Heraldikai lexikon/Rumbold Bernát

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A Victoria zászlógyár és díszítő vállalat fejléces számlája, Budapest 1906, Kiskunkfélegyháza városi tanácsa részére, a Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala alkalmából rendezett díszravatalhoz.
Victoria zászlógyár és díszítő vállalat díszes fejlécű számlája, Budapest 1908
Királyváró pavilon Vilmos német császár és I. Ferenc József átutazása tiszteletére a Déli vasútállomáson, 1893
Rumbold reklám, Vasárnapi Ujság 1897. 840. és 856. lap
Rumbold Gyula plakátja, 1915

Rumbold Bernát (Pest, ker.: 1848. 2. 20.-Budapest, 1922. 8. 20.),[1] festő, címfestő, zászlógyáros, címerfestő. A neve előfordul Rumboldt, Rumpold alakban is. 1877-ben vette feleségül Fischer Ilonát (1856-1903[2]), fiuk Rumbold Gyula Sándor (1887-1959), válogatott labdarúgó, iparművész. Ő vette át az apja zászlókészítő és dekorációs vállalkozását. További gyermekeik R. Margit Róza (*1879)[3], R. Károly Bernárd (*1881)[4], R. Ilona (*1884).[5] R. Olga (*1885),[6] R. Lajos, R. Attila (1893-1962),[7] R. Géza.

1842-ben Rumbold Jakab (1804-1884) festő nyitja meg címfestészeti vállalkozását, amely 1869-ben az I. kerületi Fő utca 27. szám alatt dolgozott. 1888-as cégek kézikönyvében megjelent hirdetésük szerint már zászlót is készítettek.67[8]

Rumbold Bernát Tagányi Károllyal és Altenburger Gusztáv címerfestővel együtt adta ki a Magyarország czimertára (Budapest, 1885) című könyvet. Az előfizetési pénzek Rumbold úrnak voltak címezedők Budapestre, Múzeum-körút 29. sz. alá.[20] A magyar Siebmacher néhány helyen egy bizonyos Rumbold címergyűjteményre (Sammlung Rumbold) is hivatkozik,[9] valamint Rumbold Bernát által készített rajzokat (Nach d[em] Orig[inal], durch B[ernhard] Rumbold) is említ.[10] Eszerint tehát (részben) ő készíthette ezen mű címerrajzait is.

"Az első „stáció” természetesen a Mester utca és Angyal utca sarkán lévő Arany Angyal volt, mert Lindmayeréknál mindig talált szakmai „előkelőségeket”. Ott ült az ivóban a Liliom utcai puskaműves és a Tompa utcai kályhás társaságában szomszédjuk, Rumbold úr, a Viktória Zászlógyár tulajdonosa, aki arra volt büszke, hogy választások, nagy temetések és más „sokadalmak” idején az ő nevét emlegették legtöbben, az ő portékája volt a legkapósabb az országban (később még ismertebb lett a név, mert az ő fia volt a magyar futball hőskorának nagy tehetségű bekkje, a Rumbold-Payer-kettős oszlopa), s nem hiányzott az uborkasavanyító Altmann sem, a szomorú véget ért nagy magyar versenylovas apja." (Nemes Sára. 350.)[21]

Victoria zászló és diszítővállalat:

1860
Girókuti képes naptára 1860. évre. Utasitó B.pesti czimtár. Czimer és czég festő (Waffen und Schild Mhler.) Rumbold Jakab, kerepes út 63. [22]

1880-1881
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold Bern., Bernh,, czímfestő, Schildermaler, VIII, fhg-Sándor-u. 38. — Jak., czimfestő, Schildermaler, VIII, fhg-Sándor-u. 38.[23]

1882
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold Bern., Bernh., czímfestő, Schildermaler, IV, muzeum-körút 17. — Jak., czimfestő, Schildermaler, VIII, fhg-Sándor-u. 38.[24] Az Egyetem téri [március 15-i] ünnepségek második évében a tér és a szomszédos utcák díszítését már professzionális vállalkozás, a „Rumbold és fia” cég készítette.653 [653 Egyetértés, 16. évf. 1882. márc. 15. 74. sz. 2.] 122. lap

1885-1886
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold Bern., Bernh., czimfestő, Schildermaler, IV, muzeum-körút 29. — Jak[ab], czimfestő, Schildermaler, VIII, fhg-Sándor-u. 38.[25]

1888
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. IV, muzeum-körút 29. és VIII, Esterházy-u. 6.[26] Diszítők. Rumbold B., IV, muzeum-körút 29.[27] Zászlógyárak. Rumbold B., IV, muzeum-körút 29. és VIII, Esterházy-u. 6.[28]

1890
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B., czégb. Rumbold Bernát czim-, czimerfestő- és diszitő-üzlettulajd., IV, muzeum-körút 29.[29] Díszítők. Rumbold B., IV, muzeum-körút 31.[30]

