Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Chlamydia és Francisella genusok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Chlamydia genus

[szerkesztés]

Általános jellemzők

[szerkesztés]

Morfológia és biokémiai jellemzők

[szerkesztés]
  • apró, obligát intracelluláris paraziták
  • hiányzik belőlük a citokrómrendszer
    • nem képesek önálló ATP-szintézisre
    • energetikailag a gazdasejtre vannak utalva
  • jellegzetes, bifázisos fejlődésük van
  • G- festődésűek
    • a sejtfal különleges
    • LPS van, peptidoglikán nincs benne

Fajok és jelentőségük

[szerkesztés]
  • három fajnak van orvosi jelentősége
    • C. trachomatis
    • C. pneumoniae
    • C. psittaci
  • a betegségek régóta ismertek, de a bakteriális eredet csak nemrég tisztázódott
    • fetételezhetően még több, ma ismeretlen kóroktanú betegség mögött is állhatnak
      • ilyen lehet az atherosclerosis is

Antigénszerkezet

[szerkesztés]
  • az LPS a genuson belül egységes
  • a külső membránfehérjék faj- illetve szerotípus-specifikusak

Patomechanizmus

[szerkesztés]
  • a fertőző formák a gazdasejten kívüli elemi testek
    • ezek metabolikusan inaktívak
    • méretük kb. 300 nm
  • ezek fehérjejellegű adhezinekkel kötődnek a célsejt receptoraihoz
    • a célsejtek mucosalis hámsejtek, vagy a tüdő és a bélrendszer macrophagjai
  • endocytosissal a sejtbe jutnak
  • gátolja a vacuolum fúzióját a lysosomával
  • 8-12 óra múlva alakul át a 10-100-szor nagyobb reticularis testté
    • ez hasadással osztódik
    • az energiát a sejt ATP-termelése adja
  • elszaporodva, még mindig a vacuolumban ezek a reticularis testek csaknem kitöltik a sejtplazmát
  • 1-3 nap múlva a reticularis testekből új elemi testek jönnek létre
    • ekkor a sejt lizálódik
    • az elemi testek további sejteket fertőznek

Immunitás

[szerkesztés]
  • a fertőzés humorális és celluláris immunválaszt is kivált
    • a keringő antitestek védőhatásának mértéke nem ismert
    • a szekretorikus IgA korlátozott védelmet ad
  • főleg a C. trachomatis esetében ismert a fő antigénnek tekintett külső membránfehérje változékonysága
  • a celluláris immunitás hozzájárul a nekrotikus és fibrotikus elváltozásokhoz
    • ez a különböző szervekben tapasztalt hegesedéseket okozza

C. trachomatis

[szerkesztés]

MoPn biovariáns

[szerkesztés]
  • egerek tüdőgyulladását okozza
  • humán patológiai jelentősége nem ismert

LGV biovariáns

[szerkesztés]
  • szerotípusainak jelzése L1-L3
  • a lymphogranuloma venereum nevű nemi betegséget okozzák
    • ez elsősorban Dél-Amerikában és Dél-Afrikában fordul elő
  • a betegség lefolyása:
    • először apró kifekélyesedések jelentkeznek a nemi szerveken
    • aztán a nyirokcsomók buboszerűen megduzzadnak
      • fistulák is képződhetnek
    • krónikus esetben fistulák, hegesedések, szűkületek alakulnak ki

TRIC biovariáns

[szerkesztés]
  • a rövidítés jelentése: TRachoma-Inclusion-Conjunctivitis
Trachoma
[szerkesztés]
  • a trachoma endémiás területe Észak-Afrika és Délkelet-Ázsia
    • itt már kisgyermekkorban megtörténik a fertőzés
    • az ebben részt vevő szerotípusok: A, B, Ba, C
  • a következményei:
    • ismétlődő, krónikus fertőzések
    • cornealis hegesedés
    • pannusképződés
    • kötőhártya- és szemhéjdeformitások
    • kezeletlen esetben 15-20 év után vakság
  • terjedési módjai:
    • közvetlen kontaktus
    • tárgyak
    • legyek
Urogenitalis fertőzések
[szerkesztés]
  • a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák
  • igen elterjedt
    • szexuálisan aktív nőkben az 50-70%-ot is elérheti a tünetmentes hordozás
  • a férfiak nem gonococcusos urethritiseinek 30%-áért felelős
  • az akut fertőzés tünetei nőkben:
  • a hegesedés miatt okozhat:
    • sterilitást
    • méhen kívüli terhességet
    • vetélést
Felnőttkori inclusiós conjunctivitis
[szerkesztés]
  • a D-től K-ig terjedő jelzésű szerotípusok okozzák ezt is
  • elsősorban a szexuálisan aktív korban jellemző
    • a fertőzés a nemi szervekről terjed a szemre
  • akut follicularis conjunctivitis formájában jelentkezik
  • a valódi trachomával ellentétben hegesedéshez és pannusképződéshez ritkán vezet
    • vakságot nem okoz
Újszülöttkori betegségek
[szerkesztés]
  • a fertőzött szülőcsatornán való áthaladás közben kialakuló fertőzés az inclusiós blenorrhea
  • akutan follicularis, majd gennyes conjunctivitisként jelentkezik, a születés után 2-25 nappal
  • elhanyagolt esetben vaksághoz vagy pneumoniához is vezethet

C. pneumoniae

[szerkesztés]

