Heraldikai lexikon/Pátzay Pál

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Pátzay Pál, szobrász, éremművész.

Tanul a Képzőművészeti Főiskolán (1912-14), de szobrászi tudását alapvetően önképzéssel szerzi. A Tanácsköztársaság képzőművészeti irányító tevékenységében részt vállal, börtönbüntetést kap. 1937-ben miniszteri megrendelésre elkészíti Szent István szobrát a párizsi világkiállítás magyar pavilonjához. A II. világháború alatt budapesti Villám utcai műtermében menedéket nyújt az üldözötteknek. A budapesti Zsinagóga kertjében, a Wallenberg Emlékparkban a holocaust üldözötteinek életét megmentők között szerepel neve az emléktáblán. 1945-től a Képzőművészeti Főiskola professzora, ahol 1975-ig tanít. Más alkotói felfogást képviselők szerint koncepciótlan az éremben.

http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=713

Kapuvár, 1896. szeptember 17. - Budapest, 1979. szeptember 14. szobrász
1912-1914: Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola, mestere: Radnai Béla.
1947: az MTA levelezõ tagja,
1950: Kossuth-díj,
1952: kiváló mûvész,
1965: Kossuth-díj,
1976: a Magyar Népköztársaság zászlórendje,
1998: A Jad Vasem Intézet \"Világ Igaza\" jelölõbizottságának oklevele.

1914-ben Nagybányán életreszóló barátságot kötött Ferenczy Bénivel és Noémivel. Az elsõ világháború éveiben a MA köréhez kapcsolódva expresszionista kisplasztikákat készített, 1917-ben kiállítása volt Bohacsek Ede festõmûvésszel. 1918-ban részt vett a Kassák által rendezett III. Demonstratív kiállításon.

A 20-as évektõl a német Adolf Hildebrand nevével fémjelzett érzelemmentes, átgondoltan dekoratív hatású klasszicista formaadás hívévé szegõdött. 1928-1930: a római Collegium Hungaricum ösztöndíjasa, de az ún. novecentós ízlés nem sok nyomot hagyott mûvészetében. Itt az intézet igazgatója, Dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár szellemi vezetésével kialakult, ún. Római Iskola nevû mûvészeti irányzat elvei szerint folytatta szobrászi tevékenységét. Alapítója a Gresham-Körnek.

1931-ben a Szinyei Merse Pál Társaság tagjául választotta és Szinyei-díjjal tüntette ki, 1936-tól a társaság titkára volt. Ugyancsak 1931-ben az Ernst Múzeumban közös kiállítása volt Aba Novák Vilmos festõmûvésszel. 1933-ban a budapesti városmajori római katolikus templom Árkay Bertalan által tervezett épületébe elkészítette a Szent József-oltárt, a Pietà címû kompozíciót és a 12 apostol szobrát. 1934-ben a budapesti Duna-Korzón felállították Dunai szél címû alkotását.

1937-ben a Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi miniszter megrendelésére a párizsi világkiállítás magyar pavilonjához elkészítette Szent István címû 4 m magas hársfa szobrát, amelyet Charles Despiau szobrászmûvész Diplôme d\'Honneur oklevéllel jutalmazott. 1939-ben Kozma Miklós mûvelõdéspolitikus, a Rádió és a Magyar Távirati Iroda vezetõje, a 10-es huszárok utolsó ezredparancsnoka megrendelésére elkészítette a 10-es huszárok emlékmûvét, amelyet Székesfehérvárott állítottak fel. A Kisfaludy Társaság ezért az alkotásáért Greguss-éremmel tüntette ki és meghívta tagjainak sorába.

A II. világháború éveiben a Budapest, X. ker., Villám u. 26. sz. alatti mûterme sok üldözöttnek nyújtott menedéket. (Ezért a budapesti Zsinagóga kertjének Wallenberg Emlékparkjában a holocaust üldözötteinek életét megmentõk emléktábláján Pátzay neve is szerepel. 1998-ban a Jad Vasem Intézet Világ Igaza jelölõbizottsága oklevéllel tüntette ki.). Mûterme elpusztult, és sok munkája megsemmisült.