1891-1892
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Czimtábla-öntöde. Rumboldt J. VI, muzeum-körút 31.[31] Diszítők. Rumbold J., IV, muzeum-körút 31.[32] Papirmachégyár. Rumbold J., IV, muzeum-körút 31.[33] Rumbold Bern., czímfestő, VI, lőportár-dülő 1722. — I. zászlógyáros, VII, k.-váczi-út 1722.[34] Díszítő; — ünnepélyekhez és fogadtatásokhoz. Rumbold J., IV, muzeum-körút 31. Diadalkapuk, zászlók, czímerek és egyéb díszítési tárgyak kölcsön adatnak.[35] Zászlógyárak. Rumbold J., IV, muzeum-körút 31. Diadalkapuk, zászlók, czímerek és egyéb díszítési tárgyak kölcsön adatnak.[36]

1893
A politikai reprezentáció közkedvelt eszközeként Ferenc József 1893–94-es magyarországi körútjának szinte minden állomásán állítottak diadalívet. A kor historizáló hangulatának megfelelően többféle stílust keverve és felelevenítve, legyen az gótika, reneszánsz, vagy éppen „magyar stíl”27. [27 Nógrádi Lapok és Honti Híradó. Balassa-Gyarmat, 22. évf. 1894. szept.18. 38. szám. 1. p] Komoly tervezőmunkáról ekkor már aligha beszélhetünk. A 19. század végére megjelentek az efemerekre készítésére szakosodott önálló cégek, mint például Rumbold Bernát budapesti építőcége, amely az ország bármely pontjára vállalt diadalív építést. A könnyen szállítható és többször felhasználható szerkezetek egyrészről praktikus és olcsó megoldást kínáltak, másrészről azonban uniformizálták az ünnepségek installációit.[11]

1894
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold Bern., czimfestő, IX, tűzoltó-u. 14.[37]

1894-ben az 1896-os millenniumi kiállítás hadügyi csoportbizottsága nagy léptékű [papírmasé] kiállítási bábukat szándékozott rendelni a millenniumi hadügyi kiállítás „bábalakjainak és lómakettjeinek” elkészítésére, Maugsch Nándor gyárától (Maugsch N. I-ső Magyar Machée-játékszergyár). Az igazgatóság – pályáztatás ide, pályáztatás oda – kezdetektől őt favorizálta. Igaz, számba vehető versenytárs sem nagyon akadt Magyarországon, legalábbis olyan, amelyiknek elegendő kapacitása lett volna a gyártásra. Az egyetlen itthoni, egyébként véletlenül jelentkező cég, Csathó Aurél és Rumbold Bernát cége a „Victoria” Zászló- és Papírmachégyár, Díszítési Vállalat nem jelentett konkurenciát. Hivatalos ajánlatát Maugsch 1894. november 14-én tette meg, 60 darab műlóra. Lovai fából és papírmaséból készülnek, – jelzi az ajánlatban, a technológia az ő saját találmánya. Csathó és Rumbold Budapesten, a Józsefvárosban működő cége valóban hasonló profilú volt, és úgy került képbe, hogy egy Maugschnak szóló levélre, címzésként, Maugsch neve helyett, tévedésből „Mangold” nevet írtak, amit viszont a posta nem tudott azonosítani, s ezért a levelet „Rumbold” cégéhez kézbesítették. Rumboldék ezt felkérésnek vették, s tulajdonképpen a kiállítási igazgatóság meglepetésre bejelentkeztek, jelezve, hogy küldenének bírálatra modelleket. (Erre végül is nem került sor.) A félreértésről, a Rumbold cég bejelentkezésének okáról Bernolák Károly a hadügyi csoportbizottság 1894. december 1-jei ülésén tájékoztatta a bizottsági tagokat. Az ülés jegyzőkönyve: HL HM 102/1894. december 1. [12]

1896
Gelléri Mór szerk.: Az ezredéves országos kiállítás kalauza. Budapest, III. 1896. (második kiadás) 251. Heves vármegye pavillonja..., melyet mezőgazdasági gyűjteményes kiállítása részére Rumbold tervei szerint építettek 144 m. területen.[38] 40. lap

1896-1897
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. utóda, IV, muzeum körút 31.. gyár IX, tűzoltó-u. 14.[39][40][41][42]

