Ugrás a tartalomhoz

Jegyzetek medikusoknak/Mikrobiológia/Részletes bakteriológia/G+ bacillusok/Egyéb Mycobacteriumok

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Az atípusos Mycobacteriumok csoportosítása

[szerkesztés]
  • a Runyon-féle csoportosítás alapja a szaporodás sebessége és a pigmenttermelő képesség
  • Runyon I. csoport: fotokromogének
    • ezek csak fény jelenlétében képeznek pigmentet
  • Runyon II. csoport: szkotokromogének
    • ezek sötétben és világosban is képeznek pigmentet
  • Runyon III. csoport: lassan növő, pigmentet nem termelő törzsek
  • Runyon IV. csoport: gyorsan növő, pigmentet nem termelő törzsek
    • csak ezek növekszenek gyorsan

Atípusos Mycobacteriumok

[szerkesztés]

M. kansasii

[szerkesztés]
  • a tüdőben tbc-re emlékeztető elváltozást okoz
  • érzékeny a standard antituberkulotikumokra

M. marinum

[szerkesztés]
  • édes és sós vízben is megtalálható
  • uszodai granulomát okoz (subcutan csomók, bőrfekélyek és tályogok)
  • tetraciklinre érzékeny

M. scrofulaceum

[szerkesztés]
  • a scrofulát okozza
    • ez egy granulomás cervicalis adenitis
    • főleg gyerekekben fordul elő
  • az oropharynxon jut be, és fertőzi a nyirokcsomókat
  • természeti vizekben van jelen
  • a scrofula sebészileg gyógyítható a nyirokcsomó eltávolításával

M. ulcerans

[szerkesztés]
  • előfordulása:
    • Ausztrália
    • Mexikó
    • Afrika
  • subcutan csomók keletkeznek
    • később ezek kifekélyesednek
    • rosszindulatú betegség, progresszióra hajlamos

M. avium-intracellulare

[szerkesztés]
  • ez a két faj egymáshoz nagyon hasonló
    • a rutin labordiagnosztikában nem különítik el őket
  • a tbc-től el nem különíthető tüdőbetegséget okoznak
    • a fertőzés elsősorban immundeficiensekben jelentkezik
  • elterjedtek a vízben és a talajban
  • ellenállóak az antituberkulotikumokkal szemben
    • 4-6 gyógyszert is adnak együtt

M. fortuitum-chelonei

[szerkesztés]
  • ez a két faj is nagyon hasonló egymáshoz
  • elterjedtek a vízben és a talajban
  • földben és vízben élő szaprofiták, betegséget okozhatnak:
    • immundeficiensekben
    • szívbillentyű- vagy csípőízületi protézises egyénekben
  • kezelése:

M. smegmatis

[szerkesztés]
  • gyorsan szaporodó baktérium
  • apatogén
  • a smegma normál flórájának tagja

Mycobacterium leprae

[szerkesztés]

Tenyésztés

[szerkesztés]
  • táptalajon nem szaporodik
  • egér talpában vagy armadillóban (tatuban) tenyészthető
  • optimális szaporodási hőmérséklete: 30°C

Patogenezis és klinikai megjelenés

[szerkesztés]

Patogenezis

[szerkesztés]
  • intracellulárisan szaporodik a következő sejtekben:
    • a bőr histiocytáiban
    • endothelsejtekben
    • a perifériás idegek Schwann-sejtjeiben
  • az inkubációs idő néhány év
    • ezalatt a betegség lassan fejlődik ki

Tuberculoid lepra

[szerkesztés]
  • a celluláris immunválasz korlátozza a baktériumok szaporodását
  • az elváltozásban kevés baktérium látható
  • a granulomában óriássejtek vannak
  • a lepromin bőrpróba pozitív
Megjelenése
[szerkesztés]
  • hypopigmentált macularis bőrelváltozások
  • megvastagodott felületes idegek
  • érzéketlen bőrelváltozások
  • ujjak és végtagok amputálódhatnak

Lepromás lepra

[szerkesztés]
  • a celluláris immunválasz nem tud fellépni a M. leprae ellen
    • a humorális immunválasz ép, de ez nem tudja korlátozni a szaporodását
    • más baktériumok elleni celluláris immunitás is ép
  • az elváltozásokban nagyszámú baktérium van jelen
  • inkább habos histiocyták vannak, mint granulomák
Megjelenése
[szerkesztés]
  • nodularis bőrelváltozások
  • oroszlánszerű arc
  • fokozott csontreszorpció miatt az orr vagy ujjak amputálódnak

Epidemiológia

[szerkesztés]
  • a fertőzés rezervoárja az ember
    • a baktérium nagy mennyiségben van jelen a lepromás leprában szenvedők orrváladékában és elváltozásaikban
    • a fertőzés az ezekkel való kontaktus által terjed
  • világszerte előfordul
    • leggyakoribb Ázsiában és Afrikában

Diagnosztika

[szerkesztés]
  • a baktérium saválló festéssel kimutatható az orrnyálkahártya-kaparékból vagy az elváltozás váladékából
  • a tuberculoid esetekben kevés baktérium látható
    • ilyenkor a lepromin-próba és a granulomák informatívak
  • a syphilis szerológiai vizsgálata leprás betegben álpozitív lehet

Kezelés

[szerkesztés]
  • a kezelés fő szere a dapson
  • a rezisztens törzsek miatt kombinált terápia javasolt:
    • lepromás leprában dapson, rifampicin és clofazimin
    • tuberculoid leprában dapson és rifampin

Megelőzés

[szerkesztés]
  • a fertőzött betegeket el kell különíteni
  • a fertőzésnek kitett gyerekeket dapson-profilaxisban kell részesíteni