1945-ben a Magyar Képzõmûvészeti Fõiskola professzorává nevezték ki, ahol 1975-ig tanított. 1946-1949 között Keresztury Dezsõ miniszter kérésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Mûvészeti Osztályát vezette. Elõkészítette a rajztanárképzés reformját és a Magyar Iparmûvészeti Fõiskola átszervezését. 1947-ben a Szent-Györgyi Albert elnök által vezetett Magyar Tudományos Akadémia levelezõ tagja lett. 1947-1950 között faragta a budapesti Szent István Bazilika számára Szûz Mária és Szent József szobrát. 1949-ben elkészítette a Kígyóölõ címû Wallenberg-emlékmûvet, amelyet politikai okokból még felavatása elõtt eltávolítottak a XIII. kerületi Szent István parkból. 1953-ban Debrecenben helyezték el. 1954-ben a pesti Duna-parton felállították Sportlovas címû alkotását. 1956 augusztusában Pécsett elhelyezték Hunyadi János címû lovasszobrát. 1965-ben felavatták állami megrendelésre készült Lenin-emlékmûvét. 1971-ben elkészítette Virág Benedek-emlék címû szobrát. 1975-ben a Budai Várban felállították Vízijáték címû díszkútját.

Vitathatatlan plasztikai tehetsége és tudása, valamint lenyûgözõ mûveltsége a mûvészeti szakma és közélet egyik alig megkérdõjelezhetõ tekintélyévé avatták. Könyvet írt Márffy Ödönrõl (Berlin, 1930) és Szinyei Merse Pálról (Budapest, 1941). Kérlelhetetlen ellenfele volt mindenfajta modernizmusnak, s ennek írásban is hangot adott. Alkotás és szemlélet címû mûvészeti tanulmányait gyûjteményes kötetben adták ki 1967-ben.

Pátzay mûvészetében, szobrászi tevékenységében 1945 valódi cezúrát jelentett. Addigi korszakának nem egy alkotását - Fésülködõ lány (1919-22), Dunai szél (1934), Nõvérek (1938), és mindenekelõtt a székesfehérvári Huszár-emlékmû (1939) - a XX. századi magyar szobrászat legnagyobb teljesítményei közt tartjuk számon.

A háborút követõ évtizedekben Pátzay alkotói invenciója megfáradt. Az 50-es években a szocialista realizmus stíluselvárásaihoz alkalmazkodva föladta a látványhoz fûzõdõ korábbi hûvösen tartózkodó viszonyát. Köztéri szobraival - Sportlovas (1954); Hunyadi lovasszobor (1955-56), Balassi Bálint (1959), Lenin-emlékmû (1965), Virág Benedek (1971) - és portréival - Derkovits Gyula (1966), Illyés Gyula (1967), Németh László (1970) - egyfajta tanárosan doktriner akadémizmus képviselõjévé vált. Hasonló képet mutatnak a korban készült kisplasztikái is - Vízbe lépõ nõ (1955), Lábát törlõ (1959), Aurora (1964) -, amelyek mintha csak egy szobrászati mintakönyv példái lennének.

Idõnként egy-egy feladat - mint pl. Kodály Zoltán síremléke (1968) - a maga saját minõségi igényével segítette visszatalálni Pátzayt egykori önmagához és régi ideáljához, a klasszikus mûvészetek igézetéhez. Monumentális köztéri mûvei mellett jelentõsek síremlékei (Bernáth Aurél, Szekfû Gyula a Farkasréti temetõben, Kuncz Aladár, Kozma Andor, Pethõ Sándor a Fiumei úti Temetõkertben), portréi (Bernáth Aurél, 1928, Lyka Károly, 1928, Pécsi József, 1931, Lenin, 1950, Bartók Béla, 1958, Kazinczy Ferenc, 1966, Xantus János, 1966, Illyés Gyula, 1967, Kodály Zoltán, 1968, Bethlen Gábor, 1980), kisplasztikái (Vetkõzõ nõ, 1930, Kenyérszegõ, 1944, Fácskát védõ, 1952, Önmagával birkózó, 1953, Harisnyát húzó, 1957), érmei (Aranykor, 1919, Ady Endre, 1925, Egry József, 1933, Klebelsberg Kuno, 1935-1940, Petõfi-plakett, 1942, Fortuna, 1947, Szabadon szolgál a szellem, 1968).

Felesége 2000 márciusában létrehozta a Pátzay Művészeti Alapítványt, amelynek egyik célkitűzése a művész köztéri szobrainak megõrzése.

Egyéni kiállítások

  • 1976: Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (gyűjt.) - Rábaközi Múzeum, Kapuvár (állandó gyűjt.)
  • 1982: Budapest Galéria Lajos u., Budapest (állandó gyűjt.)