1897
Veszprémi Független Hirlap, 17. évfolyam 1897. december 11.
A német császár és román király látogatásainak ünnepies lezajlása után altalános érdeklődés tárgya volt, hogy ki díszítette a főváros utczáit, melyek megtagadó [sic!] szépséggel, impozáns pompával a nagy közönség osztatlan tetszését nyerték meg, mit uton-utfélen lehetett hallani a gyönyör nyilvánításai áltál. Az elmúlt ünnepélyek emlékeit képekben és leírásokban megörökítették lapjaink, de azt a tényezőt, ki e mesés szép látványosságot a bevonulás útvonalán felállított lombfüzéres árbőcz-erdőknek zászló- és czimer díszítéseit oly kiváló ízléssel létesítettet elfelejtették méltányolni. E mulasztást pótoljuk most, midőn Rumbold B. díszítő és záslógyáros e fényes alkotásáról megemlékezünk, mely azomban nem áll egyedül, mert Rumbold díszítései adták meg eddig is az ünnepies fényt és jelleget minden ünnepélyes alkalommal az országban. Igy a közelmúlt tatai hadgyakorlatok alkalmából ő Felségének és a német császárnak ünnepies fogadtatására Komárom diadalkapuja, Tata város diadalkapuja és díszítései, az országban eddig rendezett kiállítások díszítései, a vaskapu ünnepélyes megnyitásara készített inpozáns díszítések, mind Rumbold B. művészies ízléssel párosult dekorálásával nyertek kifejezést. De Rumbold B. a heraldika és dombormüvészet terén is oly alkotásokkal bir. melyek őt méltán a művészek sorába emelik s erre kívánjuk különösen irányítani t. olvasóink figyelmét, papir-dombor-mügyártás, zászlók czimeres és czimer- nélküli, farsangi kellékek és czikkek stbre mindezekről kívánatra átjegyzéket küld, Rumbold B. czimer- és zászló gyára, Budapest, IX. Liliom-utcza 52. [43]

1898
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. utóda, czégb. Löbl Bernát, czimfestő, diszítő és papirdombormü tárgyakat készitő, IX, liliomutcza 52. Telefon 52—09.[44] Czimtábla-gyárak. Rumbold B. utóda, IV. muzeumkörút 31. Telefon 52—09. Gyár és raktár IX, liliom-u. 52.[45] Rumbold B. utóda, IV, muzeumkörút 31. Telefon 52—09. Gyár és raktár IX, liliom-u. 52.[46][47][48][49] Rumbold B. utóda, IV, muzeumkörút 31., gyár és raktár IX, tüzoltóutcza 14.[50]

1899
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. utóda, czégb. Löbl Bernát, czimfestő, diszítő és papirdombormü tárgyakat készitő, IX, liliomutcza 52. Telefon 52—09.[51]

1901
Kőszeg és Vidéke. 1901. szeptember 8. A választási mozgalmak zajától visszhangozik az egész ország. A képviselő-jelölés, a választási küzdelem bevezetése mindenütt folyik s ennek nyomán nemsokára zászlótliszt ölt az ország minden városa, községe, hogy ezzel hirdesse, kibe helyezi bizalmát a vezető értelmiség és ez alá toborozza a választó polgárokat. A választási aktusnak ezt a legfontosabb eszközét, a választási lobogót, százával rendelik a kerületek s ebben az eszközben, mely a győzelemnek egyik fő feltétele, kell hogy bizonyos garanciát szilárdságot, szintartósságot bírjanak a megrendelők. A múlt tapasztalatai tanítják, hogy a választási időszakra gombamódon keletkeztek választási zászló (úgynevezett) gyárak, melyek olyan zászlókat szállítottak, hogy egy esőmosás után színehagyott rongyokká váltak, a névfelirat olvashatlauiiá lett s a választási kampány után pedig a „gyár" már megszűnt, feltalálhatlan lett s minden reklamáció lehetetlenné vált. Ezért figyelmeztetjük a választási mozgalmak t. vezetőit, hogy a képviselő-jelölt lobogókat csakis ismert megbízható cégnél rendeljék, hol a selejtes szállítás ki van zárva. Ilyen a régi jóhirű, az egész országban előnyösen ismert Rumbold B. zászlógyára (Budapest, IV., Liliom utca 52. sz.), mely 1842. év óta áll fenn s minden irányban méltó a bizalomra s garanciát nyújt arra, hogy netaláni reklamációk is kívánat szerint eszközöltetnek.[52]

1900-1901
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. utóda, czégb. Löbl Bernát, czimfestő, díszítő és papirdombormü tárgyakat készítő, IX, liliomutcza 52. Telefon 52—09.[53] Rumbold Bernát, czimfestő m.. IX. liliom-u. 52.[54] A Magyar Könyvszemle előfizetési díját 1900 április 1-töl 1900 június 30-ikáig beküldték... Rumbold Bernát[55]

1901-1902
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold Bernát, czimfestő m., IX, liliom-u. 52.[56]

1902-1903
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. «VICTORIA» zászló- és diszitövállalat. Társtulajdonos és művezető: Rumbold B. Gyár : IX, liliom-u. 52. Iroda: VI, Andrássy-út 1. Tel. 29-52. Elvállal minden díszítési munkát. — Készit zászlókat, tükröket; üveg reclám-táblákat, tánczrendeket és papirmaché árukat. [57] [58][59][60] Rumbold Bernát, czimfestő m., IX liliom-u. 52.[61] (Valószínűleg ekkor szerepel először a Victoria cégelnevezés.)

