Heraldikai lexikon/Schönherr Gyula

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Schönherr Gyula.jpg

Schönherr Gyula.

Ismertető szöveg: «A magyar nemzet története» szerkesztője és írói. «A magyar nemzet története» czímmel megindult jeles munka, a melyet Szilágyi Sándor szerkeszt és az Athenaeum bocsát közre, kétségtelenül egyik legmaradandóbb emléke lesz az ezredéves multunkat ünneplő szellemi törekvéseknek. Bármily különféle, fontosabbnál fontosabb nyilvánulásait állítsa elénk a magyar genius a műveltségnek minden ágában: első sorban történetiróinkra vár az a nagy feladat, hogy tiszta világításban mutassák be az átélt hosszú idő viszontagságos küzdelmeit a most élő nemzedéknek. Csak akkor ünnepelhetjük valódi lelkesedéssel hazánk megalapításának ezredik évfordulóját, ha megismerjük a letűnt századok történelmét; ha tudjuk, mily vészes hányatásokon kellett nemzetünknek átesnie, hogy államalkotó erejét nemcsak megőrizze, hanem gyarapítsa, szilárdítsa is. Csak akkor fogjuk valódi kegyelettel őseink emlékét ünnepelni, ha lelki szemeink elé állítva látjuk azt a nagy munkát, a melylyel a mai Magyarország alapjait megvetették. E gondolat ösztönözte a magyar történetirókat az említett nagy mű létesítésére; ez serkentette a derék szerkesztőt, Szilágyi Sándort, hogy kiváló történettudósaink sorából épen azokat nyerje meg vállalatának, a kik egy-egy korral már régebben behatóan foglalkoztak, tehát közreműködésük már eleve biztosíték a tudományos sikerre nézve. Magától értetik, hogy nem minden kiváló történetírónk vesz részt a mű írásában; de a kik részt vesznek, régiek és újabbak, valamennyien nagy buzgalommal végzik feladatukat. ...ez alkalommal történetíróink közül bemutatjuk a nagy szabású mű íróit... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.)


Schönherr Gyula (Nagybánya, 1864. szeptember 26. - Nagybánya, 1908. március 24.) történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bajorországi eredetű családból származott. Apja, Schönherr Antal ügyvéd, Nagybánya választott, később kinevezett rendőrkapitánya volt. Schönherr Gyula Szatmáron érettségizett. 1882-ben családja nyomására a bécsi Pázmáneumba került, ám csak egy tanévet töltött itt. 1883 és 1886 között jogot hallgatott a budapesti egyetemen, majd 1886-1887-ben az Institut für Österreichische Geschichtsforschung ösztöndíjasaként történeti segédtudományokat tanult Bécsben. 1889-ben államtudományi oklevelet szerzett Budapesten. 1889 és 1893 között a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának gyakornokaként, 1893-1894-ben a levéltári osztály segédeként, 1894-től 1900-ig segédőreként, 1900 és 1907 között őreként, majd igazgató őreként tevékenykedett. 1901-től 1907-es visszavonulásáig a budapesti egyetem magántanáraként oktatott. 1892 és 1898 között a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság jegyzője, 1899 és 1907 között titkára volt. A Magyar Történelmi Társulat 1893-ban választmányi tagjává választotta. 1896 májusában az Akadémia levelező tagja lett, 1898-ban elnyerte az intézmény Scitovszky János Alapítványának díját. 1897-ben az újonnan létrehozott Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége titkárává nevezték ki. ... (Forrás: Wikipédia)

Schönherr Gyula történész, magántanár A budapesti egyetemen tanult jogot 1883 és 1886 között. 1889- ben államtudományi doktori oklevelet szerzett. 1901-ben a bölcsészkaron egyetemi magántanári képesítést szerzett a 14–15. századi magyar történelem tárgyköréből.


Művei[szerkesztés]

SCHÖNHERR Gyula: A Garázda nemzetség czimeres levele. Turul 12 (1894) 9–12.