Heraldikai lexikon/Káptalan

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Névváltozatok:

capitularis: káptalan, bíró' képe, capitulum: káptalan (Pápai/Bod 664.), grammatophylacium: káptalan, levél-tartó hely (uo. 295.)

la: capitulum


Rövidítések:

A váci káptalan jelvénye I. Ferenc adománylevelében, elő- és hátoldal
A székesfehérvári káptalan jelvénye
A váci káptalan jelvénye
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával.

A káptalan (lat. capitulum): I. a székesegyházak és nagyobb templomok klérusából a 11/12. sz. fordulóján kifejlődött zárt testület. Tagjai a kanonokok. - 1. A régebbi irod. a ~i szervezetet Szt Chrodegangra vezeti vissza. A ~ szervezetében a fr. forr-ig Eu-ban ált. a köv. személyek voltak: a) méltóságok (dignitates), b) tisztségviselők (főesp-ek), c) egyszerű kanonokok. A méltóságok elnevezése a mai napig orsz-onként különbözik. Pl. Olo-ban a ~ élén az arciprete (archipresbyter), Fro-ban a dékán (doyen), ném. és m. hierarchikus ter-en a prépost (praepositus) áll. Utána következnek a vsz. az ókerségig visszamenő egyh. hiv-ok jogutódjainak birtokosai: a scholasticus (nálunk: lector), a káptalani isk., Mo-on a hiteleshely vez-je; a cantor, a szegyh. lit., ünneprend és éneklés felügy-je; a kincstartó (custos, néhol thesaurarius), a szegyh. lit. felszerelésének, ruháknak, tárgyaknak, kv-eknek és más értékeknek az őrzője. E méltóságok sorrendje, legalábbis Mo-on, a 13. sz-tól állandó. Az említett egyh. hiv-ok korábban jöttek létre, mint maga a ~i testület, és külön javadalmazást is biztosítottak viselőik számára. Ezért írták régebben a m. egyhm. névtárak: NN lector et canonicus, NN custos et canonicus. E dignitásokat (prép., scholasticus, cantor, custos) Mo-on a ~i testület négy oszlopának tekintették (→oszlopos kanonok). -

2.A régi magyar jogban. A nagyszombati egyhm-tartományi zsin. (1560): A knk-ok, főesp-ek, prép-ok kötelesek hivatali székhelyükön lakni, ott mindennemű egyh. kötelességüknek személyesen eleget tenni. A nagymisén legyenek ott a Kyrie befejezése, a vesperáson az első zsoltár vége előtt. Az éneklőknk. ügyeljen a részvételre, és jelentse, ha nem teljesítik kötelességüket. - A ~ok (a székes~ok, a titeli, szepesi, pozsonyi, óbudai, budafelhévizi és aradi társas~ok) knk-jai gyűléseiket békességben tartsák meg. - A praebendáriusok száma 12 marad, ők a matutinumot és a hórákat, valamint a miséket szorgalmasan és áhítattal végezzék. - A ~ nagyobb részének ott kell maradnia a mise és vesperás utáni pecsételéseken és levélküldéseken hivatalos ügyekben; előírás szerint végezzék a záradékolást. Ha kiadással járó ügy van, a közös jövedelemből fedezzék a költségeket, nehogy igazságtalanság érje a kisebb testvéreket. - Az ált. helynök ne nagymise alatt tartson bíráskodást, hanem utána. A többi egyh. testületi vezetők is ugyanígy tegyenek. Gyakran vizsgálják az alájuk rendelt egyháziak életét, a nem kánoni szabályok szerint élőket, erkölcsileg kifogásolhatókat büntessék meg. - 3. A CIC 1917. részletesen foglalkozott a székes~ összetételével és feladataival, s egyes tisztségviselők kinevezése a Sztszéknek volt fenntartva. E testületek úgy szerepeltek, mint a pp. tanácsa és szenátusa, melynek az egyetemes jog által előírt funkciói voltak. Kivételt jelentettek azok az egyhm-k, ahol a ~ nem alakult meg, pl. az USA-ban. - A II. Vat. Zsin. után a pp. felelőssége és szabadsága az egyhm. vezetésében új hangsúlyt kapott. A 157.k. szerint az egyhm-ben egyéb kifejezett rendelkezés híján minden egyh. hivatalt a mpp. szabad adományozással tölt be. A CIC átdolgozása során a bizottság egyik alapvető szempontja volt a ~ok illetékességének az istentiszteletre korlátozása. Ennek indoka elsősorban a ~ok sok helyütt tapasztalható hanyatlása volt. -