1903
Deutsch F. Károly kereskedő, a Victoria Zászló és Diszitő Vállalat képviselője, Budapest VI. Andrássy út 1. Csathó Aurél lapszerkesztő, a Victoria Zászló és Diszitő Vállalat képviselője, Budapest V. Bálvány u. 5. [62]

Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. IX, liliom-u. 52.[63] «VICTORIA» zászló- és diszitővállalat. Társtulajdonos és művezető: Rumbold B. Gyár: IX, liliom-u. 52. Iroda: VI, Andrássy-út 1. Tel. 29—52. Elvállal minden diszitési munkát. — Készit zászlókat, reclám-táblákat, tánezrendeket és papirmaché árukat. [64] [MGHT] b) Pártoló és évdíjas tagok. Rumbold Bernát. Budapest. Turul 1903/4.[65]

1903-1904
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold B. IX, liliom-u. 52.[66][67] «VICTORIA» zászló- és diszitővállalat. Társtulajdonos és művezető: Rumbold B. Gyár: IX, liliom-u. 52. Iroda: VI, Andrássy-út 1. Tel. 29—52. Elvállal minden diszitési munkát. — Készit zászlókat, reclám-táblákat, tánezrendeket és papirmaché árukat.[68]

1905-1906
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Bumbold Bernát, zászlógyáros, VIH, nap-u, 29.[69] Victoria zászló és diszítővállalat. Deutsch F. Károly és Csathó Aurél. Közk. társ., együttes czégjegyzéssel biró tagjai: Deutsch F. Károly és Csathó Aurél, czímfestő-, zászló- és díszítési ezikkek készítési üzlettulajd., VI, Andrássy-út 1. Tel. 29—52.[70] Victoria zászlógyár, IX. liliom-u. Tel. 29—52.[71]

1906
1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor a vonat Kiskunfélegyházán is megállt és a pályaudvar feldíszítését egy másik pesti cég mellett a szintén pesti székhelyű, Csathó Aurél és Rumbold Bernát nevével fémjelzett „Victoria” Zászló- és Papírmachégyár, Díszítési Vállalat szállította. A városi tanács részére az alábbiakról adtak számlát: 11 db címerpajzs 2-2 zászlóval; 2 diadalkapu, a faváz vörös-kék bevonása; ünnepi sátor aranyozott lándzsákkal, bordó szövettel díszítve, padló és híd vörös moltonnal(52) bevonva; 50 db 7 méteres oszlop vörös bevonása; összesen 60 darab különböző méretű nemzeti zászló kölcsönzése.(53)

(52) Molton: molleton francia szóból, vászonkötésű gyapjúszövet.
(53) BKMÖL V. 175/b. 4825/1906. A Victoria vállalat 1906. november 7-én kelt számlája a városi tanács részére.

(KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: II. Rákóczi Ferenc hamvai Félegyházán. Múltbanéző. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár elektronikus folyóirata. 3. sz. (2011.08.12)[72] [73])

1906-1907
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Rumbold Bernát, zászlógyáros, VIII, Baross-u. 91.[74] Victoria zászló és diszítővállalat, Deutsch F. Károly és Csathó Aurél. Közk. társ., együttes czégjegyzéssel biró tagjai: Deutsch F. Károly és Csathó Aurél, czimfestő-, zászló- és díszítési czikkek készítési üzlettulajd., VIH, Baross-u. 91. Tel. 52—09.[75] [MGHT] b) Pártoló és évdíjas tagok. Rumbold Bernát. Budapest. Turul 1906/4.[76]

1907-1908
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Victoria zászló és diszítővállalat, Deutsch F. Károly és Csathó Aurél. Közk. társ., együttes czégjegyzéssel biró tagjai: Deutsch F. Károly és Csathó Aurél, czímfestő-, zászló- és díszítési czikkek készítési üzlettulajd., VIH, Baross-u. 91. Tel. 52—09.[77]

1908
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928: Zászlógyárak: Csathó A. és Bumbold B., YIH, Barossu. 91. Telefon 52—09. [78] Decoratio-festők. Viktória zászlógyár és diszitő vállalat, Csathó Áurél és Rumbold Bernát, VIII. Baross-u. 91. Telefon 52-09.[79] Diszitők ünnepélyekhez.[80] Festészeti műterem.[81] Gyermekjátékok és hintalovak.[82] Papirmaségyárak.[83] Szinpadi kellékek.[84] Lakás-jegyzék. Rumbold, (Rumbolt) — Bernát, zászlógyáros, VIII, Baross-u. 91.[85]

A Veszprémi Hírlap 1908. augusztus 23-án, a király születésnapja alkalmából a városban tett látogatása alklamából írta:

