Heraldikai lexikon/Nemeskéri János

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Nemeskeri janos.jpg

Nemeskéri János (Budapest, 1914. ápr. 9. – Budapest., 1989. szept. 5.), antropológus. A Pázmány Péter Tudományegyetemen 1939-ben szerzett doktori diplomát Adatok a hajdúk antropológiájához című tanulmányával. 1937-1945 között a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Múzeumának munkatársa, majd az Országos Történeti Múzeum Régészeti Tárában az antropológiai gyűjtemény gondozója. 1945-ben megszervezte a Természettudományi Múzeum Embertani Tárát, amelynek vezetőjeként dolgozott 1965-ig. 1947-től kapcsolódott a budapesti tudományegyetem bölcsészkarán a régészeknek antropológiát adott elő. 1971-től 1983-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE) Állattani és Embertani Tanszékén (ma Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék) látta el az antropológiai részleg oktatási és kutatási munkájának vezetését. 1952-ben a biológiai tudományok kandidátusa lett. 1965-től a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetében dolgozott. 1983-ban innen ment nyugdíjba mint tudományos tanácsadó.

Pályája kezdetén etnikai és történeti antropológiai kutatásokkal foglalkozott. Így jutott el a biológiai rekonstrukció problémájának feldolgozásához. Az Embertani Tárban töltött két évtized alatt kiemelkedő szakmai eredménye volt a nem- és életkor-meghatározás komplex módszerének kidolgozása, a paleodemográfiai kutatások új irányának megindítása, amely a paleodemográfiai rekonstrukcióhoz vezetett. Acsádi Györggyel közösen írt könyve, a History of human life span and mortality (1970) még ma is a paleodemográfia alapművének tekintik. Kiemelkedő tudományos jelentőségűek a bodrogközi demogenetikai és populációgenetikai, illetve az ivádi izolátum komplex humángenetikai, demográfiai vizsgálatai is, amelyeket széles körű hazai és külföldi együttműködés keretében végzett. 1976 és 1983 között a Népességtudományi Kutató Intézetben biodemográfiai témaként foglalkozott az egyetemi (főiskolai), ipari szakmákra jelentkező és a sorköteles fiatalok testfejlettségével. 1972-ben vezette a Budapesten egy naptári évben halállal végződött öngyilkosságok vizsgálatát (Harsányi László és Szuchovszky Gyula közreműködésével), melyet 1977-ben az MTA-díjában részesítettek. Az ismeretlen neműek és életkorúak személyazonosságának megállapítására kidolgozta a „szuperpozíciós” vetítésű eljárás antropológiai kérdéseit.

1962-ben a biológiai rekonstrukció kidolgozásáért, illetve antropológiai alkalmazásáért az MTA elnöki jutalmát kapta. 1953-58-ig, majd 1960-80-ig elnöke volt az MTA Biológiai Tudományok Osztálya mellett működő Antropológiai Bizottságnak. Tagja volt az MTA Demográfiai Bizottságának, az Ember és környezete (Man and Biosphere) Nemzeti Bizottságának, 1954-1957 között a Magyar Biológiai Társadalmi Embertani Szakosztályának titkára, 1985-től a Szakosztály elnöke. 1968-1976 között szerkesztette az Antropológiai Közleményeket. Több külföldi antropológiai társaság választotta tagjának. Szerkesztőbizottsági tagja volt az Indoeuropeans Studies és a Journal of Human Evolution folyóiratoknak.

Művei[szerkesztés]

Ivád község – Ivády család (1944)

Honfoglaláskori magyarság – Árpádkori magyarság (Bp., 1947)

Ivád község népességének embertani vizsgálata (társszerzőkkel, Bp., 1953)

A csontvázleletek életkorának meghatározási módszereiről és azok alkalmazhatóságáról (Harsányi Lászlóval, Bp., 1958)

History of human life span and mortality (Acsády Györggyel, Bp., 1970)

Az 1966. évben egyetemi (főiskolai) felvételre jelentkezettek demográfiai és testfejlettségi vizsgálata (Bp., 1970)

A budapesti öngyilkosok vizsgálata 1972 (többekkel, Bp., 1976)

A székesfehérvári királysírokról. Pro memoria az 1936-1937. évi ásatásról (Bp., 1983)

Principles of paleodemography (Göttingen, 1986)

Irodalom[szerkesztés]

Eiben Ottó-Valkovics Emil: Megemlékezés N. J.-ról (Statisztikai Szle, 1989. 12. sz.)

Frayer, D. W.: N. J. Obituary (American Journal of Physical Anthropology, 1991. nov. 2.)

Kralovánszky Alán: In memoriam J. N. (Éry Kinga összeállításával N. J. szakirodalmi munkásságáról, Anthropológiai Közl., 1989-90)

Lipták Pál: A magyarság őstörténetének embertani problémái (Magy. Tud., 1990. 3. sz.)

Tóth Tibor: The beginning of modern trends in Hungarian anthropology. In memoriam N. J. (Anthropologia Hung., 1990. 5. sz.).

Magyar életrajzi lexikon