4. A hatályos egyházjogban. A ~ olyan papokból álló testület, melynek feladata a székesegyházban v. a társasegyh-ban az ünnepélyes lit. szert-ok végzése. A székes~ kötelessége az is, hogy teljesítse azokat a feladatokat, melyeket a megyéspüspök v. a jog rábíz. A székes~ létesítése, módosítása v. megszüntetése az Apostoli Szentszéknek van fönntartva. Minden ~nak kell rendelkeznie a mpp-től jóváhagyott szabályzattal. Ennek megváltoztatásához v. hatályon kívül helyezéséhez is a mpp. jóváhagyása szükséges. A ~ok megalakítása nem kötelező, nincs is olyan egyházkormányzati v. pasztorális funkciójuk, amely sajátosan az övék lenne. székeskáptalan, társaskáptalan - A szabályzatnak (statutum), mellyel minden ~nak rendelkezni kell, meg kell határoznia a testület felépítését, a knk-ok számát, teendőiket, összejöveteleiket a ~ ügyeinek intézésére az ügyletek érvényességének és megengedettségének feltételeit. Rendelkeznie kell a jövedelmekről és a Sztszék által kiadott szabályok tiszteletben tartásával arról is, hogy melyek a knk-ok megkülönböztető jelvényei. Rendelkeznie kell arról, milyen hivatalok vannak a ~ban. Biztosítania kell azt is, hogy legyen valaki, aki a knk-ok élén áll (507.k. 1.§). - A MKPK a tanácsosok testületének (collegium consultorum) föladatait 1983: a székes~okra bízta (vö. 502.k. 3.§). Ám ez nem került fölterjesztésre a Szentszékhez, így ki sem hirdethették. A megbízás a MKPK 1992:hozott döntésével megszűnt, azóta Mo-on is az egyetemes jog érvényesül a ~oknak kormányzati szerepe nincs.

Káptalani jelvények[szerkesztés]

A káptalani jelvény a kanonokoknak a korabeli rendjelekhez hasonló, nyakban viselt jelvénye a 17. sz. végétől. - Kezdetben a Sztszék (pl. 1736: a königgrätzi székeskápt-nak), az illetékes pp. (pl. 1744: a leitmeritzi székeskápt-nak) adományozta, de létezett önálló, egyoldalú fölvétel is (pl. 1752: a trentói kápt. esetében). 1753-tól az akkori Osztr. Németalföldön lévő Tournay székeskápt-jának adott ~ alapján ált-sá vált, hogy világi uralkodó adományozza. - A mo-i ~eket litterae patentes formájában alapították, ezen dokumentumoknak azonban litterae armales tartalmuk volt, s kivitelük is ezeknek felelt meg. A m. ~ek döntő részét bevezették a királyi könyvekbe (Libri Regii). A ~en látható a m. kir. korona motívuma, s ált. az adott kápt-nal kapcsolatos szt ábrázolása. A ~ek egy részét a pol. változások miatt megcsonkították, átalakították, az elveszetteket a korábbiaktól eltérő újjal pótolták. A ~eket időről-időre megújított szalagon, tokban tartották. Az idők során e féltve őrzött daraboknak újabb tokok készültek. - Mo-on ~t kapott: 1777: Esztergom, 1779. XI. 19: Kalocsa, 1803. VIII. 12: Nyitra, 1808. II. 19: Szepeshely, 1808. VII. 22: Győr, 1808. XII. 23: Vác, 1810. IX. 28: Csanád, 1816: Fiume, 1819. II. 26: Erdély, 1829. VII. 26: Eger, 1831. V. 16: Pozsony, 1831. IV. 22: Székesfehérvár, 1831. XII. 5: Pécs, 1835-48: Zengg, 1835. XII. 3: Besztercebánya, 1849-1905: Diakóvár, 1853: Lugos g.k., 1854. IV. 24: Nagyszombat, 1854. VIII. 24: Csázma, 1856. X. 10: Gyulafehérvár g.k., 1856. V. 2: Fogaras g.k., 1859. X. 28: Szamosújvár, 1862. XI. 16: Munkács g.k., 1865. II. 8: Szatmár, 1881: Szarajevó, 19. sz. vége: Eperjes g.k., Kassa, 1900. VIII. 13: Rozsnyó, 1913. V. 14: Szombathely. P.A.

Káptalani pecsétek[szerkesztés]