"Őfelsége a király
városunkba jövetele alkalmával Veszprém királyhű közönsége a lehető legimpozánsabban akarja fogadni szeretett királyát, miért is a vármegye és város vezetősége elhatározta, hogy az összes középületeket a legfényesebben feldiszitteti, diadalkapukat állit fel, egyben felhivja a város minden egyes polgárát, hogy a ritka ünnepélyes alkalomnak megfelelőleg házát diszitse és lobogózza fel. Minthogy pedig a Victoria zászló és diszitő-vállalat az összes ajánlattevők között a multban teljesitett ilynemű munkálatainak rendkivüli sikere folytán a legnagyobb garanciát nyujtotta arra nézve, hogy a diszités a tervnek megfelelően fényes s impozáns lesz, a vármegye és város vezetősége a megyei és városi középületek diszitését, valamint a diadalkapuk felállitását és feldiszitését a Victoria zászló és diszitő-vállalatnak adta át. A cég elvállalja a magánházak feldiszitését is, még pedig a lehető legjutányosabb árban, amennyiben idehozza egész diszitési raktárát, mely a leggazdagabb az országban. Kérjük az érdekelt közönséget, hogy megrendeléseit akár közvetlenül a cégnél (Budapest, Baross-utca 91.), akár a cég itteni vezérképviselőjénél: Boskovitz Ignác kárpitosmesternél már most annyival is inkább megtenni sziveskedjék, mert később a megrendelések a munka felhalmozódásánál fogva már sokkal drágábban lesznek eszközölhetők. Megjegyezzük, hogy az egybeszőtt (merinó) cimeres lobogókat egyedül mi készitjük Magyarországon budapesti gyárunkban. Zászlókat Boskovitz Ignác kárpitosmester papvásár-utcai üzletében tartunk raktáron, hol azok bármikor megtekinthetők. Csathó Aurél és Rumbold Bernát Budapest, Baross-utca 91. Telefon: 52-09."[86]

1909
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Telefon 52-09. „VICTORIA" Alapitlatolt 1842. ZÁSZLÓ- ÉS PAPIEMACHÉ-GYÁR DÍSZÍTÉSI VÁLLALAT. Csathó Aurél és Rumbold Bernát, Budapest, VIII., Baross-u. 91. Zászlógyártás. Merinó kecskeszőr szövetből készít a gyár: hivatalos, címeres, jelvényes, betűmonogrammos zászlókat, bárminő színösszetételben. Szintartóságért szavatosság. Gyapot-zászlók: képviselőválasztási zászlók felirattal. Reklám-zászlók stb. Festészeti osztály. Színházi diszlelek, színpadok, színpadi részletek, színpadok teljes felszereléssel. Mindennemű festészeti munkák. Címtáblák, cégtáblák. Címertani festméinek szabályszerű kivitelben. Papirmaché-osztály. Domborművek, cimerek, cimerpajzsok, régi fegyverzetek. Fali és mennyezeti díszítések és díszítési alkatrészek, élelmiszerek hű utánzatai, reklámtárgyak, színpadi kellékek. Díszítési osztály. Mindennemű díszítési anyag és alkatrészek gyártása és kikölcsönzése, u. m.: árbócok, diadalkapuk, obeliszkek; termek és épületek díszítései, ünnepekre és felavatásokra. Egész városrészek, útvonalak díszítése tervrajz szerint, kölcsön díj mellett. Szinnyomatu ábrákkal nyomott árjegyzékek kivánatra bérmentesen küldetnek. [87][88]

1911
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Csathó Aurél és Rumbold Bernát. A «Victoria» zászló- és diszitő vállalat tulajdonosai, IX, páva-u. 7. Telefon : 52—09. Alapíttatott 1842-ben. Merino-zászlók egybeszőve minden kivitelben. [89][90][91][92][93][94][95][96] Rumbold Bernát, zászlógyáros, IX, Szvetenay-u. 41.[97]

1912
A Viktória zászló és diszitő vállalat, Csathó Aurél és Rumbold Bernát czég a Páva-utcza 7. szám alatt működött.[98]

Victoria zászló és diszitővállalat, Csathó Aurél és Rumbold Bernát, társt. Csathó Aurél és Rumbold Bernát, czimfestő-, zászló- és díszítési czikkek készítési üzlettulajd. A czég a társtagok által együttesen képviseltetik s akképen jegyeztetik, hogy a czimbélyegzővel előnyomott «Victoria» zászló és diszitő vállalat czégtoldat alá Csathó Aurél irja a «Csathó Aurél» nevet, Rumbold Bernát pedig irja az «és» kötszót és a «Rumbold Bernát» nevet, IX, páva-u. 7. Tel. 52—09.[99]

1914
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Csathó Aurél és Rumbold Bernát, 1. Viktória zászló és diszitő vállalat. [100] Csathó A. és Rumbold 8. «Viktoria» zászló és díszítő váll. IX, páva-u. 7. Tel. Józs. 52—09. [101]

