Heraldikai lexikon/Metrológia

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A metrológia a régi mértékegységekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

"A kupával, mellyel mértek, Isten mér, ne feledjétek." Brassói városbírói jegyzőkönyv – 1714

A pontos mérésnek ősidők óta fontos szerepe van az élet minden területén. Az emberiség azóta mér hosszúságot, területet, űrtartalmat, súlyt, térfogatot és darabszámot, amióta csak – bármilyen kezdetleges formában is – létezik kereskedelem. Amióta az emberek szükségleteik kielégítése érdekében elcserélik egymással az általuk megtermelt vagy birtokolt javakat, tudni akarják, hogy az a bizonyos földterület, termény vagy áru mekkora, milyen nehéz vagy hány darab van belőle. A mai embernek könnyű a dolga, mert az egész világon ismert, szabványos SI mértékrendszerben még az angolszász vagy más különleges mértékegységet használó országok polgárai is viszonylag könnyen eligazodnak. Néhány száz évvel ezelőtt azonban Magyarországon – és persze szerte a világban másutt is – szinte minden nagyobb településnek, vásárhelynek megvolt a maga önálló mértékrendszere. A különféle mértékek összehasonlítása, átváltása nemcsak nehézséget okozott, hanem csalásra is alkalmat adott. Ezért a 18. századtól kezdve egyre erősödött az igény a mértékek egységesítésére.

A régi mértékegységekkel manapság is találkozhatunk, és ehhez még csak nem is kell levéltári forrásokban búvárkodni. Elég elolvasni néhány magyar népmesét, Jókai regényt vagy régi szakácskönyvet ahhoz, hogy kíváncsiak legyünk: Mennyi vajat tegyek a süteménybe, ha a recept egy latot ír? Vajon mekkora lehetett az az egy lánc föld, aminek felszántásával annyit fáradt a regényhős? Mennyi bort ivott a mesebeli kántor, akinek kedvéért Mátyás király duplájára növelte az iccés kupa méretét?


Magyar metrológia[szerkesztés]

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1302.html

Itt néhány Magyarországon leginkább elterjedt űrmérték, térfogatmérték, súlymérték, darabmérték, hosszmérték és földmérték mai mértékegységre való átváltásához talál segítséget. [1]


Űrmértékek[szerkesztés]

Az űrmértékeket nemcsak bor, sör vagy pálinka, hanem szilárd termények (pl.: gabona) mérésére is használták.

MAGYAR NEVE LATIN NEVE NÉMET NEVE ÁTVÁLTÁSA ÁTLAGOS ÉRTÉKE

MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN

akó urna Eimer 1 akó = 40 pint 58 liter
butélia 6 deciliter
csöbör cibrio

tina

Zuber 1 csöbör = 33, 36, 40, 50, 60 icce

(tájegységenként változik)

5–200 liter
dézsa 1 dézsa = 10–48 icce

(tájegységenként változik)

8–38 liter
fertály quartale Viertel 14 liter
hordó tunella

vasa

Fäss 1 gönci hordó = 240–420 icce

1 tokaji hordó = 160–180 icce

200–452 liter

135–151 liter

icce justa

media

Halbe 1 icce = 2 meszely 7–8 deciliter
kanta canta 8 deciliter
kila cila 1 bácsi kila = 3 pozsonyi mérő 140 kilogram (gabona)
köböl cubulus Kübel 10–25 liter (bor)

50–90 kilogramm (gabona) (tájegységenként változik)

kupa octal Achtel 1,4 liter
meszely sextarius

quartalia

Seitel 1 meszely = 2 römpöly 3,5–4 deciliter
mérő metreta Metz 40 kilogramm (gabona)
pint pinta Pinte

Achtring

1 pint = 2 icce 1,5 liter
römpöly Rimpel 1,7–2 deciliter
szapu scaphium 25–50 kilogramm (gabona)

(tájegységenként változik)

véka canistrum

modius

Vierdung 15–25 kilogramm búza

(tájegységenként változik)

vödör hydria Eimer 10–15 liter

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[2]

Térfogatmértékek[szerkesztés]