Válogatott csoportos kiállítások

  • 1931: Római magyar művészet, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1935: III. Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás, Budapest
  • 1966: Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1967: A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1977: Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1981: Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

Köztéri művei

  • Garay Kálmán-síremlék (mészkő, 1927, Budapest, Farkasréti temető)
  • Honvéd-emlékmű (bronz, 1930, Komárom)
  • Nővérek (mészkő, 1933, Pécs, Sétatér)
  • Sey-síremlék (bronz, 1934, Budapest, Farkasréti temető)
  • Apostol-szobrok
  • Fülöp, Jakab (gipsz, 1934 körül, Budapest Városmajori templom)
  • Dunai szél (bronz, 1934/1994, Budapest, Duna-korzó)
  • Wolfner József-síremlék (1936, Budapest, Rákoskeresztúri temető)
  • Az ORFI (Irgalmas Kórház) portréi: Pázmány Péter, Verebély Tibor, Dollinger Gyula, Gabriel
  • Ferrara, Bókay János (terrakotta, 1935-1936, Budapest, ORFI)
  • Csernoch János hercegprímás (Budapest, VIII. ker., Rezső téri templom)
  • Zichy Jenő-dombormű (haraszti kő, 1937, Budapest, VI. ker., Zichy J. u. 2.)
  • Leples nő ( műkő, 1937, Budapest, II. ker., Érmelléki út 5.)
  • Nővérek (mészkő, 1938, Pécs)
  • 10-es huszárok emlékműve (bronz, 1939, Székesfehérvár)
  • Kozák lovas (1945, Nyíregyháza)
  • Pethő Sándor-síremlék (fa, 1944, Budapest, Farkasréti temető)
  • Tankcsata (kő, 1945, Debrecen)
  • Állatdomborművek (tégla, 1944, Budapest, IX. ker., Állatvásártelep)
  • Kozák lovas (Malinovszkij-emlékmű) (bronz, 1945, Nyíregyháza)
  • Wallenberg-emlékmű [Kígyóölő] (bronz, 1949, avatása előtt eltávolították a Budapest, Szent István parkból, 1953-ban Debrecenben felállították, 1999-ben másik változatát Budapesten, az Üllői úton állították fel)
  • Szőts Ernő-síremlék (1948, Budapest, Kerepesi temető, majd Magyar Nemzeti Galéria)
  • Lenin (bronz, 1950, Orosháza, Tanácsház)
  • Sportlovas (bronz, 1954, Budapest, Dunakorzó, 1979, Budapest II. Árpád fejedelem útja)
  • Lenin (bronz, 1955, Veszprém, Városi Tanács)
  • Integető (alumínium, 1955, Budapest, III. ker., Szépvölgyi út)
  • Hunyadi-emlékmű (bronz, 1956, Pécs, Széchenyi tér, 1985, Budapest, Vajdahunyadvár)
  • Nő szalaggal (kő-dombormű, 1956, Miskolc, Nehézipari Műszaki Egyetem)
  • Bartók Béla-emléktábla (márvány, 1956, Budapest, MTA)
  • Balassi Bálint (bronz, 1956, Budapest, VI. ker., Körönd)
  • Az elektromosság (tégladombormű, 1955-1958, Inota, Erőmű Kultúrh.)
  • Derkovits Gyula (bronz, 1958, Budapest, Margitsziget)
  • Szekfű Gyula-síremlék (márvány, 1958, Budapest, Farkasréti temető)
  • Buzágh Aladár-síremlék (bronz, ?, Budapest, Farkasréti temető)
  • Domokos Lajos (bronz, ?, Debrecen, Református Kollégium)
  • Széchenyi István-mellszobor (bronz, 1959, Balatonföldvár)
  • Bánki Donát (bronz, 1959, Budapest, Budapesti Műszaki Egyetem)
  • Lenin (bronz, 1960, Veszprém, Vegyipari Egyetem)
  • Bláthy Ottó (bronz, 1960, Budapest, III. ker., Nagyszombat u., Erősáramú Ipari Techn.)
  • Fürdőző nő (bronz, 1960, Hajdúszoboszló)
  • Gounod (kő, 1962, Budapest, Magyar Állami Operaház)
  • Verdi (kő, 1962, Budapest, Magyar Állami Operaház)
  • Auróra (bronz, 1962, Hódmezővásárhely, Majolikagyár)
  • Faültető lányka (Szabadság fája) (bronz, 1963, Kunfehértó, Állami Pincegazdaság)
  • Lumniczer Sándor-portrédombormű (bronz, 1964, Kapuvár),
