Heraldikai lexikon/Strucctoll

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pázmány Péter bíboros pecsétje


Névváltozatok:

tollforgó (Csergheő ArchÉrt. 1888/2. 134.[1])


Rövidítések:

A strucctollak, mint az öltözék részét képező divatkiegészítők 1700 táján különféle útvonalakon érkeztek Európába. Nyugat-Afrikából Franciaországba Saint-Louis-n (Réunion szigete) és az Atlanti-óceánon, valamint a Szaharán (a marokkói Akkán és Agadiron) keresztül. A strucctollak emellett az oszmán Birodalomban mindig is jelen voltak. Alexandria, Tripoli és Tunisz közvetítésével értékesítették Európában, különösen Livorno és Velence kikötőin át. Itáliából nagy mennyiségben érkezett Bécsbe is.

A keleti stílus nagyban befolyásolta a divatot és a lakberendezést, különösen Franciaországban, ahol XIV. Lajos udvarában gyakran tartottak török és perzsa kosztümös bálokat. Bécsben a különféle színű és méretű strucctollak nagyon gyakran díszítették a színházi és operaelőadásokat, a bálokat és más összejöveteleket. Megtalálhatók a háztartások berendezésének jegyzékeiben, a díszmenetek és temetések kellékeiben. A törökökkel 150 éven át fennálló konfliktus miatt a nemesi udvarokba a hadizsákmánnyal sokféle ún. török áru került (szőnyegek, fegyverek). Ezért a strucctollak használata is sokkal jobban el volt terjedve.