MAGYAR NEVE LATIN NEVE NÉMET NEVE ÁTVÁLTÁSA ÁTLAGOS ÉRTÉKE

MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN

asztag acervus,

cumulus foeni

Schober Szabadban tárolt széna- vagy cséplésre váró gabonarakás 10–400 kepe
boglya acervus,

cumulus foeni

Schober Nagyobb méretű, kör alakú szénarakás vagy kaszált, kévébe nem kötött gabonarakás 25 mázsa
kalangya acervus,

cumulus foeni

Mandel A tarlón kévébe kötött gabonarakás 16–60 kéve
kazal acervus,

cumulus foeni

Mandel Nagyobb méretű, téglalap alakú szénarakás vagy kaszált, kévébe nem kötött gabonarakás 45 mázsa
kepe capetia Häufel Kisebb méretű, kevébe kötött gabonarakás, melyet földbér vagy aratórész kiegyenlítésére használtak 50–60 kéve
kereszt crux Kreuz A tarlón a kalász kímélése érdekében kereszt formában felhalmozott gabonarakás 15–20 kéve
kéve manipulus Garbe Valamilyen szálas termés (gabona, kender, nád, rőzse) összekötött, általában egy kézzel felemelhető csomója 10–15 kilogramm
kötés ligatura Gebünde Kisebb len vagy kendercsomó 10–20 marok
marok manipulus

pugnus

Handvoll

Büschel

A szálas gabona alapegysége 0,3–0,5 kéve
nyaláb cumulus Bündel A kévével azonos nagyságú szénaköteg
öl orgia Klafter Fa és széna mennyiségének mérésére használt mértékegység, hosszmértékből vált térfogatmértékké 2,5–3,5 m3 fa

35–40 m3 széna

petrence

rudas

cumulus Közepes méretű, két ember által rúdon hordozható szénamennyiség 20–30 villahegy

80–100 kilogramm

villahegy Kisebb méretű, egy ember által hordozható szénamennyiség

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[3]

Súlymértékek[szerkesztés]

MAGYAR NEVE LATIN NEVE NÉMET NEVE ÁTVÁLTÁSA ÁTLAGOS ÉRTÉKE

MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN

ferto ferto Ferton 1 ferto = 4 lat 6–7,5 dekagramm
font libra Pfund 1 font = 32 lat 50–60 dekagramm
kila 1 kila = 20 oka 25,20 kilogramm
lat semiuncia Loth 1 lat = 1/32 font 1,5 dekagramm
mázsa centenaria Zentner 1 mázsa = 100 font 60 kilogramm
nehezék pondus

uncia

Unzen 1 nehezék = 2 lat 3–3,5 dekagramm
oka oqqa Oka 1 oka = 2,5 font 1,2 kilogramm

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[4]

Darabmértékek[szerkesztés]

MAGYAR NEVE LATIN NEVE NÉMET NEVE ÉRTÉKE
árkus

ív

arcus Bogen 1 db papírlap
bála bala Ballen 100 csomó dohány;

10 rizsma papír

bokor

pár

bini

duo

Paar 2 db együvé tartozó, egynemű tárgy
cimmer timbirum Zimmer 1 cimmer = 4 deher = 40 db prém
deher decuria Decher 10 db prém
ezres Tausend 1 kis vagy közönséges ezres = 10 kis százas = 50 stiga = 1000 db

1 nagy ezres = 10 nagy százas = 20 sokk = 1200 db

konc liber Buch 24 ív író- vagy 25 ív nyomópapír
köteg ligatura Bund 10 vagy 20 db bőr;

25 db írótoll; 3 db zöld vagy 6 db fehér öblösüveg

mandel 15 db
nagy Gross 1 nagy = 12 tucat = 144 db
ort 25 db
rizsma ligatura Ries 20 konc író- vagy nyomópapír
runa glomus 1 juh egynyírású gyapjának kötege
silling 30 db
sokk 1 sokk = 4 mandel = 60 db
sómérték 1 hajósó = 5,5 vagy 10 bécsi font = 3,06 vagy 5,56 kilogramm;

1 kősó = 37,80 kilogramm; 1 szekérsó = 17 bécsi font = 9,52 kilogramm; 1 tömény = kb. 1000 db kősó; 1 tulkó = egydb nem mérhető nagy sólap, sóbányai mértékegység

stiga 20 db
százas Hundert 1 kis vagy közönséges százas = 5 stiga = 100 db

1 nagy százas = 2 sokk = 6 stiga = 120 db

tonna Tonne 1000 db vagy 2000 db hering
tucat duodecim Dutzen

Tussin

12 db

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[5]

