Heraldikai lexikon/Züricher Wappenrolle

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az egyik legfontosabb középkori címertekercs. 1335 és 1345 közt jött létre. Egykor csaknem 4 méter hosszú és 12 cm széles volt. 13 cérnával összefűzött pergamendarabból áll és mindkét oldala címerekkel van ellátva. Négy részre oszlik, az utolsó rész elveszett. A hiányzó rész 109 címerrel csak egy 1797-es másolat révén ismert. A címertekercs eredetileg 559 címert, 28 püspöki zászlót tartalmazott és 97 címer név nélkül szerepel. A második pergamenlap előoldalán Magyarország címerét is megadja.

Magyarország címere

1700 körül a híres természetbúvár, Johann Jacob Scheuchzer tulajdonában volt, akinek 1733-as halálát követően a Stadtbibliothek Zürich birtokába került. Ma a Zentralbibliohek Zürich tulajdonában áll és a Schweizerischen Landesmuseum Zürich őrzi. Egy 16. századi másolat Aulendorfban, a Königsegg grófok könyvtárában található.


Első tudományos kiadását Heinrich Runge, az Antiquarischen Museum Zürich levéltárosa készítette 1860-ban.

Irodalom:[szerkesztés]

Merz, W., Hegi, F. (szerk.): Die Wapenrolle von Zürich. Mit einer Einleitung sowie Erläuterungen der einzelnen Wappen, Kurzbiographien der geschlechter und Sachregister. Zürich, 1930.

Külső hivatkozások:

[1]

[2]

Lásd még: címertekercs