Heraldikai lexikon/Pénz

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:

penſa: pénz. Tett a' Magyaroknál rend ſzerint egy Penſa negyven pénzt. A' Magyar ſzóban-is Pénz, ettö́l vette eredetét. piſetarius: pénz-verésre gondot viselö́ fö́-meſter (Pápai/Bod 670.), numisma: pénz, pénz nemǘ, nummularius: pénz-váltó, nummus: pénz, nummum percutere, vel ſignare: pénzt verni (uo. 417.), pecunia: pénz, le-tött jóſzág, ars pecunioſa: pénz keresö́ meſterség (uo. 450.), moneta (Metaph.): pénz, adulterina moneta: hamis pénz, triumviri monetales: pénzhez látó kamarás urak, officina monetaria: pénz-verö́ ház (uo. 398.), arhha, arrhabo: zálog, Sz. Miklós pénze, elö́re fel-adott pénz (uo. 63.), nummus asper: új pénz, aſarius: batka, fillér (Pápai/Bod 66.), pecunia attributa (Cic[ero]): a' vitézek' fizetésekre ki-adatott pénz (uo. 72.), auroleus: arany-pénzetske, aureus: arany forint (uo. 76.), bigatus nummus: olly pénz, mellyen két lovú ſzekér kép vagyon, biniones: kettö́s arany vagy tallér (uo. 83.), bractea: vékony péh, ki-vert lapos islóg, bracteatus: islógos, pillangos, bractreola: ki-vékonyittatott arany, vagy ezüst pléhetske, islógotska (uo. 85.), calculus: követske, számvetö́ pénz, emberben való kö́, aréna követske (uo. 90.), caritas nummorum: pénzek ſzǘki (uo. 98.), centuſsis: száz garas érö́ pénz, avagy: egy tallér (uo. 105.), chalcus (Plin[ius]): réz fillér a' régieknél (uo. 108.), ciſtophorus: görög pénz, mellyen egy kosáros ember kép vólt (uo. 116.), collybiſtes: pénz-váltó, collybus: pénz váltásért való nyereség (uo. 125.), cudere nummos, [c.] argentum: pénzt verni (uo. 175.), cuſor (Liv[ius]): pénz verö́ (uo. 179.), daricus: két arany-nyomó pénz vólt régen (uo. 181.), demerſæ leges opibus: a' pénz el-rontja a' törvényt (uo. 193.), denarius: tiz polturát, vagy harmintz pénzt, vagy öt garast érö́ pénz (uo. 195.), dextans: tiz untzia, húſz lót (uo. 205.), didrachmum: két drakma 30 krajtzár (uo. 207.), drachma: könting, egy lótnak negyed réſze, tizen ött krajtzár (uo. 221.), diobolus: két fillér (uo. 210.), Florenus: Forínt-pénz, mellyet Florentzia vároſsa kezdett elsö́ben virág [liliomos] tzímerrel veretni (uo. 278.), lamina: laposan ki-vert értz, bányáſzna, lánna, lamna: pléh lánna, avaris abdita terris lamna: fö́ldben el-rejtett arany levelek (uo. 363.), libella: mértéketske, fontotska, mérö́ ſinór, kitsiny ezüſt pénz (uo. 369.), mina: száz dragmából álló ſzám, avagy font, mina argenti: harmintz Magyar forint (uo. 393.), obolus: ött magyar kis-pénz, diobolus: tiz-pénz, triobolus: tizenöt-pénz, hemiobolus: harmadfél-pénz, batka fillér, mérték' neme vólt régen (uo. 422.), pecunia parvula (Cic[ero]): apró pénz (uo. 446.), præſentarium aurum: kéſz pénz (uo. 488.), argentum probum: jó pénz (uo. 494.), in moneta quadrans: egy batka, meſzſzely, nummus quadrigatus: négy-lovú ſzekér' képére vert pénz (uo. 511.), quinarius: ött pénzes garas, quincunx: öt-lótos, öt-filléres (uo. 515.), scriptulum: húſz árpa ſzem nyomó mérték, scriptulus: egy köntingnek harmad réſze (uo. 553.), selibra (Plin[ius]): fél font, sembella: fél-font, másfél-pánz (uo. 557.), semisicilicus: fél-lótos (uo. 558.), semuncia: egy lót (uo. 559.), septunx: hét-lót, akárminek heted réſze (uo. 561.), serrati (Tacit[us]): fǘréſz képre vert pénzek régen (uo. 562.), seſquiobolus: máſfél-fillér, seſquuncialis: harmadfél-lótnyi, máſfél hüvelyknyi ſzéles, seſtertiolum: mintegy két Magyar pénzt érö́ Római pénz, seſtertium, seſtertia; valet mille nummos ſeſtertios: ötven rénes forint, seſtertius: téſzen akármit, a' mi két egéſzbö́l, és egy félbö́l áll, pénznek a' neve a' Rómaiaknál, a' melly magában foglalt két egéſz, és egy fél Római aſſiſt, a' magyar pénz ſzerint öt kis pénzt, egy Római dénárnak negyed réſzét, mille seſtertii: ötven rénes forint (uo. 563.), sextans: valaminek hatod réſze, egy batka, egy asnak hatod réſze, fél Magyar pénz, sextantarius: négy lót nyomó (uo. 564.), sicilicus: fél lótnyi mérték, siclus: siklus, régi 'Zidó pénz, mint-egy fél-tallér nyomó (uo. 565.), soldus: kitsiny arany pénz (uo. 570.), solidus: egy arany, arany pénz (uo. 571.), stater: hatvan krajtzárt, vagy egy Rénes forintot érö́ pénz, statera: függeſztö́ font, serpenyö́tlen font, oka, lántzos font, mérték (uo. 579.), talentum: tálentom, bizonyos ſumma, mint-egy hat ſzáz arany forint, a' kiſsebb tálentom ennek fele (uo. 606.), teruncius, teruncium: fillér, mangor, egy kis Magyar pénznek három réſze (uo. 614.), tetradrachma: fél tallér, négy ort (uo. 615.), trapeza: aſztal, pénz-váltó aſztal, trapezita: pénz-váltó (uo. 626.), triceſſis: harmintz pénzt érö́ garas, trichalcum: három fillér érö́ pénz, triens: a' Római aſspisnak harmad-réſze, egy Magyar kis pénz, akárminek harmad réſze (uo. 627.), triobolum: három filléres pénz (uo. 628.), victoriatus: Római garas, mellyen a' Viktória képe vólt, mint-egy öt pénz garaſt tött (uo. 646.), uncia: két-lót, valaminek tizenkettö́d réſze (uo. 653.), aureus Bizanteus: annyit ért, mint egy forint, bizantius: arany-pénz, melly tett elsö́ben engyven-pénzt, az utánn egy forintot a' Magyaroknál (uo. 663.), caratus, caratia: próbás ezüſt, vagy arany (uo. 664.), denarius: kis pénz, a' minémǘ ſzáz tett egy forintot (uo. 665.), falſarius: pénzt meg-veſztegetö́, hamis pénzt verö́; fertón, fertum, furtum: egy márkának negyed réſze, egy magyar forint; fillér: három tett egy kis pénzt; Florinus à flore inſculpto dictus: Forint. Régen a' Magyaroknál egy Forint, 40, az-utánn 60, 84, 90, végre 100. Pénzbö́l álló; gira: egy forint, nehéz gira, négy forint, a' Székelyeknél pedig 50. pénzt téſzen; groſſus major: nyóltz-pénzes garas, groſſus minor, latus: négy-pénzes garas (uo. 667.), marca auri: hetven-két forint, marca gravis ponderis: négy forint, gira, marca levis ponderis: egy forint, gira, a' Székelyeknél 50 pénz, marcula, marca minima: egy forint, mardurinarum ſolutio, marturina: neſt, nuſzt bö́rbö́l való adó, tengeri vám. Artic. XXXII. 1222. Art, XII. 1351 <nyestbőradó>, maſſa: száz-font Art XV. 1304 (uo. 669.), pagamentum: márka ezüſt, pénznek matériája, pedagium: vám pénz (uo. 670.), pondus: font, pondus auri: egy font arany (uo. 671.), rubellus: Muſzkák' pénzek, rubellus argentus: két rénes forint, rubellus aureus: három rénes forint (uo. 672.), tallerus: tallér, melly a' Magyaroknál elsö́ben tett 93. az utánn 150. 240. pénzt, tonna: tíz-ſzáz ezer forint (uo. 673.)