Hosszmértékek[szerkesztés]

MAGYAR NEVE LATIN NEVE NÉMET NEVE ÁTVÁLTÁSA ÁTLAGOS ÉRTÉKE

MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN

arasz spitama Spanne 1 arasz = 3 tenyér = 8,50 hüvelyk 26,60 centiméter
ágyúlövés kb. 2000 méter
dárdahajítás kb. 70 méter
hajtvány 1 hajtvány = 1,25 sing 77,77 centiméter textilia
hüvelyk digitus Daumen(breit)

Zoll

3,18 centiméter
kerékfordulás 1 kerékfordulás = 119 hüvelyk 3,38 méter
kőhajítás kb. 50 méter
kötél funiculus Seil

Schnur Lehen

kb. 40 méter
láb pes Schuh 1 láb = 1,05 arasz = 3,10 tenyér = 10,05 hüvelyk 31,68 centiméter
lánc catena Kette 1 lánc = 10 öl 19 méter
lépés gessus Schritt 1 lépés = 2–2,50 láb 63–79 centiméter
mérföld milliare Meil(weg) 1 mérföld = 4000 öl 7500 méter
nyíllövés kb. 130 méter
órajárás 1 órajárás = 2000 öl kb. 3700 méter
öl orgia Klafter 1 öl = 2,50 rőf = 6 láb = 7,10 arasz = 20,50 tenyér = 60,3 öl 1,90 méter
pisztolylövés kb. 300 méter
pont punctum

scrupulum

Punkte

(Dezimal)Skrupel

0,19 miliméter (mérnöki)

0,37 miliméter (nyomdai)

postaállomás 1 postaállomás = 2 mérföld 15000 méter
puskalövés kb. 600 méter
rőf cubitus

ulna

Elle 1 rőf = 2,50 láb = 3 arasz = 8,50 tenyér = 25,25 hüvelyk 78,30 centiméter
rúd pertica

virga longa

Rute 1 rúd = 2 hajtvány = 2,50 sing 1,55 méter textilia
sing 60 centiméter vászon

6 méter posztó

stádium stadium Feldweg 250 lépés kb. 185 méter
tenyér palmus Handbreit 1 tenyér = 3 hüvelyk 9,30 centiméter
ujj digitus Fingerbreit 1,90 centiméter
újoncmérték közkatona: 155–165 centiméter

testőr: 180 centiméter

vég petia Stück 1 vég vászon = 45 sing

1 vég posztó = 32 sing

28 méter vászon

20 méter posztó

vonal 2–2,5 miliméter

Forrás: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990.[6]

Földmértékek[szerkesztés]

MAGYAR NEVE LATIN NEVE NÉMET NEVE JELLEMZŐI ÁTLAGOS ÉRTÉKE
ár 100 négyzetméter
bravi Akkora erdőterület, amelynek terméséből egy disznó felhízlalható kb. 213 négyszögöl
disznó Szántó, rét vagy szőlő méretét meghatározó török mértékegység kb. 213 négyszögöl
dönüm Szántó, rét vagy szőlő méretét meghatározó török mértékegység kb. 260 négyszögöl
ekealja aratrum Pflugland 1 ekealja = 150 hold 152 négyszögöl
hold iugerum Joch

Erdtag

1200–1600 négyszögöl

(tájegységenként változik)

kapás

kapaalja

fossatum Hauer Akkora szőlőterület, amelyet egy ember egy nap alatt megkapálhat kb. 150 négyszögöl
kaszás

kaszaalja

falcastrum Mader Akkora terület, amelyet egy ember egy nap alatt lekaszálhat kb. 1200 négyszögöl
katasztrális hold Katastraljoch 1600 négyszögöl
köböl cubulus Kübel Akkora földterület, melyet egy köböl gabonával lehet bevetni 1200–1600 négyszögöl

(tájegységenként változik)

mérő metreta Metz Akkora földterület, melyet egy mérő gabonával lehet bevetni kb. 600 négszögöl

(tájegységenként változik)

négyszögöl;

királyi négszögöl

orgia quadrata Wiener (Quadrat)klafter 3,50–4 négyzetméter

9,77 négyzetméter

Forrás: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990.[7]

Bogdán István: Régi magyar mértékek. Budapest, 1987.