutináció
- ELISA
mivel a kezdeti szakaszban az antitest-titerek alacsonyak, a módszer gyakran csak retrospektíve informatív