Heraldikai lexikon/Réső Ensel Sándor
V 5 Altenburger Gusztáv és Réső Ensel Sándor címer- és pecsétgyűjteménye, 12. sz.-20. sz. (Fond)
Altenburger Gusztáv (1841?1895) heraldikus, a magyar államcímer tervezője (1874) és ifjabb Réső-Ensel Sándor (1833?1899) ügyvéd, ügyész, heraldikus, jogtörténész által létrehozott címer-, pecsét- és jelvénytani gyűjtemény. A gyűjtemény A/ sorozatának a gyűjtők által megállapított és a későbbi rendezés során is megtartott tagolása földrajzi: Az Osztrák, a Német, és a Magyar Birodalom (azaz a történelmi Magyarország és részben a társországok) döntően egységes szempontok alapján feldolgozott anyagát (rajzok, kivágatok, jegyzetek, szakirodalmi utalások, a gyűjtéssel kapcsolatos levelezés) tartalmazza. Az egyes földrajzi egységeken belül elsősorban az alábbi főcsoportokban: Uralkodók, tartományok címerei, rendjelek, jelvények, valamint városok és községek tartományok, megyék bontásban. C/ sorozat 2. tétele a történeti Magyarország települései 1898 és 1912 között keletkezett, már engedélyezett, Felsenfeld Ignác műhelyében készült, egységes rajzolatú és formájú papírlenyomatainak korántsem teljes sorozatát tartalmazza. Az Országos Községi Törzskönyvbizottságot az 1898. évi IV. tc. alapján állították fel, ennek 5. §-a szerint a Belügyminisztérium felügyelete alatt működve a törvényhatósági és községi pecsétek használatát kellett felügyelnie, míg az engedélyezésről az Országos Levéltár javaslata alapján a Belügyminisztérium döntött. Kiadása: - Településeink pecsétjei a Magyar Országos Levéltárban. CD-ROM. Szerk.: KOLLEGA TARSOLY ISTVÁN. Bp., 2001. Az anyag kiegészítésére jól használható kiadás: - A történelmi Magyarország Városainak és Községeinek Címeres Pecsétgyűjteménye az Országos Községi Törzskönyvbizottság határozatai alapján. A bevezetőt írta és a kiadványt szerkesztette: TÓTH ÁRPÁD. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1999. A Bizottság történetére és az egyes települések, javarészt a Magyar Országos Levéltárból 1976-ban a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának átadott anyagára vonatkozóan: - Az Országos Községi Törzskönyvbizottság iratai. Betűrendes mutató. Összeállította és a bevezetőt írta: HARGITAINÉ BÁRCZY ORSOLYA. Központi Statisztikai Hivatal Levéltára. Bp., 1979. Levéltári Leltárak 1. A C/ sorozat 3. tétele az előbb ismertetett eljárásnak egy korábbi szakaszában készült Községi Törzskönyvi Lapok mindössze 8 vármegyére kiterjedő, nagyobbrészt a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárában található sorozatát foglalja magában. A Törzskönyvi Bizottság által az Országos Levéltárba véleményezésre felküldött, még nem engedélyezett Törzskönyvi Lapok vármegyék és azokon belül a települések szoros betűrendje szerinti csoportosításban találhatók. Darabszintű jegyzék a pecsétlenyomattal ellátott összesen 217 db Törzskönyvi Lapról készült. Az anyagot a Belügyminisztérium által igazolt pecsétekkel (C/2. tétel) összevetve javasolt használni. A D/ sorozat, amely a történelmi Magyarország községeinek közigazgatási egységek (megyék, székek, vidékek) és ezen belül a települések betűrendje szerint csoportosított viaszpecsét- és bélyegzőlenyomatait tartalmazza, a fond mind terjedelmi, mind tartalmi szempontból legjelentősebb része. A településpecsétek egy részének (Abaúj-Torna, Alsó-Fehér, Arad, Árva, Bács-Bodrog, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce-Naszód, Bihar, Borsod megye válogatott települései) leírása pecsétleíró kartonokon megtalálható a V 20 2.d tétel alatt. A D/ sorozatot jól kiegészíti a Magyarországi Települések Pecsétlenyomatai című gyűjtemény (V 12 6. t.), különösen Borsod, Pest és Tolna megye területére, valamint főként Erdély (Kézdi-, Miklósvár- Orbai-, Sepsiszék) településeire vonatkozólag pedig Zágoni Jenő pecsétlenyomat gyűjteménye (V 25 10. tétel). A számos e témakörbe tartozó publikáció közül kiemelendők: - TAGÁNYI KÁROLY: Magyarország címertára. Kiadja ALTENBURGER G., RUMBOLD B. Bp., 1880. - CSÁKY IMRE: A Magyar Királyság vármegyéinek címeres pecsétei. XVII?XVIII?XIX. század. [Bp.], 1997. - CSÁKY IMRE: Erdély és a kiváltságos területi-közigazgatási egységek címerei és "petsétjei" a történeti Magyarországon. XVIII?XIX. század. Bp., 1997. - PÁL-ANTAL SÁNDOR: Az erdélyi és partiumi vármegyék címeres pecsétjei. Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv. 11. (1995) 269-304. - BEZERÉDY GYŐZŐ: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei. 1768-1856. Somogy megye múltjából. 27. (1996) 93?112., 28.(1997) 111-144. - D. GY.: Községi régi pecsétek. Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönye. VIII. (1892) III. 139-140. - D. GY: A Bács-Bodrogh vármegyei községek régi pecsétjeiről. Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönye. XIV. (1898) IV. 161-165. - IVÁNYI ISTVÁN: Bács-Bodrog vármegyei községek régibb pecsétei. Bács-Bodrogh Vármegyei Történelmi Társulat Évkönye XIX. (1903) II. 67-90. - BEZERÉDY GYŐZŐ: Baranya megye településeinek pecsétje a feudális korban. A Janus Pannonius Múzeum évkönyve. 1?2. 33. (1988) 93?104., 34. (1989) 147-158. 35. (1990) 113-129. - TEGZES FERENC: Pecséthasználat a magyar közigazgatásban az antant-szerb megszállás alatti Baranyában. 1918-1921. Baranyai történetírás. 1. (1992/1995) 137-198. BEZERÉDY GYŐZŐ: A Drávaszög községeinek pecsétjei a feudalizmus idején. 1. rész. A Drávaszög pecsétjei a feudalizmus idején. 2?5. rész. Horvátországi magyarság. 1. (1994) 2-3. 24-26., 4. 23-28., 5. 16-17., 6. 23-25., 7. 26-29. - BOTKA JÁNOS: Pajzs, vitézi kard és kereszt. Jász önkormányzati pecsétképek és címermotívumok a XV-XIX. századból. Jászkunság. 43. (1997) 1. 15-26. - BOTKA JÁNOS: Jász önkormányzati pecsétképek és címermotívumok a XV-XIX. századból. Zounuk. 13. (1998) 217-242. - HORVÁTH LAJOS: Pest megye városi, községi és megyei pecsétjei. 1381-1876. [Bp.], 1982. Pest Megyei Levéltári Füzetek 4. - Pecsétnyomatok és címerek Bereg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből. Szer.: CSERMELY TIBOR, TAKÁCS PÉTER. A pecsét-és címerleírásokat készítette: BENE JÁNOS. Nyíregyháza, 1988. - Községi és városi pecsétek Győr-Moson-Sopron megyében a XVII-XVIII. században. Szerk.: GECSÉNYI LAJOS. A bevezető tanulmányt és a pecsétek leírását készítette: NÉMA SÁNDOR. Győr, 1996. - Régi pecsétek - új címerek Heves megye településein. Kiállítás a Gárdonyi Géza Színházban 2001. május 10-30-ig a Heves Megyei Levéltár rendezésében. A katalógus szövegét BÁN PÉTER írta. Eger, 2001. - PÁL-ANTAL-SÁNDOR: Maros-széki intézmények és pecsétjeik. A XVI. századtól 1867-ig. Marosvásárhely, 2004. Erdély Emlékezete. - TYEKVICSKA ÁRPÁD: Helynevek, pecsétek, címerek. A jelképek változása. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve. 17. (1991) 113-136. - NAGY PÁL: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei. Somogy megye múltjából. 23. (1992) 87-116., 24. (1993) 103-?134., 25. (1994) 125-150., 26 (1995) 19-40. - BORSOS ANDRÁS: Zalai pecsétek a XVII-XIX. századból. Honismeret. 21. (1993) 6. 43-48. - Céhiratok a Magyar Országos levéltárban. I. kötet Magyarországi Kormányhatóságok. 1. rész. Céhprivilégiumok. Tematikus mutató. Összeállította: TROSTOVSZKY GABRIELLA. Bp., 1996. A Magyar Országos Levéltár segédletei. 2/1 - ÉRI ISTVÁN-NAGY LAJOS-NAGYBÁKAY PÉTER (szerk.): A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. I-II. Bp., 1975. - RAINER PÁL: Egy ollós címeres pecsétnyomó a veszprémi várból. Függelék: A magyarországi szabó céhpecsétek lajtroma. A Veszprém megyei múzeumok közleményei. 19?20. (1993/1994) 475-486. A kérőlapra a fond címét, a törzsszámot, a tételszámot, a sorozat jelét, darabszintű kérés esetén ezeken kívül a Pecsétlenyomatok, bélyegzőlenyomatok, címerkivágatok (D/ sorozat) a vármegye, a település nevét, a raktári számot, a Belügyminisztérium által igazolt pecsétek (C/ sorozat 2. t.) esetén a település nevét, Magyarország címertára (A/III. sorozat c. t.) esetén a település nevét a sorozat és a lap számát, a Törzskönyvi Lapok (C/ sorozat 3. t.) esetén a település nevét, a megyét, és a doboz számát kell felírni.