Heraldikai lexikon/Pray György

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pray György.jpg
Pray György történetíró.png

http://vmek.oszk.hu/07100/07139/html/0009/0011-352.html

Az oklevéltan tanára a „királyi történetírói” rangot elért Pray György (1777–1785). A magyar történelem tanítására az ő Historia regum Hungariae című könyvét használták, ami erősen az udvar hivatalos álláspontját tükrözte.

Pray György

Ismertető szöveg: "A mint Nagy-Szombatból az egyetem 1777-ben Budára átté­tetek, annak első őrévé 800 forint évi fizetéssel Pray hivaték meg. Ezen hivataláról azonban 1780-ban lemondott, csak akkor vállalta azt újra el, midőn az egyetem 1784-ben Pestre átköltözött. Ekkor történt az, hogy nagybecsű könyv- és kézirat-gyűjteményét, 400 forint holtáig fizetendő évdijért a pesti egyetem könytárának adá, ezáltal azt a szétszóródástól megmenté, melly sors már sok jeles könyvtárnak jutott osztályrészéül. A munkái által elhíresült férfiút FT. Leopold király trónra lépte után félévvel, nagyváradi kanonokká nevezé ki, hol az egész életét másutt töltött Prayban annyira bíztak, hogy az ugyanazon évben tartott országgyűlésre a nagyváradi káptalan őt követéül választá. I. Ferencz király pedig tormovai bold. Szűzről czimzett apáttá nevezte ki. " (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1895. szeptember 8.)


Az anyaggyűjtést 1764-ben kezdte meg a Kollonich Lipót javaslatára addig és mások számára továbbra is elzárt kamarai levéltárban. Elődeitől eltérően tudatosan gyűjtött, csak a tanulmányaihoz szükséges iratokat másolta le. A következő évtizedekben hatvankötetnyi anyagot gyűjtött össze levéltári kutatásai és a kortársaival folytatott adatcserék révén. E tevékenysége gyümölcse lett a Pray-kódexben megtalált Halotti beszéd és könyörgés egy részletének, valamint Szent Erzsébet és Szent Margit legendáinak publikálása. 15-18. századi levélgyűjteménye, pecséttára és Bethlen Gábor-kori oklevéltára posztumusz jelent meg. (Forrás: Wikipédia)


Az oklevéltan első tanára Pray György volt. Pray 1777-ben került az Egyetemi Könyvtár élére, és ezzel együtt a diplomatikai tanszéket is megkapta. 1785-ben Wagner Károly nyugdíjazása után átvette a címer- és pecséttan tanszéket, ezt a pozícióját 1790-ig töltött be. Pray utóda a diplomatikai tanszéken Cornides Dániel [1]

Pray György történetíró, apátkanonok, egyetemi tanár 1740-ben lépett a jezsuita rendbe, 1742-ben bölcsészeti tanulmányokat végzett Nagyszombatban. 1754- ben – miután pappá szentelték – a bécsi Theresianumban, majd Győrött, Nagyszombatban, végül Budán volt tanár. 1777-ben a Budára áthelyezett nagyszombati egyetem könyvtárosának nevezték ki. A történettudomány terén széles körű munkásságot fejtett ki, felkutatta a magyar történetírás sok, addig ismeretlen forrását. Ő hívta fel először a fi gyelmet az egyik legrégibb magyar nyelvemlékre, a Halotti Beszédre.

Bethlen Gábor iratai I-II.: [2]


Művei[szerkesztés]

Pray, (György) Georgius: Syntagma historicum de sigillis regum, et reginarum Hungariae pluribusque aliis. Opus postumum cum XVI. tabulis aeri incisis. Budae, 1805. Reg. Univ. Pest. [3] [4] [5]