"És hogy az academia valamiben segéttessék az költségre nézve, szükséges, hogy haszonra valamicskét kívánjon, tudniillik egy urfitól egy aranyat, közönséges, de jobbágyos nemes ember gyermekétűl egy tallért, egyházi nemes embertől egy forintot, vagy ha szegény rendű az ilyen, ötven pénzt, jobbágyember gyermekétűl 25 pénzt." (Apáczai Csere János: A magyar nemzetben immár elvégtére egy academia felállításának módja és formája. 1658. szeptember 14 után[1])


Rövidítések:

Pénzszórás a bámészkodó tömegbe a koronázás előtt. Részlet az I. József király pozsonyi koronázását (1687) ábrázoló rézmetszetről
Clito Vilmos (1102-1128), Flandria grófjának adószedője, egy 1840-ben szerkesztett francia kéziratból
Egy „Máriás" a 17. századból

Az éremképek ábrái, Bizáncban és nyugaton egyaránt, általában az uralkodó által a használható legmagasabb rangú jelvényeket ábrázolják. Az uralkodó alakját a pénzeken mindig koronával, jogarral és országalmával jelenítik meg. A bizánci pénzeken a császár ugyancsak koronával, kereszttel vagy labarummal és országalmával látható. A szigorú hierarchia legjobban a nyugati pénzeken figyelhető meg, ahol különösen a 13. században, számtalan kisebb feudális úrnak volt pénzverő joga. Birodalmi almát azonban csak a császár használhatott, ezért a tartományurak pénzein ez hiányzik. Szintén csak olyan címereket és más jelvényeket használtak (a lehető legmagasabb rangú jelképek közül) a pénzeken és pecséteken, amelyek viselésére a kibocsátónak joga volt vagy azokra igényt tartott (igénycímer).

1018-tól 1255 tájáig általában a kovácsi (ma Esztergom része) pénzverők készítették a magyar királyi dénárokat. Itt lehetett az "Esztergomnál" működő királyi kamara is. Az esztergomi márkasúly említése (1263, 1281, 1286) is az itteni pénzverőházra utal. (Tört. földr. II. 271.)

IV. Frigyes császár 1443. március 3-án Bécsújhelyen engedélyezte Frangepán István, vegliai és modrusi gróf, királyi tanácsos és örökösei részére, hogy a címerüket pénzeikre verethessék rá. (gibt dem Stephan, Grafen zu Frangiapan (sie) zu Vegel und zu Modrusch königl. Räthe, die Freyheit, dass er und seine Erben in ihren Gebieten Münzen mit ihren Wappen schlagen können, auf das Korn der Münze zu Wien.)143.

A kassai pénzverőházban a 15. század második felében működnek, Bálint (1463), Mihály, Clos (1472), Henrik pénzverők, András smelczer (1471) Mihály probirer (cementesötvös 1475) és Domonkos (1450), István (1473), Dániel példametszők (eisengräber). Mihály pénzverő 1480—1493-ban közgyűlési tag, 1495—1498-ban a városi tanácsnak is tagja. Klein vagy Parvus András pénzverő 1488—1492-ben szintén tanácstag, Thoklár János probator 1461—1482 közt tanácstag, közben a város birája, Thomásy János 1532—35 közt a város fürmendere; Günther Zakárias 1583-ban közgyűlési tag. 1592-ben Schad Henrik, a nagybányai pénzverő volt példametszője, mint néhai említtetik s Kassán halt meg. Erker Flórián, a lengyel király varsói münczmestere (1622) talán egy azzal a Flórián polyákkal, a ki a kassai ötvösczéhkönyv szerint 1612—1616-ban Benedek Gergely ötvösmesternél tanult.433.

I. Ferdinánd király alatt az engedélyével vagy anélkül széltében vertek pénzt Kassán. 1530-ban Eztery György a Perényiek terebesi várnagya Kassára küldi próbára a vert pénzt. «Misi quasdam monetas per monetarios domini mei generosissimi cusas, ut probari faciat, quot lotones tenent».2 [2 Kassa v. lt. 1498/97.] A következő évben Sauer Sebestyén, szomolnoki kamaragróf, mivel a király urának, Thurzónak jogot adott a pénzverésre, szintén Kassára küld «etliche denari», hogy kiáltassák ki.3 [3 1547/4. sz. U. o.] Günter Zakariás penzverő 1850-ben polgárjogot nyert Kassán; jótállói Baumhib Bálint, Kardcsiszár és Lang Pál asztalos, akik 32 márka ezüst erejéig lekötik érte magukat, amig nemzetséglevelét fel nem mutatja. Ez a következő év május hó 18-án megtörtént. 1608-ban bizonyos Lisabonát értek rajta a hamis pénzverésen.165.


http://real-j.mtak.hu/323/1/ARCHERT_1916_uf_036.pdf -- 108.

http://real-j.mtak.hu/323/1/ARCHERT_1916_uf_036.pdf -- 206.

https://books.google.sk/books?id=QgVJAAAAcAAJ&pg=PA43&lpg=PA43&dq=billonp%C3%A9nz&source=bl&ots=Xr82zTWWTc&sig=vvCr2yrxA-cyzLTySRZWMBwlf-0&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwi1ru-zq6raAhWMJVAKHeGrDq0Q6AEIKTAA#v=onepage&q=billonp%C3%A9nz&f=false