káptalani pecsét a káptalan hivatalos jelvénye, melynek lenyomata hitelesítette az oklevélben (okmányban) foglaltakat. - A ~ használata a kápt. hiteleshelyi tevékenységének befejező mozzanata volt. Általa az okl. tulajdonosa azt hiteles, igazoló okiratnak tekinthette. Kezdetben pl. a fehérvári kápt. pecsét nélkül állította ki okl-eit. Az istenítéletek elterjedésével azonban annyira megnőtt a pecsét jelentősége, hogy a 14. sz: már követelmény lett használata. A kápt. a hiteleshelyi működés jogát az autentikus pecsét átadásával kapta meg. A ~ elvesztése esetén a ~et megújították, s már a 13. sz: országszerte elrendelték a régi pecsétes okl-ek bemutatását, hogy azokat átírják és új pecséttel lássák el. Ha a pecsétet valami okból megváltoztatták, a régit megsemmisítették v. érvénytelenítették. - A ~ alakja hosszúkás (monorú) v. kerek, van ahol külön pecsétet használtak a kiváltságokra, ill. a peres ügyekre. A pecsétkép rendszerint a kápt. v. konvent védősztjét v. annak jelvényét ábrázolta. A 13. sz. 2. felétől gyakran fölfüggesztették színes, ritkábban egyszínű zsinórra. - Az aradi káptalan 13. sz., mandorla alakú hiteleshelyi pecsétjének (53 x 30 mm) képe az álló Szt Márton, mitrával, hosszú kazulában. Lába alatt konzolszerű talapzat, jobb karjával áldást ad, baljában pásztorbot. A képtől pontsor választja el a köriratát: SIGILLUM • CAPITULI • ORODIENSIS. 1514: megsemmisült v. hitelét veszítette. - Kör alakú (45 mm) pecsétjén 1520: a pecsétkép közepén húzódó, a mezőt vízszintesen osztó rombuszmintás függöny előtt az álló Szt Márton dicsfénnyel, tunikában és köpenyben. Bal kezével fölemeli köpenye sarkát, és a jobbjában tartott pallossal kettévágja. Körirata pálcakeretben 1514-es évszámmal: SIGILLUM • NOVUM • CAPITULI • ECLESIE • ORODIENSIS. - A bácsi székeskáptalan a kk. folyamán 3 különböző pecsétet használt. Közülük kettő szokatlan módon egyidejűleg használt hiteleshelyi pecsét. Memoriális pecsétjét 14. sz. lenyomatról ismerjük. - Mandorla alakú (44x27 mm) pecsétjén 1229: konzolon álló Szt Pál ap. (a körirat sávját alul áttöri) dicsfénnyel, földig érő tunikában, fölötte átvetett köpenyben. Jobb kezében pallos, baljában nyitott kv. Körirata belül kettős, kívül egyszerű pontsorban: SIGILLUM • CAPITULI • BACIEN. - Bakonybél bencés apátsága pecséthasználatának első feltehető nyoma egy későbbi átiratban fennmaradt 1258-as okl., amelyet Jakab apát és konventje is hitelesített. 1276: egy kir. rendeletre folytatott birtokvizsgálat kétségtelenné teszi, hogy ekkor már valóban működött hiteleshely Bakonybélben, ám jelentősége vsz. eltörpült a közeli Veszprém, Győr és Pannonhalma tekintélye mögött. Erre utal az, hogy Károly Róbert 1330: a győri kápt-t megbízta, hogy ellenőrizze, rendelkezik-e valójában a bakonybéli konvent hiteles pecséttel. E pecsétet, amelyet mintegy 100 é. keresztül változtatás nélkül használtak, az 1353-as kir. pecsétvizsgálat során visszavonták, amint ezt Péter apát 1354-es okl-ének záradékából is megtudjuk. - A kör alakú (43 mm), vsz. a 13. sz. közepéről való pecséten Szt Mór sodronyöltözetben, fölötte derékban átövezett ingben, jobbjában zászlós hosszú lándzsa, baljában kettős keresztes pajzs. Tőle jobbra infulás, kezét imára emelő apát térdel, balra szerz-ek csoportja. Az eredetileg vsz. gyöngysorokkal keretelt, majuszkulás körirat a vizsgált lenyomaton olvashatatlan. - A boszniai székeskápt-nak a 13. sz. első feléből fönnmaradt kör alakú (44 mm) pecsétjén a kép közepén fél alakos Szt Péter ap., fején mitra, jobb kezében kulcs, baljában csukott kv. A köriratot pálca választja el a pecsétképtől. - A budai káptalan hiteleshelyi pecséthasználatát 1222: említik először. Mandorla alakú (46x29 mm) pecsétjén 1270: a ppi ornátusban trónuson ülő Szt Péter ap., dicsfénnyel, mitrában, kazulája fölött pallium. Jobbját áldásra emeli, bal kezében 2 kulcsot tart. Körirata pálcakeretben: SIGILLUM • CAPITULI • BUDENSIS. főpapi pecsét **


Forrás[szerkesztés]

Katolikus lexikon

Irodalom[szerkesztés]

Adeliges Jahrbuch 1957:69. (Barcsay-Amant Zoltán: Nachtrag zum Corpus ung. Verdienstorden, Ehren- und Denkzeichen)

Keszthelyi Falerisztikai Tanulm. 1989. (Alexy, Z. G.: Kapitelzeichen in Ungarn im mitteleuropäischen Kontakt)

Zdenko, G. Alexy: Ehrenzeichen der Kapitel in vormals habsburgischen Ländern. Wien-Köln-Weimar, 1996. Ker. egyh-ak és tört. szerepük a Kárpát-medencében. Honfoglalásunk és előzményei. Szerk. Csihák György. Bp-Zürich, 1997:246. (Pandula Attila: ~ Mo-on)


Lásd még[szerkesztés]

konvent, hiteles hely