Heraldikai lexikon/Szegedi Zsigmond

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szegedi Zsigmond naplójának rovásírásos ABC-je, 1655 k. (MNL OL, P 568, 45. tétel, D 5. No. 17.; p. 94r) Zsupos 2015. 74.
Szegedi Zsigmond rovásABC,1655 k.jpg
Szegedi Zsigmond naplójának címerleírásai, 1658 k. (MNL OL, P 568, 45. tétel, D 5. No. 17.; p. 94r)

szigeti Szegedi Zsigmond (Máramarossziget? 1616 k.–1681. 7. 13.), naplóíró. Apja Szegedi János ( -1639. a Húshagyó kedd előtti hétfőn), anyja Thuri Zsófia ( -1647. 8. 31.). 1644. január 13-án vette feleségül nagybányai Nyírő István leányát, Annát ( -1666. 2. 10.). Gyermekeik: Sámuel (1645. 4. 16.- ), Ferenc (1648. 9. 26.-1653. 3. 29), Erzsébet (1650. 5. 24.-1651. 3. 13.), Zsigmond (1652. 1. 30- ; 1699-ben adószedőként szerepel), József (1654. 7. 5.- ; 1670-ben a fejedelmi táblán a kisebb kancellária írnoka), Sára (1656. 1. 17.-Huszt vára, 1657. 7. 2. - a lengyelek előli menekülés közben halt meg), Ferenc (1657. 9. 20.-1659. 5. 10.), Panda (1660. 4. 2.-1660. 8. 31.), János (1662. 1. 15.- ), Zsófia (1664. 8. 28.-1664. 9. 1.). A 10 gyermek közül csak Sámuel, Zsigmond, József és János érte meg a felnőtt kort.

Iskolai tanulmányait a sárospataki református kollégiumban végezte, ahol 1643. 1. 15-én jegyezték be a diákok közé. 1651-ben egy hónapig súlyos beteg volt, majd a felesége is hasonló betegségbe esett. 1652. 12. 19-én egy okiraton mint máramarosi jegyző szerepel (Jurat. Notar. Comitatus Maramar.). 1654. 1. 29-én megjelent a gyulafehérvári káptalan előtt, ahol apja, János és annak testvérei, László és Dávid, valamint felesége, Turi Zsófia nevében bemutatta armálisát. A nemessége igazolására azért volt szükség, mert Máramaros vármegye nemesei felmentést kértek II. Rákóczi György fejedelemtől a nemesi felkelés alól. A megye részéről ez ügyben a fejedelemhez küldött egyik követ Szegedi Zsigmond volt (a másik bőlsei Budai Zsigmond), és az Erdélyi Királyi Könyvek 1654. 8. 26-án Gyulafehérváron kelt bejegyzése szerint a felmentést meg is kapták, mivel bemutatták I. Rákóczi Gyögy 1637. 12. 2-án kelt adománylevelét, melyben 50 forintot ad Máramaros vármegye azon nemeseinek, akik részt vettek a lengyel hadjáratban, illetve a jövőben mentességet kaptak minden hadi cselekményben való részvétel alól. 1659-ben a leleszi konvent előtt a vármegye jegyzője számára átírás végett bemutatott egy, a Zsigmond király rendelete alapján 1405. 11. 6-án Visegrádon kelt oklevelet.

Tíz évig állt gróf iktári Bethlen István (1582-1648), korábbi erdélyi fejedelem (1630. 9. 28.-1630. 11. 26.), Bethlen Gábor öccsének szolgálatában, egészen annak haláláig (Ecsed, 1648. 1. 10.). 1665-ben Máramaros vármegye alispánja volt.

1665. 11. 21-én Zsigmond fiát az enyedi iskolába vitte. 1666-ban meghalt a felesége, amikor ő Fogarason volt az országgyűlésen. 1667. 5. 10-én küldte Sámuel nevű fiát a fejedelem udvarába. 1667 decemberében újra nősült, feleségül vette nemzetes Pankotay Mihály özvegyét, Szénási Ilonát (akinek Erzsébet nevű lányát is ő nevelte fel, majd 1675-ben ifjabb Szegedi Zsigmond felesége lett: nekik 4 gyermekük született). 1669. 2. 2-án az enyedi iskolába vitte József fiát. 1670-ben, mint a megye főjegyzője készíti el Hunyadi János 1453. 6. 1-jén Hátszegen kelt oklevelének másolatát.

A felesége Nyírő Anna, akinek lánytestvére, Erzsébet a férjével Nagybányán lakott és azok közé tartoztak, akik anyagilag támogatták a külföldi akadémiákon (Wittenberg, Heidelberg, Franeker) tanuló református ifjakat, akárcsak Szegedi Zsigmond a feleségével.

Az 1655–1681 közt vezetett naplójára (melyet a fia, Zsigmond 1675–1738 közt folytatott) 2015-ben Zsupos Zoltán, az OL munkatársa bukkant rá a levéltár anyagában. Ennek az első oldalán egy nagyon jelentős forrásnak számító rovásírásos ABC látható. Megtaláljuk benne a családjára vonatkozó genealógiai feljegyzéseket, a gyógynövények felhasználásával kapcsolatos tudnivalókat, tanácsokat, egy égi jegy alatt található néhány ország és főváros, valamint néhány ország címerének a leírását is (melyeket talán egy korabeli kalendáriumból másolt ki). A naplóban található címerleírások a magyar nyelvű heraldikai nevezéktan és címerleírás szempontjából már önmagában becses emlékké teszik a naplót. (Számomra ennél csak egyetlen korábbi adat ismert, a csökmői Karácsony család 1606-os címeres levelének 1620-as magyar nyelvű átirata a Váradi Káptalan jegyzőkönyvében.) A fő értéke azonban a benne található rovásírásos ABC.

A napló korábban Szilágyi István (1819-1897), a máramarosszigeti főiskola hittani tanszéke tanárának, majd igazgatójának, az MTA levelező tagjának a tulajdonában volt, (ugyanebből a városból származott a Szegedi család is), majd tőle a Radvánszky családon keresztül került az Országos Levéltárba. A naplót 1850-ben Szilágyi köttette újra, amikor a rovásírásos ABC-t a pergamenborítóról a könyv belsejébe helyezte át, amivel azt megóvta a megsemmisüléstől.

Irodalom[szerkesztés]

Zsupos Zoltán: A székely írásról. Budapest, 2015. 29-50.