  • Dr. Nagy Lajos-portrédombormű (márvány, 1964, Budapest, III. ker., Aquincumi Múzeum)
  • Auróra (bronz, 1964, Budapest, XIII. ker., Dagály utcai strand)
  • Lenin-emlékmű (bronz, 1965, Budapest, Dózsa György út, 1989-ben lebontva, majd felállítva a Budatétényi Szoborpark homlokzatán)
  • Virág Benedek-emlékkút (bronz, 1965, Budapest, I. ker., Szarvas tér)
  • Munkácsy Mihály (bronz, 1965, Kazincbarcika)
  • Kazinczy Ferenc-portré (1966, Sátoraljaújhely, Gimnázium)
  • Xantus János (bronz, 1966, Budapest, Fővárosi Állatkert)
  • Lenin (bronz, 1966, Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek)
  • Felszabadulási emlékmű (Debreceni család) (bronz, 1967, Debrecen)
  • Törülköző női akt (bronz, 1968, Szigliget, Alkotóh.)
  • Comenius (bronz, 1968, Sárospatak)
  • Burghardt Rezső-síremlék (bronz, 1968, Budapest, Kerepesi temető)
  • Kodály Zoltán-síremlék (márvány, 1968, Budapest, Farkasréti temető)
  • Kodály Zoltán (bronz, 1968, Budapest, Margitsziget)
  • Dienes László-portrédomborműves emléktábla (bronz, 1969, Debrecen, Dienes László Szakközépiskola)
  • Felszabadulási emlékmű (bronz, 1969, Ózd)
  • Szabó Ferenc-dombormű (bronz, 1969, Budapest, XIII. ker., Fürst Sándor u.)
  • Szabó Ferenc-síremlék (bronz, 1969, Budapest, Kerepesi temető)
  • Szobrászat, Színjátszás, Festészet, Zene, Építészet (haraszti mészkő, 1969, Budapest, Budavári Palota)
  • Nyisztor Zoltán (bronz, 1970, Gödöllő, Agrártudományi Egyetem)
  • Gyóni Géza-portré (bronz, 1970, Békéscsaba)
  • Gellért Oszkár-síremlék (bronz, 1970, Budapest, Farkasréti temető)
  • Lenin (bronz, 1970, Budapest, VIII. ker., Tavaszmező u., Kandó Kálmán Főiskola)
  • Katona József (bronz, 1971, Szeged, Pantheon)
  • 1942-es emléktábla (kő, 1972, Budapest, V. ker., Petőfi tér)
  • Dr. Kovács István-síremlék (bronz, 1972, Budapest, Rákoskeresztúri temető)
  • Petőfi-emléktábla (bronz, márvány, 1973, Szófia)
  • Kodály Zoltán (bronz, 1973, Kecskemét, Kodály Intézet)
  • Bartók Béla (bronz, 1973, Szombathely, Zeneiskola)
  • Vízijáték díszkút (bronz, 1975, Budapest, Budai Vár)
  • Kenyérszegő (bronz, 1974, Kapuvár)
  • Felszabadulási emlékmű (bronz, 1974, Győr
  • 1989-ben lebontva)
  • Bocskay (bronz, 1974, Nagykereki, Bocskay-kastély)
  • Jókai Mór (bronz, 1975, Budapest, Margitsziget)
  • Lyka Károly (bronz, 1977, Budapest, Margitsziget)
  • Sportlovas (bronz, 1978, Kazincbarcika)
  • Lenin (bronz, 1979, Kapuvár)
  • Búzakévét tartó nő (bronz, 1979, Hőgyész)
  • Bethlen Gábor (bronz, 1980, Hódmezővásárhely, Bethlen Gábor Gimnázium)
  • Kenyérszegő (bronz, 1984, Szeged, Klauzál tér)
  • Bartók Béla (bronz, 1985, Budapest, Magyar Állami Operaház)
  • Bernáth Aurél (bronz, 1985, Marcali, Bernáth Aurél Múzeum)
  • Szent István (hársfa, 1937/2001, Esztergom, Főszékesegyház, északi harangtorony)

Művek közgyűjteményekben

  • Fővárosi Képtár, Budapest
  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár
  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs
  • Kecskeméti Képtár, Kecskemét
  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Írásai

  • Márffy Ödön, Berlin, 1930
  • Szinyei Merse Pál, Budapest, 1941
  • Alkotás és szemlélet, Budapest, 1967

forrás: artportal

Irodalom[szerkesztés]

Soós Ferenc: Magyar numizmatikusok panteonja. Budapest, 2010. 179-180. -- arckép

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1tzay_P%C3%A1l