Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Chlamydia és Francisella genusok

Chlamydia genus

Általános jellemzők

Morfológia és biokémiai jellemzők

apró, obligát intracelluláris paraziták
hiányzik belőlük a citokrómrendszer
- nem képesek önálló ATP-szintézisre
- energetikailag a gazdasejtre vannak utalva
jellegzetes, bifázisos fejlődésük van
G- festődésűek
- a sejtfal különleges
- LPS van, peptidoglikán nincs benne

Fajok és jelentőségük

három fajnak van orvosi jelentősége
- C. trachomatis
- C. pneumoniae
- C. psittaci
a betegségek régóta ismertek, de a bakteriális eredet csak nemrég tisztázódott
- fetételezhetően még több, ma ismeretlen kóroktanú betegség mögött is állhatnak
  - ilyen lehet az atherosclerosis is

Antigénszerkezet

az LPS a genuson belül egységes
a külső membránfehérjék faj- illetve szerotípus-specifikusak

Patomechanizmus

a fertőző formák a gazdasejten kívüli elemi testek
- ezek metabolikusan inaktívak
- méretük kb. 300 nm
ezek fehérjejellegű adhezinekkel kötődnek a célsejt receptoraihoz
- a célsejtek mucosalis hámsejtek, vagy a tüdő és a bélrendszer macrophagjai
endocytosissal a sejtbe jutnak
gátolja a vacuolum fúzióját a lysosomával
8-12 óra múlva alakul át a 10-100-szor nagyobb reticularis testté
- ez hasadással osztódik
- az energiát a sejt ATP-termelése adja
elszaporodva, még mindig a vacuolumban ezek a reticularis testek csaknem kitöltik a sejtplazmát
- ekkor inklúziós testeknek nevezzük őket
1-3 nap múlva a reticularis testekből új elemi testek jönnek létre
- ekkor a sejt lizálódik
- az elemi testek további sejteket fertőznek

Immunitás

a fertőzés humorális és celluláris immunválaszt is kivált
- a keringő antitestek védőhatásának mértéke nem ismert
- a szekretorikus IgA korlátozott védelmet ad
főleg a C. trachomatis esetében ismert a fő antigénnek tekintett külső membránfehérje változékonysága
- ez a MOMP
a celluláris immunitás hozzájárul a nekrotikus és fibrotikus elváltozásokhoz
- ez a különböző szervekben tapasztalt hegesedéseket okozza

C. trachomatis

MoPn biovariáns

egerek tüdőgyulladását okozza
humán patológiai jelentősége nem ismert

LGV biovariáns

szerotípusainak jelzése L1-L3
a lymphogranuloma venereum nevű nemi betegséget okozzák
- ez elsősorban Dél-Amerikában és Dél-Afrikában fordul elő
a betegség lefolyása:
- először apró kifekélyesedések jelentkeznek a nemi szerveken
- aztán a nyirokcsomók buboszerűen megduzzadnak
  - fistulák is képződhetnek
- krónikus esetben fistulák, hegesedések, szűkületek alakulnak ki

TRIC biovariáns

a rövidítés jelentése: TRachoma-Inclusion-Conjunctivitis

Trachoma

a trachoma endémiás területe Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia
- itt már kisgyermekkorban megtörténik a fertőzés
- az ebben részt vevő szerotípusok: A, B, Ba, C
a következményei:
- ismétlődő, krónikus fertőzések
- cornealis hegesedés
- pannusképződés
- kötőhártya- és szemhéjdeformitások
- kezeletlen esetben 15-20 év után vakság
terjedési módjai:
- közvetlen kontaktus
- tárgyak
- legyek

Urogenitalis fertőzések

a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák
igen elterjedt
- szexuálisan aktív nőkben az 50-70%-ot is elérheti a tünetmentes hordozás
a férfiak nem gonococcusos urethritiseinek 30%-áért felelős
az akut fertőzés tünetei nőkben:
- mucopurulens vaginitis
- cervicitis
- urethritis
- salpingitis
- pelvic inflammatory disease (PID)
a hegesedés miatt okozhat:
- sterilitást
- méhen kívüli terhességet
- vetélést

Felnőttkori inclusiós conjunctivitis

a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák ezt is
elsősorban a szexuálisan aktív korban jellemző
- a fertőzés a nemi szervekről terjed a szemre
akut follicularis conjunctivitis formájában jelentkezik
a valódi trachomával ellentétben hegesedéshez és pannusképződéshez ritkán vezet
- vakságot nem okoz

Újszülöttkori betegségek

a fertőzött szülőcsatornán való áthaladás közben kialakuló fertőzés az inclusiós blenorrhea
akutan follicularis, majd gennyes conjunctivitisként jelentkezik, a születés után 2-25 nappal
elhanyagolt esetben vaksághoz vagy pneumoniához is vezethet