1916
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Csathó Aurél és Rumbold Bernát, 1. Viktória zászló és diszitő vállalat. [102] Victoria zászló és diszitővállalat, Csathó Aurél és Bumbold Bernát, társt. Csathó Aurél és Bumbold Bernát, czimfestő-, zászló- és díszítési czikkek készitési üzlettulajd. A czég a társtagok által együttesen képviseltetik s akképen jegyeztetik, hogy a czimbélyegzővel előnyomott «Victoria» zászló és díszítő vállalat czégtoldat alá Csathó Aurél irja a «Csathó Aurél» nevet, Rumbold Bernát pedig irja az «és» kötszót és a «Rumbold Bernát» nevet, IX, páva-u. 7. Tel. 52—09. [103][104] Diszítők ünnepélyekhez, CSATHÓ A. és RUMBOLD B. „Victoria" zászló és diszítő vállalat IX, Páva-utcza 7. Telefon Józs. 52-09.[105] ZÁSZLÓGYÁR, CSATHÓ A. ÉS RUMBOLD B. „Victoria" zászló-és diszitő vállalat IX, Páva-utcza 7. Telefon Józs. 52-09.[106]

1917
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Zászlógyárak: 52-09 Victoria zászlógyár és díszítő-vállalat. Csathó Aurél és Rumbold Bernát, IX., Páva-u. 7. [107] Színházfelszerelések[108]
Magyar Iparmûvészet 20. évf. 5-6. sz. (1917.). VICTORIA ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTŐVÁLLALAT, CSATHO AUREL ES RUMBOLD BERNAT BUDAPEST, IX., PAVA-UTCA 7. SZ. SAJÁT HÁZ. ALAPÍTTATOTT 1842. GYÁRTÁSI OSZTALYAINK: Címeres, nemzetközi, hajózási stb. színtartó merinózászlók. Képviselő-és reklámzászlók. Címtáblák, címerek, díszletek stb. festése. Színházi díszítési stb. papirmasché tárgyak készítése. Termek, utcák, városok, épületek, árbocok, diadalkapuk díszítése kölcsöndíj mellett.[109]

1920
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. József 52-09 Rumbold Bernát „Victoria“ zászlógyár és díszítő vállalata, VII., Kazinczy-utcza 5.[110][111]

