Heraldikai lexikon/Szemény mester

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

kép [1]


IV. Béla felesége, Mária királyné udvari ötvösének, Szemöcs mesternek érdemeiért aranypecsétes oklevélben nemességet ad. 1243.[5] (Országos Levéltár.)

[5] A kb. felére kisebbített oklevél rendkívül ünnepélyes alakban van kiállítva. A király hivatkozik a Bödöge veszprémmegyei) faluból való Szemőcs (más olvasás szerint Scemeyn = Szemény) mester kora ifjúságától teljesített szolgálataira s a tatárjárás alatt megmutatott hűségére és ezért őt, testvérét Andronikuszt, valamint Kocs és Kasza nevű unokatestvéreit a nemesek rendjébe iktatja. Az oklevél kezdősorainak olvasása: IN NOMINE S[AN]C[T]E TRINITATIS ET INDIUIDUE UNITATIS AMEN. BEla dei gratia Hungarie, Dalmatie, Choroatie, Rame, Seruie, Gallicie, Lodomerie, Cumanieq[ue] rex in perpetuum. Humana conditio a primo conditore sue tenens originis dignitatem, etiam si sit alicui[us] obnoxietatis rubigine peccatis exigentibus maculata, spirat tamen et intendit p[ri]meue libertatis sue gloria reformari. [2]

Benedek alországbíró Scemeyn a királyné kamaragrófjának Boyon birtokát oda itéli. [3]

Scemeyn a budai királynéi emberek száznagya (centurio) 1246-ban. IV. Béla 1243-ban éerdemeiért a tatárjárás alatt kivette a királynéi szolgák sorából és a nemesek közé emelte, hogy a rokonaival együtt a királyi udvarban élhessen. [4] [5] Zolnay László: "Opus castri Budensis." A XIII. századi budai vár kialakulása. 84-85. l. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. Szerkesztik: GEREVICH LÁSZLÓ - TARJÁNYI SÁNDOR 15. kötet, Budapest, 1963.

A keresztesek esztergami konventjének bizonyságlevele, hogy Poroszlói Gyula és testvérei bajoni birtokukat Scemeyn comes, esztergami polgárnak eladták. [6]

Tudományos Gyüjtemény 1836

Codex Diplomaticus Arpadianus [7]

67. HOMOKBÖDÖGE. Pápai járás. Bedege 1243-ban a királynéé. Az őt szolgáló Scemeyn királynéi aranyművest és rokonait ekkor emeli ki a király falusi nemzetségéből és nemesekké teszi őket.1 Ők lehettek az ősei a XV. század végén élő egytelkes nemeseknek. [8] Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 6. (1967.) (1. rész) 130. (117-150.)


Karácsonyi: Magyar nemzetségek... 57. l. : [9]

SZEMENY. (Zemein.)

Kézai nagyon régi nemzetségnek tartotta, annyira, hogy belőle származtatta a hunok vezéreinek megtett Vela, Kéve (Cuwe) és Kadocsa hősöket, Tele (vagy Csele?) fiait. 2) Kéve sírhelyébl következtetve, e nem valaha Fejérmegyében a mai Kajászó (hajdan Keveaszó) völgyben lakott. A Szemény (Scemeyn, Zemein) személynév még a XlII-ik században is használatos volt. 3) Személy helynév is minden jel szerint a Szeménv személynévből alakult.