Elterjedés

[szerkesztés]
  • a 80-as évek óta ismert
  • a tüdőgyulladások legalább 10%-át okozzák
    • a 3. leggyakoribb kórokozója

Patogenitás

[szerkesztés]
  • a tünetek pharyngitissel és laryngitissel kezdődnek
  • ezt követi az 1-3 hétig tartó, köhögéssel járó pneumonia
  • gyakori a vírusokkal és más baktériummal való együttes fertőzés

Kapcsolata az atherosclerosissal

[szerkesztés]
  • atherosclerosisokban szignifikánsan magasabb az antitest-titer
  • az ok-okozati kapcsolat nem bizonyított
  • lehetséges, hogy a tüdőből érkező fertőzött macrophagok tapadnak ki az atheromára

C. psittaci

[szerkesztés]
  • különféle madarak hordozzák, többnyire tünetmentesen
    • az emberbe az ezek ürülékéből keletkező porral jut
    • felmerült a macska, mint hordozó szerepe
  • 10 nap után alakul ki a betegség, az ornithosis, psittacosis vagy papagájkór
  • megjelenése változatos
    • lehet influenzaszerű
    • okozhat súlyos tüdőgyulladást
    • hematogén szóródással peri- vagy myocarditist, meningoencephalitist

A Chlamydia-fertőzések diagnosztikája és terápiája

[szerkesztés]

Diagnosztika

[szerkesztés]
  • tenyészthetők embrionált tojásban vagy sejttenyészetben
    • a kialakult inclusiós testek Giemsa-festéssel tehetők láthatóvá
    • mivel így csak élő mikrobák detektálhatók, a mintát gyorsan, hűtve kell a laborba szállítani
  • immunológiai módszerrel kimutathatók az elpusztult kórokozók is
    • ehhez immunfluoreszcens vagy ELISA technikát alkalmaznak
    • az LPS-specifikus monoklonális antitestek specifikusak
    • érzékenységük elég a szemváladék és a genitális váladék vizsgálatához
  • hibridizációs és amplifikációs technikákkal kimutathatóak a tünetmentes fertőzések is
    • ehhez elegendő a vizelet, mint vizsgálati anyag

Terápia

[szerkesztés]
  • alkalmazott szerek:
    • tetraciklinek
    • csecsemőkben erythromycin
  • kerülendő Chlamydia-sztatikus hatása miatt:
    • penicillin
    • chloramphenicol
    • ezek után a fertőzés fokozottan kiújulhat
  • a genitalis fertőzések kezelése újabban egy dózisban adott azithromycinnel történik
  • vakcina nem áll rendelkezésre

Francisella genus

[szerkesztés]
  • egyetlen faj, a F. tularensis tartozik a genusba
  • ez a tularaemia vagy nyúlláz okozója

Morfológia

[szerkesztés]
  • G- coccobacillus
    • bipolárisan festődik
    • biztosítótű alakú
    • csillója és spórája nincs
    • tokot képez
      • elsősorban friss tenyészetekben

Tenyésztés

[szerkesztés]
  • obligát aerob baktérium
  • nem növekszik a rutin táptalajokon
  • tenyésztéséhez a Francis-táptalajt használják
    • ez vért, ciszteint és glicerint tartalmaz

Patogenitás

[szerkesztés]

Terjedés

[szerkesztés]
  • az emberi megbetegedés zoonózis
    • apró emlősök, rágcsálók hordozzák
    • az infekció az állat feldolgozása során, vagy helytelen konyhatechnika fogyasztásával következik be
    • átviheti a fertőzött víz, talaj és kullancscsípés is

Kórlefolyás

[szerkesztés]
  • intracelluláris parazita
  • a klinikai megnyilvánulás a behatolás helyétől függ
    • ulceroglandularis forma: bőrön történő behatoláskor alakul ki
      • a behatolás helyén fekély, a környéki nyirokcsomókban gyulladás jelentkezik
    • oculoglandularis forma: a kórokozó szembe jutásakor
    • typhosus forma: szájon át vagy rovarcsípéssel
    • pulmonaris forma: légúti bejutáskor
      • ez átmehet a typhosus formába

Diagnózis

[szerkesztés]
  • a tularaemia lehetőségéről a laboratóriumot értesíteni kell
    • egyrészt, mert veszélyes
    • másrészt, mert különleges táptalajt igényel
  • a vér vagy váladék tenyésztésével igazolható a fertőzés
  • oltható tengerimalacba is
    • ekkor az elhullott állatból vissza kell tenyészteni a diagnózishoz
  • az ellenanyagok vizsgálata történhet:
    • csőagglutinációval
    • ELISA-val
    • keresztreakció lehetséges Brucellákkal és Yersiniákkal
  • végezhető túlérzékenységi próba tularinnal
    • ez nehezen értékelhető, mert kevéssé standardizált

Terápia

[szerkesztés]
  • a választandó szer:
    • streptomycin
    • gentamycin
  • bakteriosztatikus hatás miatt relapsust okozhat:
    • chloramphenicol
    • tetraciklin

Epidemiológia, prevenció

[szerkesztés]
  • tipikus zoonózis
  • megelőzésében fontosak a barriertechnikák és az alapos főzés
  • a kórokozóval való laboratóriumi munka is veszélyes
  • élő attenuált kórokozó adható a foglalkozásukból adódóan veszélyeztetetteknek
  • bejelentésre kötelezett betegség