Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G- coccobacillusok/Brucella, Bordetella, Campylobacter genusok, H. pylori

Brucella genus

Fajok

• B. melitensis
• B. abortus
• B. suis
• ezeket az új ajánlás szerint egy fajnak kell tekinteni B. melitensis néven
• az általuk okozott betegségek zoonózisok
  • tipikusan foglalkozási betegségként

Morfológia

• G- coccobacillusok vagy rövid pálcák
  • nem motilisak

Tenyésztés

• aerobok
  • az első tenyésztéskor 5-10% CO2-ot igényelnek
• táptalaj:
  • vér
  • natív savó és glükózt tartalmazó táptalaj
• több napos inkubálás után sima, átlátszó, csillogó telepek képződnek

Antigénszerkezet

• jellemző az M és az A antigén
  • az egyes speciesekben változó mennyiségben vannak jelen
• közösek a fő külső membránfehérjék
• ennek diagnosztikai és vakcinációs jelentősége van
• ellenállóképessége nem nagy
  • pasztőrözött tejben elpusztul
  • trágyában, állati abortumokban hetekig túlél
• előfordul hűtőszekrényben tárolt élelmiszerekben

Patogenitás

Patomechanizmus

• a gazdaállat vetélése során, tejével vagy váladékaival terjed
  • B. melitensis esetén kecske
  • B. abortus esetén marha
  • B. suis esetén sertés
• az emberbe a hám sérülésein és a nyálkahártyán jut be
  • a tünetek 10-30 napos inkubáció után jelentkeznek
• intracelluláris parazita
  • a nyirokutakon és a vérpályán keresztül jut a RES szervekbe
• granulomatosus elváltozásokat okoz
  • az immunitás mechanizmusa celluláris
  • a granulomákban túlélő baktériumok miatt gyakoriak a relapsusok

Okozott betegségek

• B. melitensis: máltai láz
  • gyakran halálos
• B. abortus: Bang-betegség
• klasszikus megjelenése a hullámzó lázmenet (febris undulans)
  • ismeretlen eredetű láz esetén gondolni kell brucellosisra
• egyéb tünetek:
  • insomnia
  • irritabilitás
  • ízületi duzzanatok
  • meningitis
  • agytályog
  • endocarditis
  • osteomyelitis
  • orchitis
  • chorioretinitis
  • az abortus az ember esetében nem jellemző

Diagnózis

• a kórokozó izolálható:
  • vérből
  • nyirokcsomóból
  • szervi és csontvelő-biopsziákból
• a tenyésztés a diagnózis felmerülésekor már gyakran nem eredményes
• kimutatási módszerek:
  • csőagglutináció (Bang-agglutináció)
  • Coombs-teszt
    • ezzel nem agglutináló IgG ellenanyagok mutathatók ki
  • complementkötési reakció
  • ELISA
  • álpozitív lehet:
    • tularaemiásokban
    • cholera-vakcináltakban
  • késői túlérzékenység brucellinnel (abortin) vizsgálható
    • ennek értéke kétes

Terápia

• a gyakorlatban jól bevált kombinációk:
  • aminoglikozid-tetraciklin
  • rifampicin-tetraciklin

Epidemiológia, prevenció

• főleg az állattenyésztőket és az állatorvosokat veszélyezteti
• fontos a barrier-technikák alkalmazása
• emberről emberre nem terjed
• a tej pasztőrözése is fontos
  • hasznosabb az állomány Brucella-mentesítése
• az állatok az S19 jelzésű attenuált B. abortus törzzsel vakcinálhatók
  • ez véd az abortus ellen, de az infekció ellen nem teljesen
• Magyarországon az állomány mentesítése megtörtént
• a bejelentés és az állatorvos értesítése kötelező

Bordetella genus

Fajok

• legjelentősebb a B. pertussis
  • ez a szamárköhögés kórokozója
  • G-, csillót nem képező coccobacillus
• hasonló a B. parapertussis
• a B. bronchiseptica szabályos pálca alakú, csillós baktérium
  • főként állatpathogén
• ez a két utóbbi faj is lehet ritkán a szamárköhögés kórokozója

B. pertussis

Tenyésztés

• a genus legigényesebb faja
• natív vért igényel
• speciális táptalaja a Bordet-Gengou-táptalaj, ennek tartalma:
  • burgonyafőzet
  • glicerin
  • vér
• 3 napos inkubáció után harmatcseppszerű, enyhén hemolizáló telepeket alkot
  • a szelektivitást penicillinnel szokták növelni

Antigénszerkezet

• 3 fő és 3 kevésbé fontos antigén van
  • ezeket itt agglutinogéneknek nevezzük
• a három fő agglutinogén közül az 1-es minden törzsben megvan
  • az emberi patogén törzsek a másik két fő antigén közül még legalább egyet hordoznak
• az ellenük termelődött ellenanyagoknak szerepe van a védettségben