C. pneumoniae

Elterjedés

a 80-as évek óta ismert
a tüdőgyulladások legalább 10%-át okozzák
- a 3. leggyakoribb kórokozója

Patogenitás

a tünetek pharyngitissel és laryngitissel kezdődnek
ezt követi az 1-3 hétig tartó, köhögéssel járó pneumonia
gyakori a vírusokkal és más baktériummal való együttes fertőzés

Kapcsolata az atherosclerosissal

atherosclerosisokban szignifikánsan magasabb az antitest-titer
az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított
lehetséges, hogy a tüdőből érkező fertőzött macrophagok tapadnak ki az atheromára

C. psittaci

különféle madarak hordozzák, többnyire tünetmentesen
- az emberbe az ezek ürülékéből keletkező porral jut
- felmerült a macska, mint hordozó szerepe
10 nap után alakul ki a betegség, az ornithosis, psittacosis vagy papagájkór
megjelenése változatos
- lehet influenzaszerű
- okozhat súlyos tüdőgyulladást
- hematogén szóródással peri- vagy myocarditist, meningoencephalitist

A Chlamydia-fertőzések diagnosztikája és terápiája

Diagnosztika

tenyészthetők embrionált tojásban vagy sejttenyészetben
- a kialakult inclusiós testek Giemsa-festéssel tehetők láthatóvá
- mivel így csak élő mikrobák detektálhatók, a mintát gyorsan, hűtve kell a laborba szállítani
immunológiai módszerrel kimutathatók az elpusztult kórokozók is
- ehhez immunfluoreszcens vagy ELISA technikát alkalmaznak
- az LPS-specifikus monoklonális antitestek specifikusak
- érzékenységük elég a szemváladék és a genitális váladék vizsgálatához
hibridizációs és amplifikációs technikákkal kimutathatóak a tünetmentes fertőzések is
- ehhez elegendő a vizelet, mint vizsgálati anyag

Terápia

alkalmazott szerek:
- tetraciklinek
- csecsemőkben erythromycin
kerülendő Chlamydia-sztatikus hatása miatt:
- penicillin
- chloramphenicol
- ezek után a fertőzés fokozottan kiújulhat
a genitalis fertőzések kezelése újabban egy dózisban adott azithromycinnel történik
vakcina nem áll rendelkezésre

Francisella genus

egyetlen faj, a F. tularensis tartozik a genusba
ez a tularaemia vagy nyúlláz okozója

Morfológia

G- coccobacillus
- bipolárisan festődik
- biztosítótű alakú
- csillója és spórája nincs
- tokot képez
  - elsősorban friss tenyészetekben

Tenyésztés

obligát aerob baktérium
nem növekszik a rutin táptalajokon
tenyésztéséhez a Francis-táptalajt használják
- ez vért, ciszteint és glicerint tartalmaz

Patogenitás

Terjedés

az emberi megbetegedés zoonózis
- apró emlősök, rágcsálók hordozzák
- az infekció az állat feldolgozása során, vagy helytelen konyhatechnika fogyasztásával következik be
- átviheti a fertőzött víz, talaj és kullancscsípés is

Kórlefolyás

intracelluláris parazita
a klinikai megnyilvánulás a behatolás helyétől függ
- ulceroglandularis forma: bőrön történő behatoláskor alakul ki
  - a behatolás helyén fekély, a környéki nyirokcsomókban gyulladás jelentkezik
- oculoglandularis forma: a kórokozó szembe jutásakor
- typhosus forma: szájon át vagy rovarcsípéssel
- pulmonaris forma: légúti bejutáskor
  - ez átmehet a typhosus formába

Diagnózis

a tularaemia lehetőségéről a laboratóriumot értesíteni kell
- egyrészt, mert veszélyes
- másrészt, mert különleges táptalajt igényel
a vér vagy váladék tenyésztésével igazolható a fertőzés
oltható tengerimalacba is
- ekkor az elhullott állatból vissza kell tenyészteni a diagnózishoz
az ellenanyagok vizsgálata történhet:
- csőagglutinációval
- ELISA-val
- keresztreakció lehetséges Brucellákkal és Yersiniákkal
végezhető túlérzékenységi próba tularinnal
- ez nehezen értékelhető, mert kevéssé standardizált

Terápia

a választandó szer:
- streptomycin
- gentamycin
bakteriosztatikus hatás miatt relapsust okozhat:
- chloramphenicol
- tetraciklin

Epidemiológia, prevenció

tipikus zoonózis
megelőzésében fontosak a barriertechnikák és az alapos főzés
a kórokozóval való laboratóriumi munka is veszélyes
élő attenuált kórokozó adható a foglalkozásukból adódóan veszélyeztetetteknek
bejelentésre kötelezett betegség