Heraldikai lexikon/Reményi József

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Reményi József (1887-1977), éremművész.

Rendkívüli munkabírású alkotó, közel 2000 db. érmet készít. Mint Iparművészeti Iskolai növendék Telcs Ede műtermét is látogatja. 1909-ben Münchenben Georg Roemer éremvésnök műhelyében dolgozik Az I. világháborúban súlyosan megsérül, lassan gyógyul fel. 1928-43 között az Iparművészeti iskolában éremművészetet tanít, 1943-48 között a Pénzverdében művészeti vezetőként működik.

http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=713

Kassa, 1887. január 23. - Budapest, 1977. december 25. Szobrász, érem- és plakettművész.

Az Iparművészeti Iskolán tanult 1902-1905 között, majd Telcs Ede műtermében ismerkedett meg az új francia éremstílussal, valamint Adolf von Hildebrand munkásságával, akivel személyes kapcsolatba került. 1907-ben egy pályázati jutalomból olaszországi utazást tett, majd 1909-ben Hildebrand javaslatára három hónapot töltött Georg Roemer müncheni műhelyében, ahol a klasszicizmussal és a szecesszióval ismerkedett meg. Itthon már sikere volt érmeivel és plakettjeivel (Kalotaszeg, 1908). 1919. áprilisában a tanácskormány az Iparművészeti Iskolán a díszítőszobrászat tanárává nevezte ki Ferenczy Béni szobrász tanszékén. 1923-1943 között tanonciskolai tanár volt, 1928-tól 1943-ig az Iparművészeti Iskola érmészet tanszékén óraadó tanár. 1943-tól nyugdíjazásáig (1948) az Állami Pénzverde művészeti vezetője. 1912-től szerepelt kiállításokon, egyéni bemutatkozása 1922-ben az Ernst Múzeumban, 1960-ban a Műcsarnokban, majd 1972-ben az Magyar Nemzeti Galériában volt. Több bel- és külföldi elismerés, művészeti pályadíj tulajdonosa. Tevékenységét gazdag éremanyag képviseli a Magyar Nemzeti Múzeumban, plakettek és kisplasztikák a Magyar Nemzeti Galériában. Igen termékeny művész volt, közel 2000 érmet és plakettet mintázott. Mívesen cizellált, finom vonalvezetésű érmei, portrészobrai és aktjai a modern klasszicizmus jegyében készültek. Művészi indulását Emlékeim a Telcs műteremből címmel írta meg (Művészet, 1970. 1. szám).

forrás: Magyar Életrajzi Lexikon

https://hu.wikipedia.org/wiki/Rem%C3%A9nyi_J%C3%B3zsef_%28szobr%C3%A1sz%29

http://www.eremkedvelok.hu/eremkedvelok_egyesulete_eke_alkotok/remenyi_jozsef.php

A modern magyar éremmûvészet fejlõdésére talán a legnagyobb hatást Reményi gyakorolta: 1927 és 1944 között az Iparmûvészeti Iskolában éremművészetet tanított. A magyar mûvészeti oktatásban ez egyedülálló, mert sem elõtte, sem utána (mind a mai napig), iskolai keretek között nem tanítottak önálló stúdiumként érmészetet. Berán Lajos halála után (1943) ő lett a Pénzverde mûvészeti vezetője.

Irodalom[szerkesztés]

L. Kovásznai Viktória: Reményi József éremművészete (leíró katalógus 1903-1977). Akadémiai Kiadó, 1980.

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 195-196. -- arckép

http://konyvtar2.mome.hu/doktori/ertekezesek/DLAertekezes-NagyLajosImre-2005.pdf 40.