1922-23
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. Csathó Aurél és Bumbold Bernát, 1. Viktória zászló és díszítő vállalat. [112] Victoria zászlógyár és diszitővállalat, czégb. Bumbold Bernát, czimfestő-, zászló- és diszitési czikkek készítési üzlettulajdonos, IX, Ferencz-tér 12. Tel. Józs. 52—09. [113] Zászlógyárak. Bumbold Bernát, IX, páva-u. 7. Tel. Józs. 52-09. [114]
Zászlók, jelvények, kokárdák . . . Világ, 1922. február 23. 5-6. lap: "Az az egyszerű, tiszta szándék vezérelt a Ferencváros egyik nagy bérházába, hogy kutassam ezeket a meséket és amint mesterségem diktálja, megrögzitsem azokat festékes betűkkel. A sárga bérház falán kopott, öreg felírás hívja fel a figyelmet arra, hogy itt van Rumbold Bernát zászlógyára. Fakult címer díszeleg az ajtón. Az ajtó fölött frissen festett, uj tábla ragyog: Kelmefestés és vegytisztitás. ...
Apa és a fia
Három lépcsőn kell lemenni, hogy a boltba jussunk. A helyiség félig pince, félig földszint Lelkiismeretes tisztaság fénylik minden tárgyon. A bejárattól jobbra íróasztal. A bolt legbájosabb jelensége az öreg Rumbold Bernát. Hófehér a haja s hosszú, ősz a szakálla. Amint az íróasztalon könyököl s figyelmesen néz rám nagykeretü pápaszeme mögül, olyan, mint egy olvasmányaiból kizökkentett, százesztendős tudós. Szemben az íróasztallal, amelyet ellepnek a számadási könyvek, jegyzékek, cigarettásdobozok és ceruzák, divatos szinü kreppel bevont díványon barna férfi ül. A markáns, szabályos vonalú fej, kis bajusz, sötét szem, izmos test úgy ül ott, mintha az öreg Rumbold vevője volna. ... Előadom az ősz zászlógyárosnak, hogy mi járatban vagyok. Hangosan kell beszélnem és kétszer is megismétlem kérésemet, hogy szólaltassa meg a porlepte zászlókat és választási kokárdákat. ... Aztán megkérdezi: — Dehát mit akar megírni. Én nem árulhatok el semmit üzletem titkaiból. Talán tárca lesz? Még mielőtt felelnék, karonfog és a mozdulatlan, barna férfi felé fordít ezzel: — Itt van, bemutatom Attila fiamat, öregségemben hasznos munkatársam. Rumbold Attila, leszerelt hadnagy, izmos teste katonásan fölemelkedik. Szigorú arca alig mozdul, amig kurtán kipattantja száján a nevét. Aztán visszaül a pamlagra és mozdulatlanul hallgatja azt a beszélgetést, amely ősz apja és köztem megindul. Első kérdésem az volt, hogy milyen volt a zászlókonjunktura a békebeli választásokon, amikor még szabad volt lobogó zászlókkal és tarka kokárdákkal a jelölt mellett tüntetni. — Hej, szép idők voltak azok — meséli az öreg Rumbold. — Micsoda munkát végeztünk választások alatt. Dehát ez politika. Ezzel én nem foglalkozom és neveket nem mondhatok.
Százhúszezer zászló, hárommillió kokárda
Amig faggatom az öreget, a fia jóakaratuan figyelmeztet: — Hangosabban tessék beszélni. Apám nem hall jól. Az öreg mesél: — Egész másképp ment akkor az üzlet. Nem is kell számítani a választásokat. Az nem volt rendes. Egy választás idején száz-százhuszezer zászló fogyott el és több, mint hárommillió kokárdát rendeltek a pártok. Rumbold Attila egy orgonalevélalaku zöld kartonlapot szed elő valahonnan és kezembe adja: — Ilyen volt a kokárda. Erre nyomtattuk rá a jelölt nevét. Az apa mindenben igazat ad fiának és megismétli: — Igen, az volt a kokárda. Olcsón adtam. Ezer darabját húsz koronáért. A zászló is olcsó volt Az egyméteres két korona, az ötméteres negyven korona. Most? ötszázszor annyi az ára. Egész közönséges zászló ezer koronába kerül ma. Rumbold Attila szakértelemmel magyarázza: — Nágy, tollas jelvényeket hordtak a főkortesek. És azt tessék különösen megírni, hogy választások idején egyszerre minden közönséges cimfestő és kárpitos felcsapott zászlógyárosnak. De az mind hamisitás és csalás volt. A mi gyárunkon kivül ma is csak két zászlógyár van Pesten. Akkor se volt több. Akik zászlógyárosoknak szokták magukat nevezni, vagy külföldről hozatták a zászlót, vagy pedig három színes rongyból összevarrták. Mi a nyersszövetet egy darabban kapjuk. Itt festik és itt díszítik föl zsinórral. ...
Bukott jelöltek nem fizettek
Rumbold Bernát ezután lelkesülő hangon elmondja, hogy ma is micsoda nagy szerepe van a zászlónak: — A törvény szerint a hajó nem indulhat, mig zászló nincs az árbocon. Zászlónak kell lobogni a képviselőházon is. Emlékszem, egyszer elfelejtette a szolga a zászlót kitűzni. Botrány támadt és interpellálták is a zászló miatt. Iskolák is állandóan vásárolják a zászlókat. Az állami intézetek a leghálásabb vevőim. Nagy szükségem is van állandó rendelőkre, mert a háború óta nagyon létört az üzlet. Azért vállalkoztam az idén kelmefestésre és ruhatisztitásra. Azelőtt 8—10 munkást foglalkoztattam a gyárban, választások idején 80 munkásom is volt. Most pedig csak három árva munkással dolgozom. Akkor az egész külföld tőlem vásárolt. Különösen a Balkán-államok. Megkérdeztem az ősz gyárostól, hogy mit szól a választójoghoz? Szerényen beismeri: — Persze, jobb volna, ha megint nyílt szavazás jönne. Visszatérnének a jó idők. Megint fogynának a zászlók. De tudja Isten... A fia közbevág: — Ez pusztán üzleti érdek. Emellett lehet más felfogásunk is. Az öreg folytatja: — A múltban se nagyon szerettem a választásokat. Rengeteg volt a munka és a rendelők huszonöt százaléka nem fizette ki tartozását. Aki megbukott, nem fizetett. Akkor még divatban volt az üzleti bizalom. Utólag kellett fizetni. Hej, mennyit tudnék mesélni. Az irodámban micsoda mandátumbörze volt minden választáskor. A jelöltek egymás közt alkudtak és meg akarták venni egymástól a kerületeket. Neveket nem említhetek. 1867 óta minden választásra én szállítottam a zászlókat. Néha az emlékek megrohannak és bosszankodom. Látom az utcán, autóban elsuhanni a régi, hires jelöltet, aki nem fizette meg a zászlók árát. Begyesen besétál a kaszinóba, de a pénzt nem kérhetem tőle, mert a vagyon a feleségéé. Legjobb vevőm volt gróf Migazzi Vilmos, aki húszezer forint ára zászlót és jelvényt vitt bele a választási harcokba. Az Andrássyak is pártoltak. Leggyengébb vásárlóm volt Madarász József. Minden választásra csak egy darab zászlót rendelt. Mégis mindig győzött..." [115]

1927
Uj Budapest. VIKTORIA. ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTŐ VÁLLALAT Rumbold B. Fiai, Alapittatott 1842. Telefon : J. 52—09. Zászlókészitések, díszítések, iparművészeti, cimfestő-mázoló és szobafestő munkák.[116][117][118][119][120] Fővárosi Hírlap [121][122][123]