Patogenitás

Virulenciafaktorok

• adhezineket és toxinokat termel
• az adhezinek a fent említett antigének
• fontos kolonizációs tényező a filamentózus hemagglutinin
• toxinok:
  • pertussis-toxin
    • ADP-riboziláz
    • a célsejt adenil-cikláz-aktivitását fokozza
    • a filamentózus hemagglutinin és a pertussis-toxin szinergista módon hatnak
      • a hemagglutinin hatására fokozódik a macrophagokon a pertussis-toxin receptorának expressziója
  • trachealis cytotoxin
    • a ciliaris sejtek funkcióját gátolja
    • ezzel a váladék retencióját váltja ki
  • adenil-ciklát-hemolizin
    • a bélbaktériumok hemolizinjével rokon vegyület
    • kalmodulin-dependens adenilát-cikláz és pórusformáló fehérje komplexe
    • saját adenilát-cikláz aktivitása van, szemben a pertussis-toxinnal
  • G- endotoxin
    • súlyosbítja a lokális gyulladást

Patomechanizmus és klinikai kép

• a kórokozó specifikus agglutininekkel kolonizálja a légcső és a hörgők ciliaris hámsejtjeit
• 1-2 hetes inkubáció után hurutos tünetekkel és szokványos köhögéssel kezdődik a betegség
• ezután jelentkezik a paroxizmusos szakasz
  • ekkor a ciliumok gátlása miatt a termelt váladék retenciója következik be
  • ez adja a köhögésnek a "húzó" jelleget
• a betegség klasszikus formájában ez több, mint egy hónapig eltart
  • a rekonvaleszcencia ezután még több hetet vehet igénybe

Diagnózis

• legbiztosabb diagnosztikai lehetőség a tenyésztés
  • ez a nem típusos formában jelentkező esetek diagnosztizálása miatt fontos
• a mintavétel a táptalajra köhögtetéssel vagy az orrgaratból való tamponos mintavétellel történik
  • az utóbbi preferált, mert az orrgaratot a baktérium jól kolonizálja

Terápia

• a választandó szer az erythromicin
  • ez a paroxizmusos szakasz előtt képes enyhíteni a tüneteket és rövidíteni az ürítést
• a pertussis elleni immunglobulin adása nem hatékony
• fontos a tüneti kezelés

Epidemiológia, prevenció

• a baktérium egyetlen gazdája az ember
• cseppfertőzéssel terjed
  • a fertőzés forrása a beteg gyermek
  • a betegek hosszú ideig fertőzőképesek
• a betegség lefolyása korfüggő
  • kétéves kor alatt a legsúlyosabb
  • egy év alatt a legmagasabb a halálozás
• a vakcinálás része a Di-Per-Te védőoltásnak
  • a vakcina formalinnal elölt kórokozót tartalmaz
• a betegség be- és kijelentése kötelező

Campylobacter genus

Jelentőség

• az állatvilágban elterjedt kórokozó
• az emberben is az enteralis fertőzések egyik leggyakoribb okozója
• nehezen tenyészthető
  • ennek tudható be, hogy sokáig maradt felismeretlen a patogenitás
• négy humán patogén faj ismert:
  • C. jejuni
  • C. coli
  • C. fetus
    • ezt már régóta ismerik Vibrio fetus néven, mint állati kórokozót
  • C. lari
  • C. sputum
    • a száj normál flórájának tagja
    • szerepét ínygyulladásokban feltételezik
• aerotoleráns Campylobactereknek is nevezik az Arcobactereket
  • ezek légköri oxigéntenzión is nőnek
  • jellemző faj az A. butzleri
  • leggyakrabban hasmenést okoz
  • okozhat extraintestinalis kórképeket és sepsist is

Morfológia

• G- hajlított baktérium
  • "kiterjesztett sirályszárny formáját mutatja"
• csilló lehet egyik vagy mindkét pólusán
  • igen intenzíven mozog
• spórát nem képez

Tenyésztés

• a Skirrow-féle Campylobacter táptalajon történik a tenyésztése
  • emelt CO2-tenzió és 42 ˚C-os hőmérséklet szükséges
• a tenyésztés ideje több nap

Biokémiai és szerológiai jellemzők

• intenzíven oxidáz-pozitív
• száz feletti számú szerotípus különböztethető meg
  • az elkülönítés alapja az O és H antigének

Patogenitás

Előfordulás

• a beteg fertőződhet:
  • nem megfelelően sütött hús, nyers tej
  • kutya vagy macska excretuma
  • kontaminált ivóvíz
• a patogén E. coli mellett ez is felelős az utazók hasmenéséért
  • az esetek 95%-át a C. jejuni okozza
  • a C. coli ritkább
    • ezt a kutya terjeszti

