Heraldikai lexikon/Szegedi Zsigmond
szigeti Szegedi Zsigmond (Máramarossziget? 1616 k.–1681. július 13.), naplóíró. Apja Szegedi János ( –1639. a húshagyó kedd előtti hétfőn), anyja Thuri Zsófia ( –1647. augusztus 31.). 1644. január 13-án vette feleségül nagybányai Nyírő István leányát, Annát ( –1666. február 10.). Gyermekeik: Sámuel (1645. április 16.- ), Ferenc (1648. szeptember 26.–1653. március 29), Erzsébet (1650. május 24.–1651. március 13.), Zsigmond (1652. január 30.– ; 1699-ben adószedőként szerepel), József (1654. július 5.- ; 1670-ben a fejedelmi táblán a kisebb kancellária írnoka), Sára (1656. 1. 17.– Huszt vára, 1657. július 2. – a lengyelek előli menekülés közben halt meg), Ferenc (1657. szeptember 20.–1659. május 10.), Panda (1660. április 2.–1660. augusztus 31.), János (1662. január 15.– ), Zsófia (1664. augusztus 28.–1664. szeptember 1.). A 10 gyermek közül csak Sámuel, Zsigmond, József és János érte meg a felnőttkort.
Iskolai tanulmányait a sárospataki református kollégiumban végezte, ahol 1643. január 15-én jegyezték be a diákok közé. 1651-ben egy hónapig súlyos beteg volt, majd a felesége is hasonló betegségbe esett. 1652. december 19-én egy okiraton mint máramarosi jegyző szerepel (Jurat. Notar. Comitatus Maramar.). 1654. január 29-én megjelent a gyulafehérvári káptalan előtt, ahol apja, János és annak testvérei, László és Dávid, valamint felesége, Turi Zsófia nevében bemutatta armálisát. A nemessége igazolására azért volt szükség, mert Máramaros vármegye nemesei felmentést kértek II. Rákóczi György fejedelemtől a nemesi felkelés alól. A megye részéről ez ügyben a fejedelemhez küldött egyik követ Szegedi Zsigmond volt (a másik bőlsei Budai Zsigmond), és az Erdélyi Királyi Könyvek 1654. augusztus 26-án Gyulafehérváron kelt bejegyzése szerint a felmentést meg is kapták, mivel bemutatták I. Rákóczi Gyögy 1637. december 2-án kelt adománylevelét, melyben 50 forintot ad Máramaros vármegye azon nemeseinek, akik részt vettek a lengyel hadjáratban, illetve a jövőben mentességet kaptak minden hadi cselekményben való részvétel alól. 1659-ben a leleszi konvent előtt a vármegye jegyzője számára átírás végett bemutatott egy, a Zsigmond király rendelete alapján 1405. november 6-án Visegrádon kelt oklevelet.
Tíz évig állt gróf iktári Bethlen István (1582–1648), korábbi erdélyi fejedelem (1630. szeptember 28.–1630. november 26.), Bethlen Gábor öccsének szolgálatában, egészen annak haláláig (Ecsed, 1648. január 10.). 1665-ben Máramaros vármegye alispánja volt.
1665. november 21-én Zsigmond fiát az enyedi iskolába vitte. 1666-ban meghalt a felesége, amikor ő Fogarason volt az országgyűlésen. 1667. május 10-én küldte Sámuel nevű fiát a fejedelem udvarába. 1667 decemberében újranősült, feleségül vette nemzetes Pankotay Mihály özvegyét, Szénási Ilonát (akinek Erzsébet nevű lányát is ő nevelte fel, majd 1675-ben ifjabb Szegedi Zsigmond felesége lett: nekik négy gyermekük született). 1669. február 2-án az enyedi iskolába vitte József fiát. 1670-ben mint a megye főjegyzője készíti el Hunyadi János 1453. június 1-jén Hátszegen kelt oklevelének másolatát.
A felesége Nyírő Anna, akinek lánytestvére, Erzsébet a férjével Nagybányán lakott és azok közé tartoztak, akik anyagilag támogatták a külföldi akadémiákon (Wittenberg, Heidelberg, Franeker) tanuló református ifjakat, akárcsak Szegedi Zsigmond a feleségével.
Az 1655–1681 közt vezetett naplójára (melyet a fia, Zsigmond 1675–1738 közt folytatott) 2015-ben Zsupos Zoltán, az OL munkatársa bukkant rá a levéltár anyagában. Ennek az első oldalán egy nagyon jelentős forrásnak számító rovásírásos ABC látható. Megtaláljuk benne a családjára vonatkozó genealógiai feljegyzéseket, a gyógynövények felhasználásával kapcsolatos tudnivalókat, tanácsokat, egy égi jegy alatt található néhány ország és főváros, valamint néhány ország címerének a leírását is (melyeket talán egy korabeli kalendáriumból másolt ki). A naplóban található címerleírások a magyar nyelvű heraldikai nevezéktan és címerleírás szempontjából már önmagában becses emlékké teszik a naplót. (Számomra ennél csak egyetlen korábbi adat ismert, a csökmői Karácsony család 1606-os címeres levelének 1620-as magyar nyelvű átirata a Váradi Káptalan jegyzőkönyvében.) A fő értéke azonban a benne található rovásírásos ABC.
A napló korábban Szilágyi István (1819–1897), a máramarosszigeti főiskola hittani tanszéke tanárának, majd igazgatójának, az MTA levelező tagjának a tulajdonában volt, (ugyanebből a városból származott a Szegedi család is), majd tőle a Radvánszky családon keresztül került az Országos Levéltárba. A naplót 1850-ben Szilágyi köttette újra, amikor a rovásírásos ABC-t a pergamenborítóról a könyv belsejébe helyezte át, amivel megóvta a megsemmisüléstől.
Irodalom[szerkesztés]
Zsupos Zoltán: A székely írásról. Budapest, 2015. 29-50.