1928
Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1880-1928. „VIKTÓRIA" ZÁSZLÓGYÁR ÉS DÍSZÍTÖVÁLLALAT, RUMBOLD B. FIAI IX., Páva-u. 7. Tel.: J 352—09. Zászlók, díszítések és reklámtárgyak készítése czimfestészet, mázoló és szobafestő munkák. Alapíttatott 1842. [124] Fővárosi Hírlap [125][126][127][128]

1929
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Géza Victória zászlógyára és diszitő váll., IX. Páva-u. 7. J 352-09; Rumbold Gyula iparművész, IX. Pávait. 7. J 343-76 [129][130] Díszítővállalatok. „Victoria" zászlógyár és diszitő- vállalat: Rumbold B. és fiai Alapittatott: 1842., IX. Páva- u. 7. J 352-09[131][132]

1936
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula 1-343-76[133] A Victoria zászlógyár már nem szerepel az 1936-os telefonkönyvben.

1939
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula diszitő iparművész, IX. Koppány-u. 15. 139-736[134][135]

1940
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula díszítő iparművész, IX. Koppány-u. 15. 139-736 [136]; Rumbold Gyula Iparművész Zászlók - diszitések - cimfestészet, IX. Koppány-u. 15. 139-736[137]

1942; 1943
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula díszítő iparművész, IX. Koppány-u. 15. 339-736 [138]; [139][140]

1947
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula Iparművész, zászló díszítő és festő üzeme, X. Fertő-u. 1/c. Lakás: Pestszenterzsébet, Vas Gereben-u. 89 144-435 [141]

1948
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula Iparművész, zászló, díszítő és festő üzeme. Pestszenterzsébet, Vas Gereben-u. 89 144-435 [142] RUMBOLD GYULA Iparművész, zászló- és díszítőüzeme. X., Fertő-u. l/c. 144-435 [143]

1949
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula iparművész, zászló- és díszítő-üzeme, XI., Vas Gereben-u. 69. 144-485 [144]

1950
Budapesti telefonkönyvek 1906-1950. Rumbold Gyula iparművész, VIII. Kálvária-tér 8. 143-514 [145]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

[146]

[147]

[148]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [1] Halálának és születésének megtalálását az anyakönyvekben (két napi kitartó kutatás után) az tette lehetővé, hogy a felesége gyászjelentéséből megtudtam, a IX. kerületben volt a lakásuk. Eszerint a felesége 1856-ban született, tehát neki ennél korábban kellett világra jönnie. Az 1922-23-as budapesti cím- és lakásjegyjék és egy 1922-es Világ-cikk szerint ekkor még ő állt a cég élén, a következő, 1928-as címjegyzékben viszont már Rumbold B. fiai szerepelnek, tehát 1922 és 1928 között kellett elhunynia, amit a IX. kerület 1922-es halotti anyakönyve igazolt is. Ebben az életkora a halálakor 75 évben van megadva. Ezért az 1847-től kezdődő (buda)pesti anyakönyveket kellett átvizsgálni, ami az 1848-as anyakönyvben eredményre is vezetett (tehát a halálakor még nem töltötte be a 75. életévét). [Sz. L.]
  2. Rumbold Bernátné Fischer Ilona Gyászjelentése. OSzK gyászjelentések.[2] A leánya, Ilona házasságakor (1906) már néhaiként említi az anyakönyv [3][4]
  3. [5]
  4. [6]
  5. [7][8],
  6. [9]
  7. [10]
  8. BIRÓ AURÉL – SEREMETYEFF-PAPP JÁNOS: Budapesti templomokban, közgyűjteményekben őrzött Szűz Mária-ábrázolású templomi zászlók I. MAGYAR SION. ÚJ FOLYAM VI. / XLVIII. (2012/2) 229–258. [itt 252.][11] [65] TÖRÖK Róbert: Zászlógyártás és kereskedelem Budapesten (kézirat; Budapest 2012) 6.
  9. A Hettyey és Kisfaludy címernél: "Sammlung Rumbold" [12][13]; a Kempelen és Komáromy címernél: "Samml. Rumbold, nach d. Orig." [14][15](Arcanum DVD)
  10. A csáffordi Horváth és Hőgyészy címernél: "Nach d. Orig., durch B. Rumbold".[16][17] (Siebmacher's Wappenbuch. Új kiadása: Arcanum DVD könyvtár. IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM, Budapest, 2003.)
  11. Géczy Nóra: Minimális eszközökkel maximálisat alkotni. Efemer építmények Sopron építéstörténetében. Soproni Szemle 70. 2016/2. 220-221.[18]
  12. Ságvári Györgyi: Bábalakok és lómakettek – avagy egy kiállítás kellékei Maugsch Ferdinánd papírmasé gyárából, 1896. A Hadtörténeti Múzeum Értesítője 14. 2014. 58.[19]