Kórlefolyás

• a baktériumok a szájon át jutnak be
• először a vékonybelet kolonizálják
  • az epére inszenzitívek
• a hámsejtekbe penetrálnak
• citotoxikus termékeikkel hasmenést váltanak ki
  • a terminális ileum és a colon is gyakran érintett
• egyéb tünetek:
  • fejfájás
  • láz
  • hasi görcsök
  • hányás
  • fehérvérsejtek és vér megjelenése a székletben
• a betegség kezelés nélkül 8-10 nap alatt gyógyul
  • tartós ürítés visszamaradása nem jellemző
• ritka szövődmények:
  • septicaemia
  • meningitis
  • HUS
  • reaktív arthritis
  • polyneuropathia, Guillain-Barré-szindróma

A C. fetus subspecies fetus különleges jellemzői

• a C. jejunihoz hasonló mechanizmussal okozhat hasmenést
  • igazi patogenetikai jelentősége a terhesség alatt és az immundeficiensekben van
• a kórokozó fokozott affinitást mutat:
  • a vascularis rendszerhez
  • az idegrendszerhez
    • a liquortérbe való bejutásban az S fehérjének van szerepe
• okozhat:
  • halvaszületést
  • sepsist
  • endocarditist
  • meningitist
• immunszuppresszáltakban halálos lehet
• kezelése:
  • legalább 4 hetes parenteralis antibiotikum-kezelés indokolt
  • idegrendszeri fertőzésben chloramphenicol vagy cefotaxim
  • egyébként gentamycin

Diagnózis

• a székletminta közvetlenül vizsgálható fáziskontraszt- vagy sötétlátóteres mikroszkópiával
  • élénken mozgó, típusos baktériumalak jellemző
• a végleges diagnózist a tenyésztés adja
• újabban használnak latex-agglutinációs tesztet is

Terápia

• szupportív kezelés az elsődleges
• emellett erythromicin választandó
  • a C. coli ritkán lehet rezisztens
  • ekkor fluorokinolont kell választani

Epidemiológia, prevenció

• legfontosabb az élelmiszerhigiéné betartása
• az állatállományból a nagyfokú elterjedés miatt nem eradikálható
• bejelentésre kötelezett betegség

Helicobacter pylori

Jelentőség

• 1983-ban ismerték fel
• a felnőtt populáció negyedének a gyomrában jelen van

Morfológiai és biokémiai jellemzők

• G- spirális baktérium
  • több csillója van
  • coccoid formában is előfordul
• nagyon intenzíven ureáz-termelő

Tenyésztés

• a Skirrow-féle Campylobacter táptalajon történik a tenyésztése
  • emelt CO2-tenzió és 37 ˚C-os hőmérséklet szükséges
  • enyhén savas közeget és magas nedvességtartalmat igényel
• a tenyésztés ideje 5 nap

Patogenitás

• a gyomor kolonizálását lehetővé teszi:
  • az ureáz által termelt ammónia
  • mozgáskészsége
    • gyorsan áthatol a nyákrétegen a nyálkahártyához
• toxinja a vakuolizáló toxin
  • ez elpusztítja a hámsejteket
  • így képessé válik a mátrixfehérjékhez való kötődésre
  • a toxin ellen ellenanyagok jelennek meg a fertőzöttekben
• a kolonizáció helye:
  • leggyakrabban az antrum
  • előfordul a gyomor bármely területén
  • a duodenum metapláziás gyomornyálkahártya-szigeteit is kolonizálhatja
• a lokális gyulladást fokozza az endotoxin és a baktérium egyéb termékei
  • ennek eredméyneképpen a gyulladás fokozódik
• a fertőzés eredménye:
  • krónikus (B-típusú) gastritis
  • nyálkahártya-eróziók az antrum és a fundus területén
  • atrophiás gastritis
  • gyermekekben antralis nodularitás
• a kóroki szerepet bizonyítja, hogy az elimináció gyógyuláshoz vezet
  • szinte minden esetben jelen van a fekélyes betegekben
  • a fekély kialakulásában az ureáznak és egy proteáznak van szerepe
• szerepe van a gyomorrák és a MALT-lymphoma kiváltásában is

Diagnózis

• gyomorbiopsziás anyagban felismerhető:
  • Gram szerint festve
  • ezüstimpregnációval
  • ureáz-reakcióval
  • tenyésztéssel
    • 2 órán belül meg kell kezdeni
• nem invazív módszer a 14C-ureum bontásából keletkezett radioaktív CO2 mérése
  • ezt a betegek gyakran nevezik "fújásnak", és kérdezik meg, hogy hol csinálják
• szerológiailag ELISA-val követhető
  • a baktérium vagy az ureáz elleni ellenanyagok titere jelentősen csökken az eradikáció után

Terápia

• kombinált kezelés:
  • kolloidális bizmutvegyületek
  • amoxycillin
  • metronidazol
• szükséges H2-antagonista adása is

Epidemiológia és prevenció

• a fertőzés terjedésének mechanizmusa nem ismert
  • fejlődő országokban már gyermekkorban magas az infekciós ráta
  • fejlett országokban gyermekkorban alacsony, a 60 éves populáció fele fertőzött
• az ember az egyetlen természetes gazda
• valószínű az emberről emberre való terjedés
• kontaminált endoscop általi fertőzés is lehetséges